Az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborújának leglátványosabb áldozata a Huawei Technologies volt, akinek egykor fejlett chiptervező részlege volt komoly gyártói hálózatra támaszkodva, de egyebek mellett ezt is kénytelen volt leépíteni a szankciók miatt. De nagyon úgy fest, hogy igazából ezen a fronton mostanában próbál kiskapukat kihasználva újult erőre kapni.
Az USA célja az volt, hogy a Huawei-t ellehetetlenítse, de minden igyekezete ellenére nem jött össze, éppen ezért a Huawei folyamatosan képes feszegetni a határokat. Keresi annak a módját, hogy a lehető legtöbbet tudja biztosítani a szankciók mellett is. Állítólag most éppen azon van, hogy saját kezébe vegye a chipgyártást, amitől mostanra teljesen el lett tiltva. A cég az 5G támogatásra képes lapkákhoz már semmi szín alatt nem férhet hozzá, még a külön kereskedelmi engedélyekkel sem, de egyébként is el lett vágva mindenkitől, aki chipeket tudott volna neki szállítani.
Ennek hatására a Huawei csendben elkezdett a háttérben szervezkedni, és nagyon úgy fest, hogy már Kína egyik legnagyobb chipgyártó hálózatát tartja a kezében rejtett módon. Azt ugyebár senkinek nem kell itthon bemutatni, hogy sokféle módon lehetett rejtett céghálózatokat üzemeltetni, és a kínai cégnek sem okoz ez problémát a jelek szerint, ami a washingtoni bázisú Semiconductor Industry Association (SIA) mutatott rá. Az egyik legnagyobb félvezetőipari szövetség szerint a Huawei sorra építi és vásárolja a chipgyártókat.
A szakemberek úgy látják, hogy a Huawei annak ellenére, hogy semmilyen módon nem kapcsolódhatna chipgyártóhoz, mostanra megoldotta, hogy legalább öt chipkészítő létesítmény legyen a markában. Felvásárlások révén megszerzett legalább kettő létező chipgyárat, ezzel párhuzamosan pedig legalább három saját gyárat épített fel a semmiből. Azért fontos minden esetben azt hozzátenni, hogy „legalább”, mert nem tudjuk pontosan, hogy tényleg ennyi üzem van-e a kezében, vagy esetleg még több.
A Huawei a szankciók miatt nemhogy nem rendelkezhetne saját gyártóegységgel, valójában kapcsolatba sem léphetne ilyen entitással. Ugyanakkor a cég különböző fedőcégeket létesíthetett, és ezek révén rejthette el a nyomait. Sok kis piaci szereplőt hozhatott létre, és szövevényes céghálón keresztül tartja ezeket az irányítása alatt. Talán még arra is lehetősége nyílt ilyen formában, hogy vásároljon amerikai partnerektől berendezéseket, bár semmi biztosat nem lehet kijelenteni ezen a fronton sem.
Az amerikai szakemberek azt állítják, hogy a Huawei ráadásul nem magában cselekedett így, hanem az egyébként is jelentős anyagi forrásait az állam is megtoldotta. Noha az ilyen lépések olvasóinkat már aligha lepik meg, de a SIA szerint ez rendkívül aggályos. A Semiconductor Industry Association beszámolója alapján úgy fest, hogy hozzávetőlegesen 30 milliárd dollárnak megfelelő támogatás csoroghatott a Huawei-hez különböző állami csatornákon keresztül. A kormány finanszírozása révén még hatékonyabban tudta a tevékenységét folytatni a vállalat.
Most a SIA kiszúrta a Huawei tevékenységét, noha azt nem tudni, hogy erre milyen bizonyítékokat tud felmutatni. Hiszen pont az volt a Huawei célja, hogy a nyomait a lehető leghatékonyabban tüntesse el minden esetben.
Az USA egyébként folyamatosan vezeti be az egyre szigorúbb korlátozásokat Kínával szemben. Már nemcsak a Huawei chipgyártó tevékenységét szabályozzák, hanem elrendelték, hogy 28 nm-es technológiánál fejlettebb gyártáshoz használható eszközökhöz ne férhessenek hozzá. A SIA szerint Kínában egyébként legalább 23 chipgyárat építenek különböző méretekben, és a tervek szerint az évtized végére akár 100 milliárd dollárnyi összeget fordíthatnak ezekre.