1. Tt Level 10M Advanced lézeres egér

Tesztünkben a Thermaltake eSports termékei közül három került górcső alá. A játékosoknak készült egerek közül a különleges dizájnú Level 10M Advanced, amely a BMW formatervezői által megálmodott eredeti továbbfejlesztett változata, és a belépő szintű, ultrakönnyű és kis méretű Ventus R volt tesztalanyunk. Végül pedig a Commander Multi-Light egér + billentyűzet kombót próbáltuk ki, amelynél az egér és a klaviatúra világításához több opció is rendelkezésünkre áll.

Tt Level 10M Advanced - az extravagáns gamer egér

Az eredeti Level 10M egér 2012-ben jelent meg, és már akkor felhívta magára a figyelmet extravagáns dizájnjával, amelyet a BMW formatervezői álmodtak meg - egyesek szerint elég csúnya rémálmuk lehetett, míg mások egyenesen szexinek találták ennek a különleges egérnek a formáit.

A rágcsáló csomagolása egyszerű vörös-fekete doboz, melyen elöl tépőzáras ablak található, melyet kinyitva már kicsomagolás előtt kitapogathatjuk formáit az átlátszó műanyag burok alatt. Az egeret a műanyag fiókot felül kihúzva szabadíthatjuk ki. A csomagolásban a termék beállítására szolgáló szerszám, telepítési útmutató, jótállással kapcsolatos információkat tartalmazó füzetecske és két Thermaltake logós matrica is található.

A Level 10M Advanced elődje alap dizájnját követi: levegős, oldalt és hátul nyitott, felül szellőzőráccsal ellátott test, a felső részén csavarral állítható magasságú far jellemzik. Az újdonságok az egér két oldalán találhatóak: jobb oldalról eltűntek a gombok, helyettük egy olyan építményt kapunk, amelyen ujjunkat pihentethetjük. Szintén eltűnt az eredetin jobb oldalt található csavar, amellyel a hátrész jobbra illetve balra dőlésének szögét lehetett állítani. Cserébe az egér testének van egy kis játéka, ha erősen megnyomjuk, kis mértékben képes kibillenni ezekbe az irányokba. Használat közben ez a szerkezet szerencsére nem csökkentette a stabilitást.

A bal oldalra újdonságként felkerült egy hüvelykujj támasz, és megváltozott a gombok elhelyezkedése és mérete is. A felhasznált anyagok is változtak, a hírhedten egéralátét koptató alumínium alsó rész helyett a rágcsáló műanyagot kapott, és a háta is erős műanyagból készült fém helyett. A hátrész és a két nagyméretű fő gomb is olyan csúszásgátló matt borítást kapott, amelyen nem látszanak meg a foltok.

A rágcsáló 16000 DPI-s Avago 9800 lézeres érzékelővel lett felszerelve (az eredeti 8200 DPI-s volt), és három zónában állítható világítása 16,8 millió színből keverhető ki. 50 millió kattintást kibíró Omron kapcsolókkal látták el. Az egér tömege 128 g, a harisnyázott kábel hossza 180 cm. A külön védőkupakkal ellátott fekete-vörös USB csatlakozó dizájnja teljesen egyedi, így biztosan mindig rá fogunk ismerni a kábeldzsungelben is.

2. Tt Level 10M Advanced - szoftver

Ahogy manapság sok más gyártó, a Thermaltake is központosított szoftvert használ egereihez. A Tt eSports Command Center a gyártó honlapjáról tölthető le, akárcsak a Tt eSPORTS PLUS+ program, amely az olyan, egérhasználattal kapcsolatos statisztikáinkat rögzíti, és elemzi, mint pl. a megtett távolság, kattintások száma és hasonlók. Ez a rész nincs integrálva az alapszoftverbe, mint pl. a Razernél, és a használata teljesen opcionális.

