• A RYZEN APU egységek minimális ráncfelvarráson estek át, így jobb teljesítményt nyújtanak, mint elődeik.

Előszó

Az AMD APU fronton július 7-én végzett el egy kisebb fajta frissítést, amelynek eredményeként megérkeztek a Picasso sorozat tagjai. Ezek lényegében a Raven Ridge modellekhez képest annyiban kínálnak többet, hogy a ZEN helyett már a ZEN+ architektúra köré épülnek, ami 3% körüli nyers IPC növekedést hoz a konyhára. A kínálat két új tagja a RYZEN 3 2200G és a RYZEN 5 2400G helyét veheti át a piacon, amelyekhez képest nem csak architektúra, hanem órajelek terén is előrelépést képviselnek, sőt, még a gyártástechnológia is fejlődött, gyakorlatilag ez ad teret az órajel-emeléseknek is.

Az újdonságok változatlan TDP keret mellett 100 MHz-cel magasabb alap- és 200 MHz-cel magasabb maximális Turbo Boost órajelet kínálnak, plusz a VEGA sorozatú iGPU maximális boost órajelét is megemelték 150 MHz-cel, így összességében érezhető sebességnövekedést hoznak, ám drámai előrelépésre azért nem kell számítani. A kétcsatornás DDR4-2933 MHz-es memóriatámogatás változatlan maradt, csak úgy, ahogy az iGPU és a multimédiás motor képességei is. Pontosabban utóbbi területen azért van egy fontos változás: ezek a modellek már kezelik a 4K-s tartalomvédett szolgáltatásokat, mint például a Netflixet. A PCI Express hub változatlan maradt, azaz továbbra is a szokásos sáv-mennyiséget kínálja, a támogatás típusa pedig 3.0-s.

Árak terén egy kis optimalizáció történt a gyorsabb modellnél, hiszen az elődjével ellentétben már nem 159, hanem csak 149 dollárba kerül; a kisebbik változat azonban továbbra is a 99 dolláros ársávban várja a vásárlókat. Az új APU egységek igazából szükségmegoldások, amelyekkel költséghatékonyan növelte a teljesítményt és frissítette termékpalettáját a gyártó.

Érdekesség egyébként, hogy a RYZEN 3 3400G-nek elvileg a korábbinál nagyobb, Wraith Spire típusú hűtőt kellene tartalmaznia a bejelentéskor elhangzottak alapján, ám mégis a 65 W-os TDP kerethez passzoló Wraith Stealth érkezett tesztre. Itt sajnos homokszem került-e a gépezetbe, így az Athlon 3000GE tesztjekor a RYZEN 5 3400G-t is újra megmérjük hőfokok terén, így legalább látszani fog, mekkora előnyt nyújt a Wraith Spire modell, ami 95 W-os TDP keretig használható, így a 65 W-os TDP keret mellé kiválóan passzol. Az új hűtő egyébként a tuningot segíti, az általános gyári teljesítményt nem befolyásolja drámaian.

Tesztkonfiguráció

Ebben a tesztben igyekeztünk a célszegmens igényeihez mérten összeállítani a tesztkonfigurációkat, vagyis AMD fronton egy B450-es, Intel fronton pedig egy B360-as lapkakészlettel szerelt alaplapra esett a választásunk, amelyek az összeállítás alkalmával szinte azonos áron szerepeltek kínálatunkban, és most sincs közöttük jelentősebb árkülönbség. A processzorok minden esetben a gyártói támogatásnak megfelelő memória-órajeleket használták, de extraként DDR4-3200 MHz-es órajelen is kipróbáltuk őket.

Mivel Intel fronton a B360-as lapkakészlet nem enged memória-tuningot, azaz csak a gyártói támogatásnak megfelelő memória-órajelet használhatjuk vele, így a Z390-es tesztlapunkkal is végeztünk néhány tesztet DDR4-3200 MHz-es órajelen. AMD fronton a memória-tuning elé nem gördített akadályt a kiválasztott alaplap, viszont DDR4-3200 MHz fölé nem sikerült menni sem a B450-es alaplappal, sem pedig az X470-es tesztalaplappal, pedig DDR4-3466 MHz-en is le szerettünk volna futtatni néhány tesztet. Sebaj, majd legközelebb.

