1. Bevezető

A mai alkalommal olyan LED-es monitorokat vizsgálunk meg, melyek nagyjából 22 colos méretben tárják elénk a Full HD felbontást. A viszonylag kis méret és magas felbontás párosítása legtöbbször gyönyörű képet eredményez, azonban számolnunk kell azzal is, hogy ezt már egyeseknek nehezen látják. Éppen ezért érdemes előbb megnézni valahol egy ilyen kijelzőt, nehogy csalódás érjen bennünket. A teszt tehát azoknak készült, akiknek a kis képpont távolság nem jelent problémát, a monitorok pedig a BenQ, LG és Samsung házból érkeztek és természetesen mindegyikük 16:9-es képaránnyal rendelkezik.

 

2. BenQ G2222HDL - Áttekintés

BenQ G2222HDL

Haladjunk ABC sorrendben és a tesztet kezdjük a BenQ kijelzőjével. Úgy tűnik, a ledes háttérvilágítás a BenQ költséghatékony G szériás monitorait is elérte. A ledes háttévilágítás a CCFL-nél alacsonyabb fogyasztást és jó esetben némileg összefüggőbb háttérvilágítást ígér, melynek előnyeit minden területen kihasználhatjuk.

A monitorra pillantva a szériára jellemző vonásokkal találjuk magunkat szemben, a káva vékony és lekerekített, a talp szintén ízlésesre sikerült, semmilyen kirívó részletet nem látható rajta. Ez mind jót tesz a látványnak. A káva borítása fekete, és bizony a fényes fajtából való, de nem kell nagyon aggódnunk, a port csak mérsékleten gyűjti. A felhasznált műanyagok jók, a borítás vastagsága is elegendő ahhoz, hogy a készüléket masszívnak érezzük.

A kijelző menüvezérlő gombjai jobb oldalt, a panel alján kaptak helyet. Ez sokkal jobb megoldás, mintha a monitor oldalán lennének, de a gombok kicsit lötyögnek. A kezelésüket ez szerencsére nem befolyásolja, a kiálló dudorok pedig segítenek kitapintani a gombokat. A piktogramok nappal arra jók, hogy tudjuk, mit nyomunk meg, azonban szürkületnél ennek már nem sok hasznát vesszük. Az OSD sem segít ebben, a képernyő területén nincsenek tájékoztató címkék a gombok fölött, továbbá menükezelő szoftver sincs a monitorhoz (ezt a funkciót a BenQ monitorai továbbra sem támogatják). A gyorsgombok ezt némileg kárpótolni tudják, mert a képprofil váltás, fényerő és kontrasztállítás, valamint az automatikus kalibráció (VGA bemenetnél) egy-egy gombnyomással előhívhatók, tehát a leggyakrabban használt funkciókat pillanatok alatt elérhetjük. A kikapcsoló gomb mellett egy állapotjelző led is helyet kapott, ennek fénye bekapcsolva és készenlétnél sem zavaró, ami jó, ugyanis letiltani nem lehet.

A készülékhez egyszerű állvány jár, melynek egyetlen képessége, hogy döntögethető a panel, de erre legalább megfelelően tág keretek közt nyílik lehetőségük, a -5 és 20 fokos tartomány minden helyzetben elegendő. Magasságállítás nincs, igaz, a fix állvány helyzete nekünk éppen jónak tűnt, de extraként a talpforgatás igazán beleférhetett volna a repertoárba. Az állványt tehát nem bonyolították túl, de legalább a stabilitással nincs probléma (a hirtelen mozdulatokat így is jobb kerülni, mert a talp bizony nem öntöttvasból készült). A ledes monitor belső tápegységgel rendelkezik, ettől ugyanolyan vastag, mint CCFL-es társai, de legalább a vezetékek lefelé néznek, így a monitort közel tolhatjuk a falhoz. Sok vékony monitornál hiba, hogy hátrafelé néznek a csatlakozók és ezzel el is veszítjük a kecsességen kívül az összes előnyét a vékony kijelzőnek.