A Command Center fő oldalán az egér képe látható, itt kezelhetjük a profilokat, melyekből egyszerre ötöt tud tárolni a Level 10M, és itt programozhatjuk be a gombokat. Egér-, billentyűzet- és multimédiás funkciókat, programok elindítását és saját makrókat rendelhetünk bármelyik gombhoz. A profilokat és makrókat lehetőségünk van importálni és exportálni is. A makróknál a késleltetés idejét is megadhatjuk, az ismétlések számát pedig a gombokhoz való hozzárendeléskor adhatjuk meg. A profilokhoz adott programokat rendelhetünk, melyeket elindítva az egér automatikusan a hozzárendelt profilra vált.

Bár a világítás beállításai között lenne inkább a helye, de ezen az oldalon található a "csata mód" kapcsolója is, amelyben a leírás szerint a világítás reagál a gombnyomásainkra. Ezt nem találtuk igazán hasznosnak vagy látványosnak, ha bekapcsoltuk a világítás fixen kékre váltott és pulzálni kezdett. Ha sokáig nyomogattuk folyamatosan a gombokat, akkor leállt a pulzálás, és a színek elkezdtek megváltozni.

A Performance rész alatt kezelhetjük a legfontosabb beállításainkat. Négy választható DPI értéket adhatunk meg 100 és 16000 között 100-as lépésekben. Beállíthatjuk 10 fokozatban, hogy az egeret felemelve milyen magasságig működjön az érzékelő, és legyen-e Angle Snappig, azaz kiigazítsa-e az automatika vonalainkat. Ez utóbbinak 8 fokozata van, a különbség jól érezhető a két véglet között. A Polling rátát 125, 250, 500 vagy 1000-es értékre állíthatjuk, a gombok válaszidejét pedig 4 és 32 ms közöttire.

A Light Option rész alatt állíthatjuk be a világítást, három külön zónában (görgő, logó, a kis négyszög a bal gombon). Statikus, pulzáló és színátmenetes beállítások állnak rendelkezésünkre, vagy akár ki is kapcsolhatjuk a fényeket. Azt is megadhatjuk, hogy ha nem használjuk az egeret, mennyi idő után kapcsolja le a fényeket. Beállításainkat rögtön, leokézás nélkül is láthatjuk magán az egéren is. A színek itt sem egyeztek meg teljesen a képernyőn látható keverőpalettáról kiválasztottakkal, de egyébként minden rendeltetésszerűen működött (másik tesztalanyunkkal, amely ugyanezt a szoftvert használja akadtak problémák).

3. Tt Level 10M Advanced - tapasztalatok

A Level 10M Advanced nem hosszabb, mint egy átlagos egér, ráadásul farának magassága állítható, ám ennek ellenére sehogy sem találtam rajta kényelmes fogást. Ha hátul, a far mögött letámasztottam a tenyeremet, akkor nem tudtam kényelmesen használni az alap gombokat, amelyeknél a kapcsoló az egér orrához van közelebb (tehát hátul jóval nehezebb megnyomni őket). Nagyobb kezű kollégám már könnyebben elérte a fő gombok megnyomáshoz optimális pontjait hosszú ujjaival, de a bal oldali gomboknál ő is ugyanabba a problémába futott bele, mint én. Itt a gombok az egér aljához közelebbi részen helyezkednek el, a fölötte lévő üres sáv pont jó arra, hogy ott pihentessük hüvelykujjunkat, és megtámasszuk vele az egeret. Ha meg akarjuk nyomni valamelyik gombot, akkor viszont fel kell emeljük hüvelykujjunkat, ami csökkenti az egér stabilitását. Az alternatíva az, hogy az erre kialakított tartón pihentetjük hüvelykujjunkat, ebben az esetben viszont könnyű véletlenül megnyomni a gombokat. Nem véletlen, hogy a legtöbb gamer egéren az oldalsó gombokat inkább a felső részhez közelebb helyezik el, és rágcsáló oldala kisebb-nagyobb mértékben íves, hogy könnyebben elérhetőek legyenek a gombok ujjunk felemelése nélkül is.