AMD tesztrendszer

Intel tesztrendszer:

Közös komponensek:

Az összes tesztrendszeren a legfrissebb BIOS teljesített szolgálatot, a Windows 10 pedig a legutóbbi frissítőcsomagját használhatta, és természetesen driver téren is a teszt idején elérhető legfrissebb kiadásokat használtuk. Annak érdekében, hogy a kép még reálisabb legyen, ezúttal nem egy nagy és drága processzorhűtővel, hanem a gyári hűtőkkel zajlottak a mérések, hiszen a többség úgyis azt fogja használni ebben a szegmensben. Fontos: a tesztekben szereplő Core i3-9350K felirat igazából Core i3-9350KF processzort takar, de ez az eredményeket nem igazán befolyásolja. És ahogy fentebb említettük, itt még a Wraith Stealth hűtő kapott helyet az összes AMD RYZEN modellen, a RYZEN 5 3400G-nél azonban pótolni fogjuk a hiányosságot, és a Wraith Spire mellett is lemérjük, mennyire melegszik.

Fogyasztás és hőfokok

Tesztünk szereplőit szokás szerint vallatóra fogtuk fogyasztás és hőmérsékletek terén, most viszont a maximális fogyasztás és hőtermelés szerepelt a célkeresztben, így Prime 95 és FurMark segítségével izzasztottuk meg őket. A későbbiekben egyéb mérésekkel is ki fogjuk egészíteni a tesztcsokrot annak érdekében, hogy a kép minél részletesebb lehessen.

A fogyasztás vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy az új APU egységek az azonos TDP keret ellenére is éhesebbek, mint az előző generációs megoldások. Maximális terhelés mellett érdekesség volt, hogy a RYZEN 3 3400G elég sokat kért, még a Core i3-9100 szintjét is felülmúlta, a fogyasztás azonban bizonyos időközönként leesett egy rövid időre 140 W környékére, majd újra felment a táblázatban látható értékre, miközben a hőfok 90 Celsius fok körül helyezkedett el, ahogy az a lenti galéria egyik diáján is látszik.

Üresjáratban az AMD processzorai bizonyultak hűvösebbnek, csak úgy, ahogy Prime 95 terhelés alkalmával is, amennyiben a Core i3-9100-hoz viszonyítjuk őket. Ez a helyzet a Prime95 és a FurMark együttes terhelésekor sem változott. Mivel a tesztben az elérhetősége miatt csak egy Core i3-9350KF processzort tudtunk használni, így a fogyasztás és melegedés tesztekből diszkvalifikáltuk. És ahogy fentebb említettük, a RYZEN 5 3400G-t később a Wraith Spire hűtővel is meg fogjuk mérni, most ugyanis a Wraith Stealth kerül rá, ami a RYZEN 5 2400G-hez is járt.

CPU tesztek

Szokásos tesztcsokrunkkal próbáltuk megizzasztani a versenyzőket, beállítások és fájlok terén pedig ugyanazt a csomagot használtuk, amit az előző CPU tesztnél. Viszont azóta frissült a Windows, illetve a driverek is, így a korábbi eredményeket nem emeltük be a tesztbe, viszont aki kíváncsi rá, mennyit tudnak ezek a processzorok a közép- és felső-kategóriás megoldásokhoz képest, összehasonlíthatják az itten eredményeket az előző teszt eredményeivel, ugyanis ha nem is pontosan, de nagyságrendileg látszani fog, mennyire vannak lemaradva az élmezőnytől ezek a processzorok. Ezúttal az eredményekhez nem fűzünk különösebb kommentárt, csak az érdekességeket emeljük ki, hiszen a cikk végén a százalékos összesítő úgyis elárulja, mekkora erőkülönbségek vannak az egyes modellek között.

