A Queenslandi Egyetem kutatóinak fejlesztése vérmintákon használható, és a jövőben valószínűleg a leginkább a rutin rákszűrések során lesz alkalmazható, jelentősen leegyszerűsítve, és többek számára elérhetővé téve ezeket a vizsgálatokat. A teszt jelen formájában 90 százalékos biztonsággal működik a négy eddig megvizsgált tumortípus jelenléte esetén, vagyis 100 rákos esetből 90-et ismer fel. A pozitív eredményt produkáló betegeket aztán más módszerekkel is meg lehet vizsgálni, hogy kiderüljön, hol és milyen súlyosságú tumorbetegség rejtőzik testükben.
Az újfajta eljárás a fejlesztő csapat azon felfedezésén alapul, hogy a szakértők rájöttek, az egészséges és a rákos sejtek DNS-e észlelhetően másként viselkedik, ha fémfelületre kerül. Ez tette lehetővé, hogy egy olyan tesztet fejlesszenek ki, amely nemcsak hogy különbséget tud tenni a kétfajta sejt között, de a tumorsejtek halálakor a vérbe kerülőDNS-töredékek alapján is kimutatja a rák jelenlétét.
Az egészséges sejtekben a génszabályozás többek közt metiláció útján zajlik, vagyis metilcsoportok kapcsolódnak az egyes gének megfelelő szakaszához, és ezáltal elnyomják vagy fokozzák azok működését. A tumorsejtekben ez a metilációs mintázat úgy alakul át, hogy döntően azok a gének működnek, amelyek elősegítik a sejtosztódást. Ennek következtében, míg a normál sejtek genomján mindenütt találni elszórva metilcsoportokat, a tumorsejtek DNS-e jobbára üres, és a metilcsoportok specifikus helyeken kis csoportokba tömörülnek.
Az ausztrál kutatók emlő-, prosztata-, vastagbél- és nyirokdaganatok sejtjeit tanulmányozták a metiláció szempontjából, és sikerült igazolniuk, hogy mintázat miatt a daganatos sejtek és a normál sejtek DNS-e nagyon eltérően viselkedik fém nanorészecskék jelenlétében. Ha vízbe kevernek arany nanorészecskéket, az alapesetben rószaszínné válik. Ha aztán ehhez tumorsejtek DNS-ét keverik, a molekulák úgy tapadnak meg a részecskéken, hogy a keverék megőrzi ezt a színt. Az egészséges sejtek DNS-e ugyanakkor másként tapad meg a fémen, így kékre változtatja a keverék színét. A teszt annyira érzékeny, hogy nagyon kis mennyiségű tumor DNS detektálására is képes, mondják a fejlesztők.
A kutatócsoport 200 emberi tumormintán, illetve egészséges sejtmintákon próbálta ki a módszert, amely 90 százalékos pontossággal azonosította a rákos eseteket, az egészségesek esetében olyanszínváltást produkálva a keverékben, ami pár perc elteltével szabad szemmel is látható volt. És bár azt majd a jövő dönti el, hogy rényleg ez lesz-e a rákdiagnosztika új nagy dobása, annyi világosnak tűnik, hogy sikerült egy olyan markert azonosítani a tumorsejtek kapcsán, ami talán univerzálisan lehetővé teheti ezek azonosítását, méghozzá hozzáférhető és megfizethető eszközökkel.
A metódussal ráadásul valószínűleg még az előtt detektálható lehet a tumorsejtek jelenléte, hogy az első tünetek megjelennének, így pozitív eredmény esetén sokkal korábban fel lehet állítani a diagnózist, és megkezdeni a kezeléseket. A szakértők jelenleg azon dolgoznak, hogy más tumorbetegségeken is teszteljék a módszert.