Elsőre nagyon furcsa volt megfogni ezt a műalkotást, és a teszt során is gyakran azon kaptam magamat, hogy saját egerem felé húz a kezem. Az eredeti egeret is főként RTS, illetve MMORPG kedvelőknek ajánlották. Az új verzió, bár könnyebb, de a formája miatt ezzel sem leszünk FPS-ekben igazán fürgék. A Doomban nem nagy mértékben, de érezhetően lassult a célzásom, és a csuklónak is nagyobb megterhelést jelent a mozgás, illetve az egér stabilan tartása a gombok nyomkodása közben. Az MMO-kban a legtöbbször nincs szükség villámgyors egérmozgásra, de sokat kell jobb gombbal kattintani, itt már öt perc után fáradni kezdett a csuklóm. Hasonlóak voltak tapasztalataim más játékokban is. 3600 körüli DPI értékekkel szeretek játszani, kis mozdulatokkal, de így is nagyon elfáradt a kezem. Aki alacsony DPI-vel szeret játszani, és sokat emelgeti az egeret, annak sem lesz a legjobb barátja ez a rágcsáló, mert egyszerűen nem lehet rendesen megmarkolni ahhoz, hogy stabilan emelgethessük.

A Level 10M Advanced egy fantasztikus vezéregér lehetne, de úgy érezzük, hogy tervezésénél az első a funkció, és ehhez igazodik a forma elv nem érvényesült, túlságosan a látványt helyezték előtérbe. A felhasznált anyagok minősége kitűnő, a szenzor csúcskategóriás, bármilyen felületen és egérpadon működik, a gombok pontosak és csendesek, minden programozható és állítható, az egér mindent tud, amit egy gamer egértől elvárhatunk, de a formái miatt csak olyan nagy kezű játékosoknak tudjuk ajánlani, akiknek erős a csuklójuk, vagy szeretnének rá gyúrni. (Persze lehet, hogy másnak is bejön az egér, de aki nemcsak egy látványos dísztárgyat szeretne az asztalára, az mindenképp próbálja ki előbb, ha teheti).

4. Tt Ventus R optikai gamer egér

Az tesztünkben szereplő előző, különleges kialakítású egénél egyszerűbb dizájnú Ventus R a Thermaltake belépőszintű egerei közé tartozik. A soktagú Ventus család legkisebb tagját 5000 Dpi felbontásra képes PIXART PMW-3310 optikai szenzorral és 20 millió kattintásra hitelesített Omron kapcsolókkal szerelték fel. Bár az olcsóbb árkategóriába tartozik, van pár extrája: két zónában, 16,8 millió színben állítható a világítása, ezen kívül különböző profilok kezelésére is képes.

A Ventus R a gamer egereknél megszokott fekete és vörös színű dobozban érkezett, melynek eleje tépőzáras, ablakként kinyitható. Az ablakon át benyúlva meg is foghatjuk az átlátszó, az egér formáit követő műanyag borítóval takart rágcsálót, amely kihúzható műanyag fiókban pihen. A csomagolásban telepítési útmutató, jótállással kapcsolatos információkat tartalmazó füzetecske, és két Thermaltake logós matrica is található.

Az egyszerű, klasszikus vonalú, viszonylag kis méretű egér háta különleges, hatszögű lukakkal ellátott rácsos szerkezetű, alatta a kivilágítható, sárkányos Tt logó látható, amely így bebörtönözve is elég dögösen néz ki. A rácsos hátrész, akárcsak a gombok, erős, strapabíró műanyagból készültek. Ezek a selymesen sima felületek jó fogást biztosítanak, és nem látszanak meg rajtuk a foltok. Az oldalsó részek nem kaptak külön gumírozott borítást, helyette apró hatszögekkel mintázott műanyag gondoskodik a jó fogásról mindkét oldalon. Az egeret szimmetrikus alap formája miatt azok a balkezesek is használhatják, akiket nem zavar, hogy a két extra gomb a bal oldalon található.