Processzorteljesítmény terén eléggé hullámzó képet láthatunk az újdonságoktól: hol az AMD, hol pedig az Intel termékei teljesítenek jobban. A végső ítéletet azonban majd a cikk végén mondjuk ki, amikor a relatív teljesítményt tárgyaljuk. Mivel ezek az APU egységek még nem ZEN 2, hanem csak ZEN+ alapokon nyugszanak, túl nagy tűzijátékot nem várhatunk tőlük: webböngészés, egyszálas tesztek és videó renderelés terén az Intel termékei bizonyulnak jobbnak, Adobe Premiere alatt viszont az AMD  RYZEN 5 3400G jelölésű újdonsága végez első helyen.

Tesztek az iGPU-val

Az aktuális teszteknél az 1080p-s felbontást céloztuk meg, így ennek megfelelően alacsony minőségbeállítást kellett alkalmaznunk az egyes modelleknél. később egy Athlon 3000GE teszttel is jelentkezünk, amelynél a 720p-s felbontás kapja a főszerepet, így ott ilyen eredményeink is lesznek. És a már meglévőeket is kiegészítjük.

3DMark alatt egyértelműen az AMD APU egységei a jobbak, igaz, a Night Raid és Time Spy CPU tesztjeiben a Core i3-9100 sem teljesít rosszul. Viszont iGPU teljesítmény terén az AMD felé billen a mérleg nyelve, ami igazából nem is túl meglepő, hiszen már az előző generációs APU egységeknél is hasonló volt a helyzet. Minimum FPS terén természetesen szintén az AMD APU egységek a jobbak.

Játékok alatt egyértelműen az AMD APU egységei a jobbak, az új generáció pedig még érezhetően gyorsult is, így ha nem gondolkodunk külön videokártyában, mindenképpen a RYZEN APU sorozatból érdemes kiválasztani a számunkra és pénztárcánk számára legmegfelelőbb modellt.

Tesztek egy GeForce GTX 1650-es videokártya mellett

Annak érdekében, hogy azt is megmutathassuk, mennyire képes kihajtani egy ilyen APU egység egy költséghatékonyabb videokártyát, egy GIGABYTE GV-N1650OC-4GD GeForce GTX 1650 4GB GDDR5 OC PCIE modellt is beemeltünk a tesztbe, amely most jelenleg 57 290 forintba kerül. A GeForce RTX 2080 és 2080 Ti szintű videokártyákkal nem láttuk értelmét a tesztnek, hiszen 40-50E forintos processzor mellé kevesen pakolnak 250-500E forintos videokártyát. Ebben az esetben szintén az 1920 x 1080 pixeles felbontás szerepelt a célkeresztben, a képminőségnél azonban már High, illetve Ultra beállítást alkalmaztunk attól függően, mire volt lehetőség.

A 3DMark tesztek közül a NightRaid esetében a RYZEN 5 3400G bizonyult a legjobbnak, de a Core i3-9350K sem maradt le sokkal. Az erőforrás-igényesebb Time Spy tesztben már – ha csak hajszálnyival is – de az Intel Core i3-9350K lett a leggyorsabb. És a Core i3-9100 is ott loholt riválisa nyakán. Az Athlon 240GE és a Celeron a mezőny végén kullogott, náluk csak némileg volt jobb a Pentium G5600.

Ha nem iGPU-val zajlanak a tesztek, akkor már nyomasztó Intel-fölénnyel találjuk szembe magunkat, leszámítva a GTA V minimum FPS tesztjét, ahol viszont a RYZEN APU egységek remekeltek. WoT, FFXV Benchmark, F1 2019 és Total War: Warhammer II alatt a Pentium G5600 is remekelt: több helyen is maga mögé utasította a RYZEN APU egységek többségét – néha mindegyiket. Ennek fényében érdekes lesz látni az összesítést, pontosan hogyan is teljesítenek egymáshoz képest az egyes modellek százalékos bontásban.

