Shop menü

THE SIGNAL FROM TÖLVA - A TITOKZATOS BOLYGÓ

Meditációs gyakorlat intelligens gépeknek, felfedezéssel és lövöldözéssel párosítva.
Tibor Kovács
Tibor Kovács
The Signal from Tölva - A titokzatos bolygó

1. oldal

A Big Robot független fejlesztőcsapat (ők felelnek a Sir You are Being Huntedért is) legújabb játéka egy nyitott világú sci-fi FPS, amelyben a lövöldözés mellett bőven akadnak felfedezős és stratégiai részek is. A címben szereplő Tölva egy különös bolygó, ahonnan titokzatos jeleket fogtak, és amely tele van ősi relikviákkal és rejtélyekkel, melyek felkutatása és megfejtése lesz a feladatunk. Az adatbrókerünktől kapott infókkal felszerelkezve tudatunkat leküldjük egy robot fémtestébe, amit aztán bármikor lecserélhetünk, ha szétlőtték, vagy ha gyorsan szeretnénk utazni a pálya adott pontjai között.

Ezeket a humanoid formájú robotokat, azaz inkább drónokat könnyű megkedvelni, nagyon karakteresek, régimódi polaroid fényképezőgépre emlékeztető fejük van és magukban dünnyögnek, miközben jönnek-mennek és teszik a dolgukat. Drónunkat fel is szerelhetjük sugárfegyverek, gépkarabélyok, és az örök kedvencek, a mesterlövész puskák közül válogatva. Ezekből egyszerre kettőt vihetünk magunkkal. Továbbá van még egy területre ható eszközünk (javító, pusztító, illetve ellenfeleket megzavaró típusok közül választhatunk), energiapajzsunk és védőruhánk is. Idővel arzenálunk minden darabját szépen felfejleszthetjük. Egyik fegyverünk helyett választhatunk egy úgynevezett parancs modult is, amelynek segítségével a barátságos drónok közül párat betoborozhatunk csapatunkba, akik aztán az oldalunkon harcolnak - sajnos legtöbbször túlzottan hősiesen, így hamar el is füstölnek szegények. Társaink egyébként már alapban is reagálnak arra, ha a közelükben lövöldözést hallanak, és ha bajban vagyunk, maguktól is a segítségünkre sietnek.

Az ellenfelek okosan harcolnak, ha szorult helyzetbe kerülnek, visszavonulót fújnak vagy erősítést hívnak. Ha túlerőben vannak, megkerülnek és összedolgozva, több oldalról támadnak. Akadnak persze esetek, amikor nincsenek a helyzet magaslatán - szó szerint, ugyanis tériszonyuk van, a magaslati pontokra nem tudnak felmászni. Tegyük hozzá, hogy megmászható helyből nincs igazán sok a játékban, akad néhány rámpa, egy-két kisebb-nagyobb szikla, és ezzel ki is merültek a vertikális kalandlehetőségek.

Saját, baráti robot frakciónkon kívül két ellenségesbe futhatunk bele a bolygón: az egyik a banditáké, akiket csak az anyagi javak érdekelnek, a másik fanatikusoké, akik egészen más, számunkra érthetetlen célból kutatnak a bolygón, amit szent helynek tartanak. Mindhárom frakció ellenséges a többivel szemben, és mindegyik külön életet él távollétünkben is: kutatnak, őrjáratoznak, harcolnak egymással, bázisokat és más stratégiailag fontos pontokat foglalnak el. Erre építve ügyesen ki is használhatjuk egymás ellen az ellenfeleket, így nem kell mindig nekünk elvégezni a piszkos munkát.