A rágcsáló kicsi és ultrakönnyű, tömege mindössze 75 gramm, a harisnyázás nélküli kábel hossza 175 cm. Az egér kis méretének és formáinak köszönhetően nagyon jól marokba fogható, nekem is szinte eltűnt a tenyerem alatt, pedig nincs hatalmas mancsom. A fogása nagyon kényelmes, hosszú távon sem fárasztja a kezet. A lukacsos, rácsos szellőzőt jó helyre tették, a tenyérnek pont az a középső része pihen rajta, amelyik a leginkább izzadni szokott. Ha rácsos részt teljesen eltakarja a kezünk, akkor is marad két oldalt egy-egy sáv, ahol a meleg levegő távozni tud. A lukacsos megoldást mutatós és jó megoldás, bár a tisztán tartására valószínűleg több gondot kell fordítani, mint egy sima hátú egérnél.

A két fő gomb útja rövid, a kattintások feszesek, gyorsak, pontosak. A fényesebb műanyagból készült két oldalsó gomb útja már kicsivel hosszabb, így véletlenül biztosan nem fogjuk megnyomni őket. Jobb kézzel használva, hüvelykujjal kényelmesen elérhetőek. Az egér fogása bal kézzel is kényelmes volt, de a jobb gombok nem estek kézre, ezzel balkezes kollégánk is egyet értett (az eredeti Ventus mindkét oldalán van egy gomb, az például teljes értékű kétkezes egér).

A görgő gumírozott borításán lévő fordított v-alakú lukakon keresztül látszik a világítás másik zónája. A görgő lightos, de jól érezhetőek a fokozatai.

Az egér a honlapról letölthető Tt eSports Command Center szoftver nélkül is működik, de ha szeretnénk kihasználni az extrákat, és szeretnénk különleges bugokkal megismerkedni, akkor szükségünk lesz rá.

A Ventus R különböző felbontásokat és profilokat tud kezelni, ezek váltására nincsenek dedikált gombok, ezeket a funkciókat a szoftverből, illetve különböző egérgomb kombókkal érhetjük el. Ez utóbbival eddig egérnél még nem is találkoztunk, nem tartjuk túl kényelmes megoldásnak, de érthető, hogy egy olcsóbb darabnál spórolni akartak az extra gombokon. A rágcsáló minden gombja programozható, a felbontás- és a profilváltást is rátehetjük pl. az oldalsó gombokra, de persze akkor ezeket másra nem tudjuk használni.

5. Tt Ventus R - szoftver, tapaszatalatok

A Ventus R 2016 második felében került a piacra, és a szoftverével korábban már volt pár probléma, melyeket a hivatalos fórum tanúsága szerint pár hónap alatt orvosoltak is, de úgy tűnik a legújabb szoftverbe újabb hibák kerültek. Tesztalanyunk 1.10-es firmware-rel rendelkezett, és a szoftver 2.00.04-es verziójával használtuk. Nézzük mit tud, és mit nem tud az egér a Tt eSports Command Centerrel együttműködve.

Az alap oldalon láthatjuk az 5 profilt, melyeket az egér kezelni tud, és itt programozhatjuk be a gombokat. Különböző egér- és billentyűzetfunkciók közül választhatunk, beállíthatunk profil és felbontásváltást, multimédiás funkciókat, programok elindítását. Billentyűzetkombinációk közül csak az előre megadottak közül válogathatunk, ha olyat szeretnénk, amely a listában nem szerepel, akkor makrót kell írjunk hozzá. A makróknál minden fontosabb beállítást (késleltetés, ismétlések száma) megadhatunk, és lehetőségünk van importálásukra és exportálásukra is.