Tesztek egy GeForce RTX 2060-as videokártya mellett

Annak érdekében, hogy egy picit drágább videokártya is szerepeljen a tesztben – de még az ésszerűség keretein belül maradjunk –, egy Gigabyte GeForce RTX 2060 Super (GIGABYTE GV-N206SWF2OC-8GD GeForce RTX 2060 8GB GDDR6 SUPER WINDFORCE OC PCIE) modellt is beemeltünk a megmérettetésbe. Ezúttal viszont 1920 x 1080 pixeles helyett 2560 x 1440 pixeles felbontást alkalmaztunk, hogy kiderüljön, van-e értelme ilyen beállításban gondolkodni az egyes processzorok mellett.

3DMark alatt a sima Time Spy tesztben elég jól szerepeltek a DDR4-3200 MHz-es rendszermemóriával dolgozó Piacasso APU-k, de a Core i3-9350K még náluk is gyorsabb volt, természetesen ugyanúgy DDR4-3200 MHz-es ramokkal. Normál esetben az összes RYZEN APU-t megelőzte a Core i3-9100 és a Core i3-9350K. Fura módon még a RYZEN 5 2400G is gyorsabbnak bizonyult náluk ebben a tesztben, ami mindenképpen fura, de a többszöri mérés is ezt az eredményt hozta, így elkönyveltük végeredménynek. Nincs kizárva, hogy szoftveres bugról van szó. A 3DMark Time Spy Extreme teszt alkalmával helyreállt a rend, itt már papírforma szerint teljesítettek a versenyzők. A Core i3-9100 már a RYZEN 5 3400G mögé került, a RYZEN 5 2400G pedig a Core i3-9100-at követte. A DDR4-3200 MHz-es memória minden esetben hozott egy picit a konyhára, igaz, egyik esetben sem jelentett drámai előnyt a gyorsabb ram.

A többi játék esetében többnyire az Intel processzorai diadalmaskodtak, ahol pedig jól teljesített a RZYEN 5 3400G, ott a Core i3-9350K mögé tudott felsorakozni. A kép összességében nagyon-nagyon vegyes volt, így segítségül hívjuk a relatív teljesítményről árulkodó diagramokat, amelyek tisztába teszik a helyzetet. Az alábbiakban ezeké lesz a főszerep.

A processzorok egymáshoz viszonyított teljesítménye, százalékos bontásban

Első körben a processzorteljesítményt vizsgáló teszteké a főszerep. Itt, ha csak néhány százalékkal is, de a RYZEN 5 3400G bizonyult a legjobbnak, igaz, a Core i3-9350K-hoz viszonyított előnye csak 3-4%. A RYZEN 3 3200G alig bizonyult gyorsabbnak a RYZEN 3 2200G-nél, ez a teljesítmény pedig még nem elég, hogy elérje a Core i3-9100-asét – még az az 5,4% plusz sem segít neki, amit a gyorsabb memória hozott a konyhára. A Core i3-9100 ennél a modellnél memóriától függően 18,77, illetve 13,48%-kal gyorsabb. Viszont árazása miatt nem lehet ajánlott vétel, erre majd mindjárt rá is világítunk.

A RYZEN 3 3200G ezekben a tesztekben csak alig, mindössze 2,34%-kal bizonyult gyorsabbnak, mint a RYZEN 3 2200G, ami igen kevésnek tűnik. A RYZEN 5 3400G esetében már nagyobb gyorsulást látunk, hiszen a RYZEN 5 2400G-hez képest referencia paramétereket nézve 11,64%-os gyorsulás látszik, de a DDR4-3200 MHz-es memória további 2,46%-ot adhat hozzá ehhez, ha így használjuk az újdonságot.

A következő körben az iGPU teszteket szedjük csokorba, amelyeknél igen jól látszik, mennyire le van maradva az Intel aktuális sorozata. A Core i3-9350K kimaradt az összesítésből, ugyanis igazából nem K, hanem KF modellről van szó. A RYZEN 3 3200G itt már 8,59%-kal gyorsabb elődjénél, míg a RYZEN 5 3400G közel 10%-kal múlta felül elődjét. Mivel iGPU-ról van szó, ami a rendszermemóriából táplálkozik, a DDR4-3200 MHz-es rendszermemória igen jól hasznosítható: nagyjából 6%-kal emeli a teljesítményt.