Bár látszik, hogy a monitort nem szépségversenyre, hanem inkább praktikusságra tervezték, ettől függetlenül a hátlap is ízlésesre sikerült. A matt felületen csak a márkajelzés fénylik, körülötte a felfüggesztési lyukak láthatók, a kijelző a VESA 100 szabványt is támogatja. A csatlakozók közt csupán a már alapnak számító DVI és VGA video bemeneteket üdvözölhetjük, örültünk volna, ha a 16:9 arányú monitor a HDMI csatlakozót is megkapja. A beépített kábelkötegelő a vezetékek kuszaságán képes enyhíteni, ami bizony sokszor hasznos tud lenni, és ez a fajta beépített kampós megoldás még esztétikus is. A monitorhoz egy kézikönyvet, driver CD-t továbbá egy VGA kábelt kapunk, a digitális madzag beszerzése sajnos ránk vár.

 

3. BenQ G2222HDL - OSD és Képprofilok

OSD

A képernyőmenünél a BenQ megszokott szisztémáját alkalmazták. A grafikus OSD a jó tagoltságnak hála, könnyen átlátható, így viszonylag gyorsan konfigurálható a monitor. A menüben megtaláljuk a Senseye profilokat is, így az alapvető képbeállításokon felül extra színezést is elérhetünk velük. A menü legújabb extrái nem kerültek bele (a gamma értékét egyáltalán nem lehet állítani), de a színhőmérsékleti profilok (Normal, Reddish, Bluish, User Mode) és az élességállítás továbbra is elérhető.

Képprofilok

A Senseye profilok közül bátran válogathatunk, a Standard, Movie, Game, Photo, sRGB és Eco közül biztos megfelel majd valamelyik.

Bár a Standard kicsit világosabb, mint amit hosszútávon el tudnánk viselni, erős napsütésnél még biztosan hasznát vesszük. Az Eco egy ehhez nagyon hasonló séma, fényereje miatt viszont sokkal alkalmasabb huzamosabb időre is, és a színei is egészen jók (legalábbis szemre). A Game, Movie és Photo módok harsányabbak, náluk élesítésre is számítani kell. Ezekkel az adott helyzetekben látványos hatást érhetünk el, de mi hamar meguntuk a kapcsolgatást, internetezéshez, szövegolvasáshoz és egyéb munkához pedig nem ajánlottak. A gamma értéke egyedül az sRGB módnál ideális, viszont a színhőmérséklet messze van a TFT monitoroknál ideális értéktől (6500K), a fényerő is túl nagy és a színeltérések is lehetnének jobbak (különösen a zöld szín esetében). Ebből szemre nem sokat veszünk észre, tehát azokat, akik a beállításokkal nem szeretnek sokat pepecselni, a fentiek nem különösebben fogják zavarni, így a Standard, sRGB és Eco módok is megfelelnek.

Persze ettől függetlenül a türelmesebbeknek érdemes tovább csiszolni a monitor beállításain, egy jól beállított Standard móddal (egyéni színhőmérséklettel) a kijelző képességeit teljes mértékben kihasználhatjuk, a különbség szemmel látható lesz.

 

4. BenQ G2222HDL - Képminőség

Képminőség

Érdekes módon gyári beállításokon a ledes monitorok színhőmérséklete erősen a hideg tónusba húz. Ez mai teszünk mindegyik monitoránál így alakult és egyedül a BenQ kijelzőjénél tudtuk ezt hatékonyan korrigálni. Miután ezt megtettük, a kijelző színvilága szépnek bizonyult (bár egy kicsit még mindig szebbnek találjuk a CCFL-es monitorokat, idővel bizonyára a ledes háttérvilágítás színtartománya is egyre szélesedik). Az átmeneti gradienseken a legkisebb sávosodás sem látható, de még a legjobb beállítások ellenére sem látszik a kontrasztskála elemei közül a legsötétebb és legvilágosabb szürke árnyalat, a szélső értékek tehát kifogtak a monitoron. A fehér képernyőn az adott beállításokkal 70 cd/m^2 legkisebb és 234 cd/m^2 legnagyobb fényerőt mértünk, ami elég széles tartomány ahhoz, hogy napsütésnél és egy sötét szobában is kényelmesen használhassuk a monitort.

A DVI bemenet élességére nem lehet panaszunk, a szöveg tökéletesen éles, és ha videokártyánk is úgy akarja, akkor a VGA bemenet sem lesz sokkal rosszabb ennél, legalábbis a monitor mindent megtesz ennek érdekében. A bemenetek egyforma képbeállításokat használnak, tehát nincs lehetőségünk más-más fényerő/kontraszt/szín értékeket használni.