Bár logikusan a világítás beállításai között lenne a helye, mégis az alap oldalon található a normál és a csata mód közötti váltó gomb. Ha ez utóbbit bekapcsoljuk, a világítás a leírás szerint reagál a gombnyomásainkra. Valami látványosra számítottunk, ám a következő történt: a világítás az általunk beállított statikus vörösből rögtön átváltott pulzáló kékre. Ha nagyon gyorsan nyomogattuk a jobb vagy bal gombot, akkor ugyanúgy, ugyanolyan sebességgel pulzált tovább, csak a színe kezdett lassan változni. Ezt a beállítást nem találtuk igazán hasznosnak, vagy látványosnak (használat közben a fények nagy részét egyébként is eltakarja a tenyerünk).

Ha már világítás: a Light Option gombot megnyomva juthatunk el az ezzel kapcsolatos többi beállításhoz. Ez a rész új ablakot nyit, amely az alap ablak felett jelenik meg. Az alap ablak ilyenkor elhalványodik ugyan, és a felső ablak kitakarja a közepét, de az alul még jól látható Apply, Cancel és OK gombok össze tudják zavarni az embert. A ténylegesen megnyomható gombok csak az egér képe alatt található Cancel és OK. Apply itt sajnos nincs, az OK gomb csak jóváhagyja a beállítást, de nem hajtja végre, így azt, hogy az általunk beállított színek hogy néznek ki ténylegesen az egéren, csak a színbeállító ablak becsukása után tudhatjuk meg. Sebaj, ez legalább gyönyörűen elrejti, hogy a kikevert színek és a valóság általában nincsenek köszönőviszonyban egymással. A mélyvörös, pl. amivel kísérleteztünk mindig valahogy rózsaszínes-lilás eredményt produkált. A többi szín a legnagyobb fényerőre állítva is kissé halvány volt, az egyébként nem működő spektrum beállításnál volt csak teljes a fényerő.

Na igen, a spektrum beállítás... Amikor erre állítottuk a fényeket, a színek váltogatása helyett egyenletes, állandó fényerejű vörös világítást kaptunk (aminek egyébként örültünk, mert a paletta segítségével az istennek sem tudtuk kikeverni ezt a színt, amivel szerintünk a legjobban mutat a rágcsáló).

Az alap ablakban található Performance gombot megnyomva juthatunk el a legfontosabb beállításokig. Itt adhatjuk meg a 4 váltogatható felbontás értéket 100 és 5000 DPI között, 100-as pontossággal.

A Lift off Control résznél a LOD (Lift off Distance) beállítást adhatjuk meg, azaz hogy mekkora legyen az magasság, amire az egeret felemelve a szenzor még érzékei a mozgást. A rágcsáló alapban sem szereti a fényes felületeket, ha a LOD-ot maximumnál kisebb értékre állítjuk, még érzékenyebb lesz erre, ezért mindenképp matt alátétet ajánlunk hozzá. (Maximális LOD-nál tökéletesen működött az asztallapon is, ha ennél kisebbre vettük folyamatosan kihagyásokat produkált akkor is, ha egyáltalán nem emeltük fel róla, minimumra állított LOD-nál pedig már nem működött az asztalon).

A szoftver korábbi verzióiban a LOD beállítására szolgáló opció nem szerepelt, azért került csak be, hogy kijavíthassák vele a szenzor hibáját, amely az egér felemelésekor jelentkezett. Akit részletesebben érdekel a téma, illetve szeretné nyomon követni a szoftver aktuális állapotát, annak a hivatalos fórum olvasgatását ajánljuk.

Angle Snappig: itt adhatjuk meg 8 fokozatban, hogy az egér mennyire egyengesse ki remegő kézzel húzott vonalainkat. Ez a rész működött, bár a fokozatok között nem éreztük különbséget, de a változás ha enyhén is, de észlelhető volt a 0-ás és 8-as fokozat között.

A Polling rátát 125, 250, 500 és 1000-es értékekre állíthatjuk, a gombok válaszidejének pedig 4 és 32 ms közötti értéket adhatunk meg a csúszkák segítségével.

Játék közben az egér jól teljesített, és általános használat (böngészés, munka) közben sem volt rá panaszunk. Kis mérete kényelmessé tette a használatát, nem fáradt el tőle egyikünk keze sem, és a lukacsos hátnak köszönhetően a tenyerünknek sem lett melege. A szoftver jelenlegi verziójának gikszereitől eltekintve ez egy nagyon jó kis belépő szintű egér.

6. Tt Commander Multilight billentyűzet és egér szet

A Tt Commander Multi Light egy belépő szintű multimédiás billentyűzet és egér szett, melynek tagjait háttérvilágítással is felszerelték. Külön szoftver nincs egyik készülékhez sem, csak bedugjuk őket 1-1 USB csatlakozóba és már használhatjuk is. Makrózni így nem fogunk velük, de a világítás beállítására van lehetőségünk különböző billentyűzet illetve egérgomb kombinációkkal.

A billentyűzetet "Plunger" kapcsolókkal szerelték fel. Az elnevezés a Tt marketing részlegének agyszüleménye (ha nevetni akartok, írjátok be a szót bármelyik netes képkeresőbe). A gombok kialakítása külsőre a mechanikus billentyűzetekére hajaz, de ez ne vezessen félre senkit, a készülék csak valamiféle mechanikus életérzést szeretne visszaadni (szerintünk nem túl sikeresen), de valójában csak egy átlagos membrános darab.

A billentyűzet 180 cm hosszú harisnyázott kábellel rendelkezik. Az USB csatlakozó formája egyedi, és rajta van a Tt logója is, így könnyű megkülönböztetni a többi csatlakozótól. A matt fekete keret dizájnja modern, különböző geometrikus formákból.

A billentyűzethez nem jár kéztámasz, a keret alsó része pedig nem elég nagy ahhoz, hogy megtámasszuk rajta a kezünk. A klaviatúrának alul két lába van, amelyeket kihajtva megemelhetjük a felső részét, de a szög nem elég nagy ahhoz, hogy érezhető változást jelentsen. Az alsó részt két csúszásgátló gumitalppal látták el, de a kihajtható lábak aljára már nem jutott gumírozás.

A gombok felülete matt, egészen picit érdes, így ujjaink nem hagynak rajtuk foltot. Egyesével levehetők, mint a mechanikus billentyűzeteknél, ez megkönnyíti a készülék tisztítását, ami amúgy sem nehéz, mivel a gombok nincsenek a lapos keretbe süllyesztve, teljesen fölé emelkednek (annyira, hogy alattuk a kapcsolók teste is látható). Ez a kialakítás nagyon magassá teszi a gombokat, amit nem fog mindenki szeretni.

A gombok elvileg cserélhetők, de sok értelme nincs komolyabbakra költeni egy ilyen darabnál, mert többe kerülnének, mint a teljes szett (a Thermaltake árul saját, olcsó fém gombokat is, de azok elég gyenge minőségűek). A gombok profilja és dőlésszöge ráadásul nem sztenderd, a legalsó sor kialakítása is teljesen egyedi dizájnt követ (a Windows gomb például olyan, mint egy zongora felülnézetből).

A bekapcsolt, világító billentyűzetre nézve először nem értettük, hogy miért néz ki úgy a betűk összképe, mint Frankeinstein szörnye, aztán rájöttünk, hogy ennek két oka is van: az egyik az egyenetlen háttérvilágítás. Az alulról érkező fények nem a gombok feliratait világítják meg, hanem a gombok körüli részeket, ahonnan beszivárog némi fény a gombok alá is, mindegyiknél változó, hogy mekkora sikerrel. Rontja a helyzetet, hogy a gombokon használt betűtípus nagyon vékony, a WASD kivételével, ami vastagabbra vettek.