Most lássuk, mi a helyzet, ha egy olcsóbb videokártyával, a GeForce GTX 1650-es modellel szereljük fel a rendszereket. Ebben az esetben a legjobb teljesítményt a DDR4-3200 MHz-es memóriával ellátott RYZEN 5 3400G adja, de ha elvesszük a gyors ramot, akkor máris a Core i3-9350KF a jobb, igaz, 1%-on belüli különbségről beszélhetünk.

Ezeknél a teszteknél érdekes módon a RYZEN 3 3200G nem csak elődjénél, de a RYZEN 5 2400G-nél is jobban teljesített egy picit – ez igazából 0,5%-nál kisebb különbséget jelent. A RYZEN 5 3400G az elődmodellhez képest csak 2-3%-kal volt gyorsabb, a DDR4-3200 MHz-es memória pedig 3.62%-ot hozott a konyhára. Az Intel processzorok esetében a gyorsabb RAM hibahatáron belüli különbséget eredményezett ezekben a tesztekben.

Végül a GeForce RTX 2060-as videokártyával készített teszteket is összesítjük. Ehhez a kártyához a Core i3-9350KF passzolt legjobban, igaz, a RYZEN 5 3400G sem maradt le túlságosan, hiszen alap memória-órajelen alig több, mint 2%-os, DDR4-3200 MHz-es ramokat használva pedig 5,25%-os hátrányt szenvedett el. A RYZEN 5 2400G-hez képest gyári állapotban alig 6%-kal, gyorsabb memóriával pedig alig 8%-kal bizonyult jobbnak a RYZEN 5 3400G. A RYZEN 3 3200G ezzel szemben alapállapotban 4,19%-kal múlta felül a RYZEN 3 2200G teljesítményét, míg gyorsabb memória használata mellett 7,4%-ra hízott az előnye.

Az eredmények mindenképpen érdekesek, de azt még érdemes megemlíteni, hogy az Athlon 240GE és a Celeron G4920 mellett több játék is szaggatott a 2560 x 1440 pixeles felbontás használatakor a GeForce RTX 2060-as videokártyával zajló teszteknél – főleg a GTA V – így hiába tűnik néhol jónak az FPS érték, a játékélmény már nincs rendben, így ezeket a termékeket nem érdemes videokártya mellé pakolni.

Végszó

Azt már most leszögeznénk, hogy aki azon gondolkodik, hogy előző generációs RYZEN APU egységét szeretné lecserélni az új modellek valamelyikére, ne gondolkodjon tovább, mert ezt a cserét most nem érdemes meglépni, kivéve, ha 4K-s tartalomvédett szolgáltatásokat szeretnénk használni, mint amilyen a NetFlix 4K, ez a funkció az előző generációból ugyanis hiányzott. Az előrelépés ezt leszámítva jelen esetben minimális, az árkülönbség azonban annál nagyobb, ha azt nézzük, hogy a kifutó RYZEN APU egységek mennyivel olcsóbbak.

Aki viszont RYZEN APU egységet szeretne vásárolni, az új generáció tagjait bátran választhatja, ha pedig a RYZEN 5 3400G mellett dönt, akkor egy ütőképesebb hűtést is kap, hála a Wraith Spire hűtőnek, ami eddig csak a nagyobb RYZEN processzorokhoz járt. Egy hiba folytán ezt a hűtőt most nem tudtuk kipróbálni, de úgyis rövidesen vendégül látjuk az Athlon 3000GE-t, akkor a hiányzó eredményeket pótoljuk. Amennyiben videokártya nélküli mindenes PC-n gondolkodunk és hajlandóak vagyunk kompromisszumokra felbontás és részletesség terén, jelenleg a legjobb választás egy RYZEN APU, hiszen az Intel hasonló árú processzoraihoz képes lényegesen jobb iGPU teljesítményt nyújt, de CPU teljesítmény terén sincs oka szégyenkezésre.

