• Lőjj, vagy tölts ki egy nyomtatványt!

Ha nyitott világú, egyedi hangulatú, FPS/TPS szerepjátékokról kezdünk beszélgetni, a Fallout 3 vagy a New Vegas és a Borderlands megkerülhetetlen etalonjai a stílusnak. Innen már csak egy lépés szóba hozni a Black Isle hamvaiból feléledt Obsidian Entertainmentet, akik a NWN 2-t, a KotOR 2-t, a Dungeon Siege III-at, vagy épp az előbb említett New Vegast is letették az asztalra. Igaz ugyan, hogy a bugoktól, crashektől nehezített indulás mind a KotOR 2-t mind a New Vegast erősen érintette, a játékok maguk nagyon is jól sikerültek és a patchekben végül a legtöbb probléma orvosolva lett.

Joggal gondolnánk, hogy ilyen játékok után stabil a stúdió helyzete, de a valóság ennek épp az ellenkezőjét mutatta. Az elkaszált vagy visszavett címek (Aliens: Crucible, Stormlands, Armored Warfare) még úgy is a csőd szélére sodorta a stúdiót, hogy besegítettek a Wasteland 2-be és sikeresen tető alá hozták a South Park: The Stick of Truth. Az egyik legismertebb történet talán az, ahol az Obsidian azért nem kapta meg a New Vegasért az igencsak jelentős bónuszát, mert a Bethesda ezt a Metacriticen elért 85-ös átlaghoz kötötte, a játék mutatója pedig 84-en állt meg.

A mentőöv a Kickstarter képében érkezett meg, ahol 2012-ben a stúdió a korábban Project Eternity néven futó, majd a Pillars of Eternity címet kapó, a Baldur’s Gate-re hajazó, de egy teljesen saját fejlődési, harc rendszerrel és világgal bíró szerepjátékot ígért, ha sikerül összekalapoznia 1,1 millió dollárt. Az ötlet olyannyira megtetszett a játékosoknak, hogy végül 4 millió gyűjt össze, és ez akkor rekord összegnek számított a kategóriájában.

Mivel úgy tűnt a közönségnek tetszik a Pillars által felvázolt irány, így a sorban következő a többször elhalasztott és visszadobott, Fury és Defiance néven is fejlesztett Tyranny lett. Itt a gonosz csatlósaként kezdtük a karrierünket, de a kimenetel, egy igazi szerepjátékhoz és a különféle frakciókhoz való viszonyunk miatt persze sok felé elágazhatott. Az addig üsd a vasat elv alapján a Pillars folytatása a Pillars of Eternity: Deadfire is bejelentésre került és a közösség kevesebb mint egy nap alatt össze is adta rá a pénzt.

Azonban az áttörést ez sem hozta meg, így 2018-ban nem volt akkora meglepetés, hogy az Obsidian a Microsofthoz szerződött és egy hónappal később, 2018 decemberében bejelentette egy új akció szerepjáték tervét, ahol egy alternatív univerzumban óriásvállalatok uralják a világot és az ő vezetésükkel kezdi el az emberiség a nemrég felfedezett bolygók kolonizálását. Így született meg a The Outer Worlds, ami a Fallout és a Borderlands szerelemgyereke is lehetne, de mégis sikerült saját egyéniséget kreálnia a szülők lemásolása helyett.

A cég embere

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a kalózok, banditák, lázadók és a szabadúszók kicsiny csapatán kívül, mindenki egy cég alkalmazottja. Életét a cég reklámszlogenje határozza meg, szerződésében minden pontról pontra elő van írva, problémáit formanyomtatványokon jelezheti, a teljesítményéről szóló éves jelentés és a munkaköri leírás laza értelmezése pedig rutineljárásnak minősül. Cégek gyártják az élelmiszert, a fegyvereket, a páncélokat, a gyógyszereket és ahol nem reklámokba, hirdetőtáblákba és az adott céghez tartozó településekbe botlunk, az vadonnak, kaotikus, meghódításra váró területnek számít.