Ha leveszünk egy billentyűkupakot, alatta láthatóvá válik a külsőre MX-re hasonlító kapcsoló, de míg az eredeti világítós Cherry MX-eknél minden kapcsoló mellett egy led gondoskodik a fényekről, itt ezt úgy oldották meg, hogy a kapcsoló teste körben átlátszó, a fények pedig a billentyűzet testéből, alulról érkeznek. Természetesen nem vártuk el egy olcsó kategóriás billentyűzettől, hogy hasonlóan drága megoldást alkalmazzon, de ebben a formában a világítást nem találtuk igazán hasznosnak. Világosban jobban látszottak a betűk kikapcsolt fényeknél. Sötétben láttuk, melyik gomb melyik, de zavaró volt, hogy a körülöttük lévő fény erősebb.

A díszkivilágítás állítására több lehetőségünk is van. Három alapszín (vörös, kék, lila) közül választhatunk az Fn+Pause nyomogatásával. A fények erősségét három fokozat közül választhatjuk ki, vagy teljesen ki is kapcsolhatjuk őket (Fn+PgUp/PgDn). Ezen kívül lélegző, színváltó és színátmenetesen színváltó effektek állnak rendelkezésünkre (ezek az Fn+F9-F12 kombókkal csalhatók elő, gyorsaságuk az Fn+fel/le nyilakkal szabályozható). A logó színe mindig a kiválasztott effektekhez és színekhez igazodik.

A szokásos multimédiás funkciókat az Fn+F1-F7-tel aktiválhatjuk. A Windows gombot az Fn+Print Screen-nel tudjuk kikapcsolni. Ezen kívül a billentyűzetnek van még két olyan funkciója, amelyet eddig sehol máshol nem láttunk: az Fn+NumLock lezárja gombokat, az Fn+W pedig felcseréli a WASD-t a nyilakkal. Az első funkció hasznos lehet, ha tisztítani akarjuk a billentyűzetet, vagy meg akarjuk tréfálni barátainkat, a második esetleg akkor jöhet jól, ha olyan játékba futunk bele, aminek problémái vannak a nyilak kezelésével (bár a billentyűzet nem teljesít jól a nyilak körüli részlegen, de erről később).

Az angol, illetve a magyar abc összes betűjén végigmenő gyorsteszten (mindkét Shift lenyomása közben végigzongorázzuk a betűket) a billentyűzet hibátlanul teljesített (a hosszú I azért hiányzik, mert tesztalanyunk ANSI-kiosztású volt):

THE QUICK BROWN MOUSE JUMPS OVER THE LAZY DOG

ÁRVZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP

Az alap irodai billentyűzetek általában csak 2-3 billentyűlenyomást tudnak egyszerre érzékelni, és azt sem mindenhol. A gamereknek készült daraboknál már fontos szempont, hogy több kombót is tudjanak. Ennél a billentyűzetnél a WASD-részlegben igyekeztek ügyelni erre, de az eredmény így sem tökéletes. A Shift + Ctrl + Space + WASD kombókkal nem volt baj (itt általában nem is szokott lenni), de pl. a W+D+9 kombó nem működött, illetve az A+S+szám és S+D+szám kombók közül sem reagált mindenre a klaviatúra. FPS-eknél általában ez nem jelent problémát, kivéve, ha átlósan haladva pont azt a fegyvert szeretnénk a kezünkbe venni, ami adott számhoz tartozik. MMO-kban, ahol alapban a képességek szoktak a számokra kerülni ez viszont már komolyabb gondokat okozhat azoknak, akik szeretnek átlósan mozogni csata közben Azoknak sincs jó hírünk, akik alternatív módon a nyilakkal és a környékükön lévő gombokkal szeretnek játszani, itt sok hármas kombót találtunk, ami nem működött.