2. oldal

A Tölva emberi szemnek szokatlan színekben pompázó tájait mindenütt különös formájú sziklák borítják, és olyan építmények romjai, amelyek annyira szétestek, hogy már nem lehet tudni, milyen feladatot láthattak el valaha. Helyenként óriási gépek fém csontvázaira bukkanhatunk, amelyek mozdulatlanul hevernek a pusztaságban, egy ismeretlen múlt szomorú mementójaként. A bolygó mégsem tűnik halottnak, időnként rájára hajazó repülő lények szállnak el felettünk, szél borzolja a fák leveleit, és különös fények cikáznak a talaj felett. Más lesz a hangulata mindennek, ahogy váltakozik a nappal és az éjszaka: a déli verőfényben barátságosnak látszó, barnás-narancs színekben pompázó sziklák éjjel hideg kéken, veszélyt sejtetve figyelik utunkat.

A kép narancs-feketébe vált, ha átkapcsolunk abba a módba, amelyben jobban láthatjuk a felfedezésre váró energiaforrásokat, és mások lesznek a színek és a körvonalak az erős sugárzás, vagy biológiai, kémiai szennyezés sújtotta területeken. Saját ritmusunkban haladhatunk, váltogatva a nyugodt, felfedezős, meditatív részek és a harc között. A hangulathoz sokat hozzáad a minimalista zene, amely finoman megbújik a háttérben, és előtérbe kerül a megfelelő helyeken.

Többféle feladat közül válogathatunk, viszonylag szabadon: gyűjtögethetjük a fizetőeszközként használható tárgyakat, és az információkat is. Az előbbire azért van szükségünk, mert a számunkra elérhető tárgyak tárháza bővül, ahogy lépjük a szinteket, de a felszerelést meg is kell vásárolnunk. Az utóbbiból, azaz a megtalált üzenetekből, jelentésekből, napló töredékekből próbáljuk összerakni, mi történt. Akad néhány jól elrejtett titkos hely is, ahol csalóka útvesztőkben tévelyeghetünk, és ha megfejtjük titkaikat, jutalomként újabb információkhoz juthatunk. Távcsövünk segítségével minden tárgyról információkat szerezhetünk; érdemes mindent leszkennelni, mert az infók között akad pár poén is elrejtve.

Harcra akkor kerül csak sor, ha belefutunk egy őrjáratba, vagy el kell foglaljunk egy-egy stratégiai pontot, így a játék nagyobb részét felfedezéssel töltjük, ami helyenként sok gyaloglással jár. Séta közben lesz időnk bőven elmélkedni, és gyönyörködni az idegen tájakban. Az elmúlt dolgok felett érzett melankólia keveredik a felfedezés és a harc izgalmával: ez az, ami teljesen egyedi hangulatot kölcsönöz a játéknak és ez teszi különlegessé azt, ami egyébként egy jól összerakott, de egyszerű kis felfedezős fps lenne.

3. oldal

Ez az egyszerűségében szép darab kb. 10-15 óra alatt végigjátszható. Kétféle befejezése létezik, a játék engedi, hogy kipróbáljuk mindkettőt (ha ez elsőt befejeztük, visszatölthetjük a játékállást). A Tölvához készült egy 48-oldalas könyvecske is, amelyben illusztrációk és koncepciórajzok mellett érdekes és igen részletes háttérinformációkat találhatunk a játék világáról és annak történetéről. Megismerkedhetünk számos olyan frakcióval is, amelyek a játékban nem szerepelnek, megtudhatjuk azt is, miért szorult háttérbe az emberi faj, hogyan vették át az MI-k a vezető szerepet, és hogy miért tök jó fej Boris, az űrhajó.

A The Signal from Tölva a könyvecske nélkül is élvezhető élményt nyújt, de jóval többet megtudhatunk a világ hátteréről, és a befejezés is több mélységet kap vele együtt. Az biztos, hogy a játék befejezése után is lesz min elmélkedünk. Aki szereti a hangulatos helyszíneket, a jó sci-fit, és nem bánja, hogy nem kap mindenre magyarázatot, az élvezni fogja ezt a játékot. Komolyabb bugokkal nem találkoztam, az ár is megfelel a játék minőségének és hosszának. Sci-fi rajongóknak mindenképp ajánlani tudom. (Figyelmeztetés: a könyv elolvasása és a játék befejezése után csillapíthatatlanul vágyakozni fogunk a folytatásra).

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére