Bejelentkezés
Újítások
Valamivel több mint egy hónappal ezelőtt az Intel első asztali hatmagos processzorát, a Core i7-980X Extreme Edition modellt teszteltük, ami a világ első asztali hatmagos processzora volt. Szerencsére nem kellett sokat várnunk az AMD válaszára sem, ami nemrég három hatmagost is útjára indított. Ezek közül most a csúcsmodellt, azaz a Phenom II X6 1090T Black Edition változatot helyezzük górcső alá.
[/bold]Az AMD Phenom II X6-os sorozata több szempontból is eltér a Phenom II X4-es processzoroktól, illetve a gyártó eddig megszokott Phenom II-es megoldásaitól. Az első komoly eltérés a Turbo Core technológia, míg a másik az, hogy ugyan a korábbi modellekhez hasonlóan szintén 45 nm-es SOI technológiával készülnek a hatmagos egységek is, ám a GlobalFoundries-ben némi finomhangolást eszközöltek a technológia esetében. Egy alacsony K (low K) együtthatójú dielektrikum rétegnek köszönhetően sikerült csökkenteni a szivárgási áram mértékét, így a hatmagos processzorok ugyanakkora TDP és közel ugyanakkora órajel mellett üzemelhetnek, mint a Phenom II X4 családba tartozó négymagos társaik. A Thuban lapka köré épülő hatmagosok HyperTransport 3.0-s támogatással érkeznek és kompatibilisek mind a Socket AM2+-os, min a Socket AM3-as alaplapokkal, de friss BIOS-ról mindkét esetben érdemes gondoskodni, még akkor is, ha egy új, 890FX lapkakészlettel ellátott alaplapunk van. A processzorok tokozása a processzormagokon kívül kétcsatornás DDR2-es és DDR3-as memóriatámogatással ellátott memória vezérlőt is rejt, mint azt már korábban megszokhattuk.
[bold]Turbo Core: elvben hasonlít az Intel-féle Turbo Boost-hoz, de mégis különbözik attól
[/bold]Az AMD a Phenom II X6 processzorok megjelenésével bevezette a Turbo Boost technológiát, amely lehetővé teszi, hogy a processzor alap órajelét a rendszer megnövelje, ha három, vagy kevesebb processzormagra jut terhelés. Bármelyik három processzormag órajelét képes megnövelni a rendszer, méghozzá modelltől függően 400 MHz vagy 500 MHz-cel, ám ha négy vagy több processzormag van leterhelve, akkor visszaáll az alap órajel. Az Intel-féle Turbo Boost technológia ennél jóval kifinomultabban működik: az eljárás a chipen elhelyezett hőérzékelők, illetve dedikált mikrokontroller segítségével dönti el, hogy éppen a pillanatnyi helyzet alapján mekkora mértékben emelhető az egyes processzormagok órajele. Az AMD megoldása csak azt nézi hány mag aktív, és dönt. A három vagy kevesebb aktív mag órajelének megemelésével együtt egyébként az összes mag feszültsége is emelkedik, amit a rendszer úgy kompenzál, hogy az inaktív processzormagok órajelét 800 MHz körüli értékre veszi vissza.
Az ASUS már kifejlesztett egy technológiát, amelynek köszönhetően akár hat aktív mag esetén is működik a Turbo Core technológia által biztosított órajel emelés, ezt a technológiát Turbo Unlock néven emlegeti a gyártó. Esetünkben a Phenom II X6 1090T processzornál a Turbo Unlock engedélyezésével 100 MHz-cel növekedett a processzor órajele, amikor mind a hat mag aktív volt. Az egyes magok Turbo Core órajelét a TurboV EVO alkalmazáson belül magonként is testreszabhatjuk. A szoftver számos tuning opciót is tartogat, így igen hasznos alkalmazás azoknak, akik szeretnék a maximumot kihozni processzorukból.
A Turbo Core technológia bevezetése egyébként igen komoly lépés az AMD részéről. A Phenom II X4-es processzorok az Intel Core sorozatának tagjai ellen egy-két szálon futó alkalmazás esetén eddig nem voltak versenyképesek, ám mind a négy magot érintő terhelés alkalmával már javult a helyzet. Most azáltal, hogy a processzor órajele alacsony terhelés esetén maximum 500 MHz-cel növekszik,  jobb pozícióba kerülhet a gyártó az Intel egységei ellen, amelyek a Turbo Boost technológiának köszönhetően eddig extra előnyre tehettek szert a konkurenciával szemben. A Core i5-750 például képes 2.66GHz-ről 3.2-re megemelni az órajelét ha maximum két mag aktív.
[bold]A Thuban lapka közelebbről
[/bold]Az AMD asztali hatmagos processzorai a Thuban kódnévre keresztelt szilícium lapka köré épülnek. A lapka a Phenom II X4-es processzorokhoz hasonlóan 45 nm-es csíkszélességgel készül, de némi optimalizációt hajtottak végre a gyártástechnológiában, hogy a 125W-os TDP-be beleférhessen az újdonság, amely kettővel több magot tartalmaz, mint Phenom II X4-es társai. A fogyasztás optimalizáció igen jól sikerült, ugyanis a leggyorsabb hatmagos processzor csak 200 MHz-cel lassabb, mint a leggyorsabb négymagos AMD központi egység, azaz a Phenom II X4 965 BE. 
Érdekesség, hogy az Intel hatmagosai nem csak, hogy 50%-kal több processzormagot, de 50%-kal több megosztott harmadszintű gyorsítótárat is tartalmaznak négymagos társaikhoz képest, az AMD azonban nem nyúlt a harmadszintű megosztott gyorsítótárhoz: a hatmagos processzorok is 6 MB-nyi L3 Cache-ből gazdálkodhatnak. Memóriatámogatás tekintetében is hátrányban vannak az AMD hatmagosai az Intel Core i7-980X EE modelljével szemben, ugyanis háromcsatornás helyett csak kétcsatornás DDR3-as memóriatámogatással gazdálkodhatnak. A helyzet azonban az, hogy a Phenom II X6 nem az Intel hatmagosai, hanem a négymagos, 45 nm-es csíkszélességgel készülő Lynnfield processzorok ellen száll harcba: nagyjából azonos árkategórián belül nagy fegyvertény lehet az AMD számára, hogy kvázi ugyanannyi pénzért kettővel több maggal rendelkező processzort vásárolhatnak a felhasználók. A fenti táblázatban egyébként jól látszik a 45 nm-es gyártástechnológia hátránya a 32 nm-essel szemben: az Intel Gulftown egysége annak ellenére, hogy jelentősen kisebb magfelülettel rendelkezik, 200 millióval több tranzisztort tartalmaz.
Még egyetlen fontos adalék: A tesztben szereplő processzorok közül a Core i7-esek HyperThreading támogatással rendelkeznek, így CPU-tól függően nyolc (négymagos) vagy tizenkettő (hatmagos) szálon is képesek dolgozni. Persze nem olyan hatásfokkal, mintha nyolc vagy tizenkét magosak lennének, de ezt érdemes észben tartani, mert ezzel az Intel processzorai ledolgozzák valamennyire a kisebb magszámot ebben az árkategóriában.
Az alábbi képeken a különböző módok CPU-Z képei láthatóak. Érdekesség, hogy a CPU-Z 1090T helyett 1095T-nek hívja a processzort, pedig ezt a nevet csak a hetekkel ezelőtti pletykákban olvashattuk, a friss információk már régóta 1090T néven emlegették az újdonságot.
Ha már az árat is hozzátesszük az összehasonlításhoz: az Intel hatmagos Core i7-980X processzora 999 dollárba, míg az AMD Phenom II X6 1090T egysége 295 dollárba kerül, azaz harmad annyiba, mint a rivális megoldása. Hogy teljesítmény tekintetében mekkora a különbség az egységek között, az hamarosan kiderül.
[bold]A tesztrendszer
Processzorok:
[/bold]- Core i7-750
- Core i7-920
- Core I7-980x
- Phenom II X4 925
- Phenom II X6 1090T
Alaplapok:
- ASUS P6T7 WS SuperComputer
- ASUS P7P55D Deluxe
- ASUS Crosshair IV Formula
Videokártya: ASUS Radeon HD 5870 (fogyasztásméréshez 5850)
Tápegység: Corsair HX 550W
Merevlemez: Western Digital 160 GB
Memória: 3 x 2 GB Geil CL7-7-7-20 CR2
Tesztek, 1. rész
A tesztet ezúttal is úgy végeztük el, mint a Core i7-980X EE esetében. A Phenom II X6 1090T processzornál is lefuttattunk mindent 2,6 GHz-es órajelen, hogy látható legyen azonos órajelen vajon milyen eredményeket produkálnak az egyes versenyzők? Az azonos órajel ebben az esetben picit sántít, ugyanis az Intel esetében 133 MHz-es, míg az AMD esetében 200 MHz-es alap órajelből épül fel a processzor órajele, így a szorzók módosításával nem lehet közös nevezőre hozni az egységeket úgy, hogy az alap órajelhez ne nyúlnánk. Mivel az alap órajelet nem akartuk bántani, így kompromisszumos megoldásra volt szükség: az Intel központi egységei 2,66 GHz-en, míg az AMD processzorai 2,6 GHz-en ketyegtek. Apró eltérés, de érdemes számolni vele.
Everest
Az Everest tesztjeit a fent említet módszerrel, illetve a processzorok gyári órajelein is lefuttattuk, sőt, mivel az Intel egységeknél készítettünk korábban kikapcsolt Turbo Boost-tal is teszteket, így ezt az AMD Phenom II X6-osa esetében is megtettük. Az eredmények táblázatban láthatóak, de a processzoronként kapott értékeket grafikonba foglaltuk, hogy könnyebb legyen áttekinteni a sorrendet. A grafikon adatai a Turbo módban készült eredményeket tartalmazzák, kivéve a Phenom II X4 925-ös modellt, amelynél ugye nincs jelen a Turbo Core technológia.
Ahogy az a fenti képeken is látszik, a memória alrendszer teljesítménye igencsak elmarad az Intel háromcsatornás memóriavezérlővel szerelt processzoraiétól, de a Lynnfield modell is elveri a Phenom II X6-os processzort ezekben a tesztekben. A CPU Queen tesztek már valamelyest rendet tesznek a mezőnyben, így láthatjuk, hogy nyers erő tekintetében mi a sorrend a versenyzők között. CPU Zlib tesztben szépen skálázódik a mezőny, de itt már a Phenom II X6 1090T a Core i7 920 elé kerül, míg a Phenom II X4 925 megelőzi a Core i7 750-es processzort. Ez csak egy csata erejéig érvényes kép. A táblázat alján látható kis százalékos összesítés a korábban már tárgyalt 2,6 GHz / 2,66 GHz összehasonlításban segít.
Sisoft Sandra 16.36
A Sisoft Sandra segítségével a processzorok számítási teljesítményét, multimédiás teljesítményét és a rendszer memória sávszélességét vizsgáltuk. Az így kapott eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza:
A Sisoft Sandra eredményei némileg alátámasztják az Everest eredményeit és rendkívül jól szemléltetik az egyes processzorok közötti különbségeket.
Tesztek, 2. rész
A szintetikus tesztek után néhány valós tesztet is elvégeztünk, amelyek a processzorok valós feladatok alkalmával nyújtott teljesítményéről mutatnak némi képet.
WinRAR
Az alkalmazásban első körben szokásunkhoz híven a beépített sebességmérőt használtuk, hogy így egy egyértelmű sorrendet kaphassunk a mezőny tagjairól. A Phenom II X6 1090T modell a beépített sebességmérő szerint a Core i5-750-es modell előtt végzett, de a valós teszt alkalmával elég csúnyán kikapott Inteles társától. A Phenom II X4 925-ös modellhez képest jól teljesített a Phenom II X6 1090T, de igazság szerint nagyobb fölényre számítottunk. Az Intel processzoroknál anno nagyon könnyű volt kimutatni, hogy a cache mérete komolyan számít ha tömörítésről van szó, itt is ez lehet a probléma.
CineBench R11,5
A CineBench legfrissebb változatával 32-bites és 64-bites módban vizsgáltuk az egyes rendszerek renderelési teljesítményét. Ez a megmérettetés már megmutatta a hat mag előnyét: a Phenom II X6 1090T a Core i7-920-as és Core i5-750-es modellek elé került, méghozzá elég látványos különbséggel. A Core i7-980X-szel persze nem tudta felvenni a versenyt, de ár/teljesítmény arány tekintetében egy rossz szavunk sem lehet.
Adobe Premiere Pro CS4
Az Adobe profiknak szánt videó szerkesztő szoftvere ismét megmutatta a hat mag előnyét. A videó renderelés alkalmával mind a Core i5-750-es, mind pedig a Core i7-920-as modellektől kikapott a Phenom II X6 1090T, ám ahogy a videó kódolásra került a sor, egyből megmutatta, hogy ki az úr: a processzor mindkét riválisát felülmúlta, de a Core i7-980X-hez képest több, mint 100 másodperces lemaradásban volt. Ha videó kódolásra keresünk ütőképes processzort, ráadásul kedvező áron, akkor megtaláltuk az esélyest.
MediaShow Esspresso 5.5
Ebben a szoftverben szintén videót kódoltunk, méghozzá egy 350 Megabájtos AVI fájlt konvertálunk át 640 x 480 pixeles felbontásba, 4:3-as képarányra, H.264-es formátumúra. Itt a Phenom II X6 1090T már csak a Core i5-750-es modellt tudta maga mögé utasítani, a Core i7-920, ha kis mértékben is, de megelőzte.
Photoshop CS4
Itt egyértelműen megmutatkozik az Intel processzorok fölénye, méghozzá talán azért, mert az Adobe szoftverei főleg az Intel processzorait szeretik, ugyanis rájuk vannak optimalizálva. A fenti grafikon magáért beszél, nagyon nem is érdemes semmit sem hozzáfűzni.
[bold]wPrime
[/bold]A wPrime esetében a 32M módot választottuk teszteléshez, méghozzá több szálon futó módban, azaz minden processzornál annyi szálon üzemelt az alkalmazás, amennyi rendelkezésre állt. A Phenom II X6 1090T esetében hat szálon futott a teszt. A processzor ezúttal is felülmúlta mind a Core i5-750-es, mind pedig a Core i7-920-as modell teljesítményét. A hatmagos Core i7-980X-től valamivel több, mint két másodperces különbség választotta el az újdonságot. Ez a két másodperc itt soknak számít.
Játékok és 3DMark
Játék tesztek
A korábbi tesztben, amikor a Core i7-980X processzor képességeit vizsgáltuk, olyan beállításokat használtunk a játékteszteknél, amit mindenki használna, ha egy erős VGA-val rendelkezik. Ezért viszont inkább a VGA vált a limitált tényezővé és bebizonyosodott, hogy ha komoly különbségekre vágyunk, akkor csak több GPU-s rendszereknél van értelme a legerősebb processzoroknak. Pont ezért az akkori eredményeket nem használjuk fel, mert az új Phenom is ugyanazt a képet nyújtaná, mint társai, ráadásul ezúttal egy Radeon HD5870-est használunk a teszthez. Core i5-750-es processzor sajnos nem volt kéznél a tesztelés alatt, így fájdalom, de el kellett tekintenünk tőle.
Ebben a megmérettetésben a Far Cry 2, a Crysis: Warhead és a Resident Evil 5 segítségével próbáltuk megvizsgálni az egyes versenyzők közötti teljesítménykülönbséget. Az eredmények alapján egyértelmű a sorrend: a Phenom II X6 1090T hol jobban, hol kevésbé lemaradva, de mindenképpen a Core i7-920 mögött helyezkedik el, ami a teljesítményt illeti. Úgy tűnik, hogy a Turbo Core technológia kevés a sikerhez.
Az eredmények ismeretében elmondhatjuk, hogy a Phenom II X6 1090T a hagyományos, nem több magra optimalizált játékokban pont annyival gyorsabb, amennyivel magasabb órajelen üzemel Phenom II X4 925-ös társánál. A Resident Evil 5-ös kiadása már jobba megmutatja a termék előnyét: itt már szépen kirajzolódik a különbség a Phenom II X4 925 és a Phenom II X4 1090T között, sőt, az Intel Core i7-920 és a Phenom II X6 1090T közötti különbség is szembetűnő. 1920x1200 pixeles felbontás és magas minőség alkalmazása mellett az Intel négymagosa és az AMD hatmagosa között 7 képkocka/másodpercre olvadt a különbség. Az extra tesztek eredményei a táblázatban szerepelnek, és ne feledjük, hogy a Core i7 920 a HyperThreadingnek köszönhetően nyolc szálon képes dolgozni, ami például a Resident Evilben igen jól jön.
3DMark Vantage
Mivel korábban már lefuttattuk az egyes rendszereken a 3DMark Vantage alkalmazást, méghozzá Performance módban, így adott volt a feladat, hogy a friss jövevénynél is vizsgáljuk meg a szoftver teljesítményét. Itt most csak és kizárólag a processzor pontszámára voltunk kíváncsiak, így az alábbi grafikon csak ezt az adatot tartalmazza.
A táblázatban a 2,6, illetve 2,66 GHz-en üzemelő egységek eredményei is szerepelnek, ezek a diagramból hiányoznak, hogy átláthatóbb legyen a kép, úgyis csak érdekességről van szó.
Fogyasztás, tuning
[bold]Fogyasztás
[/bold]
Az egyes konfigurációk a bevezetőben leírt alkatrészekből épültek fel, azzal a különbséggel, hogy a Core i7-980X teszt alkalmával mért eredmények felhasználhatóságának érdekében egy Radeon HD 5850-es videokártya segítségével végeztük el a mérések. A konfiguráció a leírtakon kívül egy USB-s billentyűzet-egér páros vevő egységét tartalmazták, semmi egyéb fogyasztó nem volt a rendszerben. Ennek fényében nézzük az eredményeket.
A Phenom II X6 1090T fogyasztása összességében a Core i5-750-es és Core i7-920-as modelleké között foglalt helyet. Üresjáratban az egység két egész wattal fogyasztott többet, mint Phenom II X4 925-ös társa, míg energiatakarékos módban, azaz a C1E és a C'n'Q technológiák bekapcsolásával összesen 1W-nyi fogyasztás különbség mutatkozott az egységek között. Játék- és egyéb terhelés alkalmával már nagyobb szakadék keletkezett a két központi egység között, ahogy az a fenti eredményekből is látható.
Tuning
A Phenom II X6 1090T esetében nagyon egyszerű dolgunk van, ha tuningolni akarunk, ugyanis ez a processzor nem tartalmaz szorzózárat, mivel Black Edition kiadás. Az alap órajelhez nem, csak a szorzóhoz kell nyúlnunk, ha tuningolni szeretnénk a processzort, no meg persze némi extra feszültséget is kell adni a magoknak, ha biztosra akarunk menni. Mi 1,56V-os feszültség alkalmazása mellett 4 GHz-ig jutottunk, ám ennél feljebb már nem sikerült tolni a magórajelet, ehhez, ahhoz már egy komolyabb léghűtéses megoldás kellett volna (mi gyári AMD hűtőt használtunk). Tuning alkalmával a processzor az extra feszültségemelés hatására 70-75 Celsius fokon üzemelt. Üresjáratban, normál órajelen 38 Celsius fokos, terhelés alkalmával pedig 59 Celsius fokos értékeket mértünk.
Végszó
Az AMD Phenom II X6 1090T processzora igen jó eredményeket mutatott fel a tesztek során. A termék teljesítménye többnyire a Core i5-750-es és a Core i7-920-as processzoroké között helyezkedett el. A Core i7-750-es modell ára 48000 forint körül van, a Core i7-920-as modellt pedig manapság 65000 forint körüli áron vásárolhatjuk meg. Utóbbinál azonban nem szabad elfelejteni, hogy X58-as alaplap, és háromcsatornás memóriacsomag kell neki (ha a maximumot akarjuk kihozni belőle), ami azért szépen növeli az árat. A Phenom II X6 1090T jelenleg 80000 forint körül mozog ugyan, de ezért az összegért cserébe egy jól tuningolható, szorzózár-mentes processzort kapunk. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az ár hat processzormagot takar, ami például videó kódolás, illetve egyéb olyan alkalmazások futtatásakor jön jól, amelyek képesek a több szálból, vagyis több processzormagból profitálni. Hiába a HyperThreading támogatás, sok tesztnél ez kevés ahhoz, hogy lenyomja a valós hat magot.
Az Intel hatmagosa ellen persze sokra nem mennek az újdonságok, de ár/teljesítmény arány tekintetében mindenképpen segítenek majd az AMD-nek a processzorpiacon betöltött pozíciójának javításában. A nem is oly távoli jövőben, azaz várhatóan június folyamán érkeznek majd az első olyan négymagos Phenom II X4-es processzorok is, amelyek a Thuban lapka speciális, két letiltott maggal rendelkező verziójára, a Zosma-ra épülnek és amelyeknél a Core Unlocker szolgáltatás jóvoltából lehetőség lesz a két extra mag aktiválására, így egy négymagos processzor áráért hatmagoshoz juthatunk. Ehhez a manőverhez vastagon szükség lesz szerencsére, ugyanis nem véletlenül szokták letiltani a processzormagokat:  a hibás, hatmagosként eladhatatlan egységekből készülnek majd a Phenom II X4 9xxT egységek, amelyek között azért majd biztosan lesznek olyanok, amik 5 vagy 6 maggal hibátlanul üzemelnek, csak ki kell fogni.
Mindent egybevetve a nálunk járt Phenom II X6 1090T processzort mindenkinek ajánljuk megvételre, aki olcsón szeretne hatmagos, jól tuningolható, de kedvező fogyasztással rendelkező processzort, ami nem kerül 200+ ezer forintba. A Phenom II X6-os processzorok inkább a videó kódoló és egyéb több szálon futó alkalmazást használók számára jelentenek komolyabb előnyt, játékokban már kevesebb előnyük van a család tagjainak.
Egyéb esetekben, azaz ha nem, vagy csak kevésszer futtatunk több szálú alkalmazásokat, a Core i5-750 még mindig jobb választás. Olcsóbb is, és jobb energiamenedzsmenttel rendelkezik mint a Phenomok. Egyszóval el kell döntetnünk, mire akarjuk használni a rendszerünket és ennek megfelelően kiválasztani az igényeink alapján legmegfelelőbb processzort. Nekünk mindenesetre tetszett az AMD új hatmagosa, így ajánlott vételnek minősítjük, de érdemes észben tartani, hogy nem mindenre az.
A tesztben szereplő Phenom II X6 1090T processzort az AMD-től, az ASUS Crosshair IV Formula alaplapot az ASUS-tól, míg a Sapphire Radeon HD 5870-es videokártyát az Expert Computer KFT-től kaptuk kölcsön. Ezúton is köszönet értük!