A Commander páros 6-gombos optikai egerének dizájnja egyszerű, klasszikus formát követ, melyet számos díszítő elemmel tettek érdekessé. A hát és az alap gombok egyetlen darabból készültek. A matt műanyagot kellemes megfogni, bár kissé csúszós, az egér két oldalán található íves rács azonban stabil fogást biztosít. Kivilágítva a görgő, az egér farán látható sárkányos Tt logó, a felbontás váltó gomb alatti fordított v-lakú sávok, és az egér elején, illetve hátulján látható méhsejtes rács borul fényárba, egész pofás összhatást keltve. A gumírozott görgő lightos, de finoman érezhetőek a fokozatai. A jobb és bal gomb aktiválási útja rövid, megfelelően gyorsan lehet velük kattintani, az oldalsó gombok lazábbak, nagyobb a játékuk.

Az egéren három előre beállított felbontás (800, 1600 és 2400 DPI) közül választhatunk. Alapban a fények lilán világítanak, ha megnyomjuk a görgő alatt található DPI-váltó gombot, egy pillanatra felvillan a felbontásnak megfelelő szín (vörös, kék, vagy lila), de utána visszaáll az eredeti lila szín. Nincs külön színváltó gomb kombináció, de váltogathatunk a statikus és a színátmenetes mód között, és egy kis trükközéssel rávehetjük az egeret, hogy átálljon a nekünk tetsző színre. A görgő és a felbontásváltó egyidejű lenyomásával lehet elindítani a spektrumos színváltogatást. Ha abban a pillanatban visszakapcsolunk statikus módra, hogy megtaláltuk a megfelelő színt, akkor a világítás azon fog maradni. Kicsit ügyeskednünk kell, ha pont a billentyűzethez passzoló színeket akarjuk eltalálni, de a színátmenetek sebességének csökkentésével (DPI-váltó + az első oldalsó gomb) javíthatunk esélyeinken.

Az egérrel nem volt problémánk azon kívül, hogy a gép kikapcsolása után kéken villogva világított. Hosszú távon is nagyon kényelmes volt, asztalon, alátéten egyaránt jól működött, egyedül a fényes felületeket nem szerette. A gombokhoz szoftver hiányában nem foguk tudni makrókat rendelni, de ezt nem is vártuk el egy olcsó árkategóriás terméktől.

7. Végszó

A tesztünkben szereplő Thermaltake eSPORTS perifériák közül a Level 10M Advanced egér megmutatta, hogy a kirívóan különleges formájú használati tárgyak tervezésénél még jobban oda kell figyelni a kis részletekre, mert sok múlik rajtuk, főleg ha egy már meglévő dizájnhoz nyúlnak hozzá utólag. Fájlaltuk, hogy a kialakítása miatt ez az egyébként kitűnő egér csak egy szűk réteg számára lesz igazán használható.

A kisebb tudású, olcsóbb kategóriás Ventus R egér könnyűnek, fürgének és kényelmesnek bizonyult, egyedül a szoftverrel voltak kisebb problémáink a világítás terén. Aki megbízható, kis méretű belépőszintű egeret keres, annak ez a darab jó választás lehet, de azért 11 ezer forint környékén már sok a jó alternatíva.

A Commander Multi-Light billentyűzet egér kombónál a billentyűzetben némiképp csalódtunk:

a dizájn és a felhasznált anyagok terén olcsó megoldásokhoz folyamodtak (gombok, világítás), ami még elfogadható, hiszen nem egy csúcskategóriás darabról van szó. Azonban ha gamernek neveznek a billentyűzetet, elvárható lenne, hogy a WASD-részleg mellett a nyilak környékén is teljesíteni tudja a legtöbb kombót. A WASD-részlegnél sem volt minden tökéletes, de ezzel együtt a billentyűzet még valószínűleg ki tudja elégíteni az átlag játékos igényeit. A párosból az egérrel már inkább elégedettek voltunk. Ha nem is a legnagyobb tudású a rágcsáló, de kényelmes, megbízható darabnak bizonyult.