Hősünk mintegy 70 évnyi szunyókálás után ebben a világban tér magához mélyűri altatásból, majd rázuhan a feladat: segítsen megmenteni a világot! Vagy legalábbis oldja meg, hogy az űrhajóját megfelelő üzemanyaggal ellátva, a űrkikötő vámtisztviselőinek bürokratikus szabálydzsungeléből kiszabadítva elindulhasson a hős útján. Mindeközben vadállatokkal, és még vadabbnak tűnő céges ügynökökkel, banditákkal és hasonlóan halálos menedzserekkel, katonákkal és alkalmazottakkal teli világban kell boldogulnia, ahol csakis képességeire és fegyvereire támaszkodhat.

A karakterünk elkészítése a kinézeten kívül máris olyan fontos kérdéseket tesz fel, minthogy mi volt a hátterünk, ami miatt a kolonistákat szállító hajóra kerültünk. Műtő takarító? Biztosan ellestünk pár fogást az ott dolgozó orvosoktól. Kertész? Akkor bizony a kétkezes fegyverekkel is jobban bánunk.

A könyvelő segédjének iratrendezője? Máris jobbak az esélyeink ha hazugsággal vagy meggyőzéssel akarunk valakit manipulálni. Karakterlapunkon a fő tulajdonságaink között is el kell osszuk az értékes pontokat és nem mindegy, hogy fizikai, szellemi fejlettségre vagy a személyes karizmára helyezzük a hangsúlyt – nem csak a lehetőségeink, de az eszközeink is kicsit mások lesznek.

Párbeszédekben új lehetőségek nyílhatnak meg és a diplomatikus (értsd: hazugság, megfélemlítés, meggyőzés) megoldásokkal olyan akadályokat is áthidalhatunk, amelyeket máskülönben vérontással tudnánk csak. Ha mindezzel végeztünk és elégedettek vagyunk azzal amit látunk, akkor már csak egy 12 oldalas tesztet kell kitölteni, beadni a C-23-N nyomtatványt (és nem összekeverni ugyanezen irat N1 verziójával), befizetni az engedélyeztetési díjat, mellékelni a különleges engedélyekről szóló H44123394-C kiegészítést és kész is vagyunk, indulhat a kaland. Mármint abban az esetben, ha a kérvényünket jóvá hagyják, iktatják az elkövetkezendő 2-6 évben és erről meg is kapjuk a megfelelően kitöltött dokumentumokat, amiket ekkor már csak a felettesünknek kell jóvá hagynia. Egyszerű, igaz?

Fegyver, páncél, változatosság

Szóval a karakterkészítés után belecsöppenünk Halcyon világába, ahol egy hatalmas nyitott térképeken kóborolhatunk a vadonban, városokban és ürállomásokon. Küldetéseket kapunk, a helyi faunával keveredünk összetűzésbe és igyekszünk úgy intézni a dolgokat, hogy minél több vállalat kedveljen minket. Mindeközben a felszerelésünket is igyekszünk úgy összeállítani, hogy a játékstílusunknak megfelelő legyen. Könnyű, közepes és nehéz páncélokat találhatunk, a kinézetünk (és mások reakciói) attól is függenek, hogy melyik frakció felszerelését viseljük.

Ha bandita nehézpáncélban csörtetünk be az egyik kisvárosba, akkor ugyan le nem fognak lőni (azonnal), de megjegyzéseket kapunk majd. A közelharci fegyvereknek bevallom sok hasznát nem láttam, ugyanis a legtöbb ellenségünk lőfegyverekkel van felszerelve és hülyék lennénk plazma pengével rájuk rohanni, ha ezerféle módon tele pumpálhatjuk őket lövedékekkel.

Ha pedig ez nem lenne elég, a V.A.T.S.-hoz hasonló, az idő lassításával és ellenségeink kritikus pontjainak meglövésével operáló harcrendszert is kapunk a The Outer Worldsben, ami taktikai szempontból sokat segíthet egy keményebb összecsapás során.

Lőfegyverek terén az biztos, hogy mindenki kiélheti magát. Karabélyok, pisztolyok, vadászpuskák, mesterlövész puskák, gránátvetők és golyószórók színesítik a palettát, és ezek egyre fejlettebb verziói még hatékonyabbak lesznek. Az sem mindegy, hogy az adott fegyver plazma, sima ólom vagy mondjuk sav lövedékeket köp magából. Ahogyan egy jó távcső, egy kicsit több lőszer vagy a nagyobb tűzgyorsaság is jó szolgálatot tehet. Mindezt modokkal érjük el, amiket bármely fegyverre, bármelyik szerelőasztalnál felpattinthatunk. Hasonló a helyzet a páncélok terén is, itt a védő értéküket növelhetjük, extra képességpontokat nyerhetünk vagy például megnövelhetjük a teherbírásunkat.