Amennyiben már videokártyát is szerelünk a rendszerbe, akkor árnyaltabb lesz a kép. A GeForce RTX 1650 mellé bőven elég egy RYZEN 5 3400G-is, hiszen a Core i3-9350KF-hez képest 21%-kal olcsóbb, mégsem annyival lassabb. Az iGPU-val rendelkező Core i3-9350K sajnos jelenleg sokkal drágább, hiszen 65 990 forintért lehet hozzájutni, a KF-fel azonos CPU teljesítményt nyújt, iGPU-ja azonban lényegesen lassabb, mint a RYZEN 5 3400G-é, így ez az Intel processzor nem ajánlható.

A RYZEN 3 3200G csak 5%-kal lassabb, de bő 15 000 forinttal olcsóbb, mint a RYZEN 5 3400G, így alap esetben jobb választásnak bizonyul, de ott az iGPU nélküli Core i3-9100F processzor is, ami csak 26 690 forint, azaz mindkét RYZEN-hez képest sokkal kedvezőbb áron kaphatjuk meg, teljesítménye azonban nem ennyivel kisebb, sőt, a RYZEN 3200G-nél még jobb is 3%-kal – az iGPU-val rendelkező és az iGPU-val nem rendelkező modellek között nincs nagy teljesítménykülönbség, maximum 0,5-1,5%. Egyszóval a költséghatékony GeForce GTX 1650-es konfiguráció alapjának a Core i3-9100F a legjobb. A Core i3-9100 már nem olyan jó vétel, hiszen jelenleg 46 490 forintba kerül, videokártya mellé pedig amúgy sem szükséges iGPU – esetleg akkor jöhet jól, ha később egy időre videokártya nélkül maradna a rendszer, ennyit azonban még akkor sem ér.

Egy szinttel feljebb, vagyis a GeForce RTX 2060-as videokártyánál lényegében ugyanazt mondhatjuk el, vagyis ár/érték arányban a Core i3-9100F a legjobb választás jelenleg. A Pentium Gold G5600 sokszor nem érhető el, ára pedig nagyon durván elszállt – legutóbb 37 390 forintba került –, így ezt a processzort nem ajánljuk, egyszerűen túl drága. És az iGPU-val rendelkező Core i3-9100-ra ugyanaz érvényes, amit fentebb már említettünk. Mellesleg a Pentium Gold G5600 már amúgy sem elég a GeForce RTX 2060 szint kihajtásához.

A RYZEN 3000-es sorozatú APU egységek tehát mindenes gépbe kiváló választásnak bizonyulnak, ha viszont videokártyára is szükség van (nagyon maximum RTX 2060-as szintig bezárólag), akkor a Core i3-9100F még mindig jobb alternatíva lehet ezen az árszinten. A Core i3-9350K-ért több, mint kétszer többet kérnek, mint a Core i3-9100F-ért (26690 Ft vs. 57 690 Ft), így hiába a szorzózár-mentes dizájn, egyszerűen nem ér annyit az a processzor. És a Core i3-9350KF sem jobb annyival, mint amennyivel többe kerül. Természetesen akkor, ha combosabb videokártyában gondolkodunk, a Core i3-9100 már nem alternatíva, valamint már az RTX 2060 mellé is érdemesebb lehet gyorsabb processzorban gondolkodni, ha maximálisan ki akarjuk hajtani.

Sajnos AMD fronton jelenleg nincs olyan 3. generációs RYZEN processzor, amely ajánlható lenne ebben az árkategóriában, hiszen a RYZEN 5 3600 alatt egyelőre semmilyen újdonság sincs, utóbbi pedig még most is 67 920 forintba kerül. A RYZEN 5 3500X és a RYZEN 5 3500 egyelőre sajnos csak az OEM-ek számára érhető el. A 2. generációból viszont kifejezetten jó vétel lehet a RYZEN 5 2600 és a RYZEN 5 2600X, amennyiben nincs szükségünk iGPU-ra, mert úgyis videokártya kerül a gépbe. Előbbi 40 590 forintba, utóbbi pedig 46 990 forintba kerül, mindketten hat processzormaggal rendelkeznek, így sok területen még jobbak is, mint a tesztben szereplő AMD APU egységek.