Sokféle moddal sokféle fegyvert és páncélt rakhatunk össze magunknak, de a tapasztalat azt mutatja, hogy megéri kihasználni, hogy összesen 4 fegyverrel rohangálhatunk. Nagy távolságú, közelre hatékony és „ha kifogyott a lőszer váltsunk át gyorsan erre” fajta fegyverrel is jó ha rendelkezünk, mert sokat fogunk harcolni. Részemről karabély, mesterlövész puska és egy kard volt az alapfelszerelés, de egy golyószórót is tartottam magamnál, mert vicces volt újra és újra megidézni ezt a jelenetet.

Nem vagyunk egyedül

A jó hír, hogy a nagyszabású kalandhoz a saját űrhajó mellé társakat is kapunk. Persze csak akkor, ha szeretnénk. Van annyi rugalmasság a játékban, hogy a csatlakozni kívánó csapattársakat élből elutasíthatjuk, vagy bármikor kirúghatjuk, ha úgy döntünk. Ha mégis egy kis csapatra vágyunk, akkor egy félénk mérnök hölggyel, egy fiatal, de lelkes suhanccal, egy cinikus lelkésszel, egy alkoholista vadásszal, egy kalóznak állt sebésszel és egy takarítórobottal tölthetjük fel az űrhajónkat.

Természetesen a felszerelésükről és a fegyverzetükről is mi döntünk és plusz előnyük, hogy komoly bónuszokat adnak bizonyos képességeinkhez, ha velünk tartanak. Legfeljebb ketten kísérhetnek minket és tovább színesíti a történetet, hogy egyedi reakciókat adnak a döntéseinkre és a helyzetekre amikbe belekeveredünk. Ezen felül pedig saját küldetésláncuk is van, ahol valami múltjukban problémát okozó vagy a jelenben érdekes gubancot kell megoldanunk, hasonlóan a Mass Effect loyalty küldetéseihez.

Nagyon hangulatos, jó grafikájú és kellőképp hosszú akció-szerepjáték lett a The Outer Worlds. Rengeteg küldetést találunk a világban és az azt benépesítő karakterek színesek, érdekesek és kellőképpen kidolgozottak, a párbeszédek során pedig nagyon is számít, hogy miként döntünk. Frakciók, emberéletek és végtére is az egész kolónia sorsa múlik rajtunk. Lehetünk a jó védelmezői, de pénzközpontú zsoldosok is, a játék teljesen más arcával fogunk találkozni.

Kiemelendő még a játék humora, ami nem csak ott érhető nyomon, hogy mindent átsző a vállalatok marketingkampánya és a bürokrácia. Ugyan mi épp csak most ébredtünk fel a hibernációból, de a többieknek évtizedek óta ez a valóság és minél többet fedezünk fel Halcyon világából, annál inkább látjuk, hogy egy irónikus, korrupt és önző rendszerrel van dolgunk. Mindenki úgy él túl és boldogul, ahogyan tud, de még az álmai megvalósításánál is fontosabb, hogy mi kerül a személyes fájljába és mit mutatnak az éves értékelések.

A 9361-as (szóközökkel számolt) karakterszámmal a magam részéről elégedett vagyok, a dokumentumot továbbítom a felső vezetésnek jóváhagyásra és természetesen a leadási, kérvényezési, helyi nyilvántartási formanyomtatványt is kitöltve mellékelem. A cikk megjelenését az iPon Webshop és Magazin támogatta, olvasóink között egy újabb cikk elolvasásának lehetőségét sorsoljuk ki, elégedett, dicsérő, tömjénező kommentárjaikat az alant látható fórumban legyenek kedvesek begépelni, kritikáikat pedig nyomtatott formában küldjék be szerkesztőségünkbe, hogy az alábbi új generációs kritika elemzővel dolgozhassuk fel őket. Köszönjük!

[italic]

[/italic]