Az alacsonyabb felbontások minőségével is elégedettek voltunk, az 1280*720 szép és az 1440*900, valamint az 1680*1050 képméreteket is hasonlóan jó minőségben tárja elénk a monitor. Az 1280*1024 és a 4:3 arányú felbontások csak kicsit rosszabbak ezeknél, de még mindig jónak mondhatóak, ha nagyon muszáj, gyengébben látók még ezeket is elővehetik szövegolvasásra. A monitor képarány kezelésben is ügyes. Két lehetőségünk van: Full és Aspect, előbbi értelemszerűen képaránytól függetlenül mindig kitölti az egész képernyő területét, utóbbi viszont arányosan jeleníti meg a képet. A kijelző a 16:10, 4:3 és 5:4 arány közt is különbséget tud tenni, ráadásul az Aspect módot elég csak egyszer kiválasztani, onnantól a monitort minden felbontást helyes aránnyal jelenít meg.

A monitor látószögei egészen jók, ami azt jelenti, hogy nem csak egy személynek lesz kifogástalan a látvány, filmnézéskor oldalra is ültethetünk néhány embert. Bár nekik hangyányit sárgább lesz a kép, ez a látószög így is a jobbak közé tartozik, szerencsére a normál tartományban semmilyen színtorzulás nem látható. A kijelzőre inkább a sötétedés jellemző, ugyanis oldalról és vertikálisan is számíthatunk kontrasztcsökkenésre. Extrémebb szögben felülről sem kell durvább elszíneződéssel számolni, azonban a színtorzulás alulról már jelentősen romolhat, de ehhez már jócskán alulról kell nézni a monitort és ilyen helyzetben valószínűleg soha nem nézünk egy kijelzőt.

A fekete képeken csupán szürkésedést láthatunk, színtorzulás csak alig van. A fekete szín nekünk kellően sötétnek tűnt, és a filmek sötét jelenetei is egészen jól láthatók.

A G2222HDL típus azon szerencsés helyzetben van, hogy háttérvilágítása kitűnő, nincsenek zavaró bevilágítások és még apróbb foltok sem.

A sebességgel szintén nem volt különösebb probléma, az 5ms-os válaszidő akciódúsabb mozgásokhoz is megfelel, bár a sasszeműek már megfigyelhetnek némi elmosódást, ha kifejezetten ezt keresik. A bemeneti késés nagyon kicsi, ezért azt kell mondjuk, a monitor gyorsítás nélkül is remek partner lehet a játékokhoz.

Bár a BenQ monitora sem hibátlan, összességében igen jól szerepelt, lássuk, hogyan képes felvenni vele a versenyt az LG monitora.

5. LG E2250V - Áttekintés

LG E2250V

Az LG E50 szériájához már volt szerencsénk korábban, melynek sajátja a különleges talp és a fénymérő szenzor. A 23 colos modell egyáltalán nem volt rossz, lássuk, hogy a 22 inches típus hogyan szerepel.

A monitor külleme tökéletesen illeszkedik a sorozatba. A káva leginkább egy szappantartóra emlékeztet minket, de legalább a borítás festése ízlésesre sikerült, a lakkozott fekete-lila színkombináció és a lila színű gombsor megvilágítása jól illenek egymáshoz. A káva lakkozása igen érzékeny a szennyeződésre, és az ujjlenyomatok is hamar meglátszanak rajta, ezzel együtt kell élni. Az anyagminőség nem rossz, a káva elég masszívnak tűnt döntögetés közben, és jó, hogy nyekergés sem zavarja meg a konfigurálást.

A monitor megvilágított érintőgombokkal rendelkezik, amelyek egyáltalán nem tűntek rossznak, sőt, inkább azt mondhatjuk, hogy gördülékenyen használhatók, ezért a szoftveres vezérlésre sincs szükség (igaz, ezt a monitor nem is támogatja). Festett piktogramok helyett az OSD tájékoztat minket a gombok jelentéséről, és ahhoz hogy ezek előbukkanjanak, előbb meg kell érintenünk valamelyiket. Szürkületnél jól jön a megvilágítás, de ha zavarna minket a fénye, akkor ezt és az állapotjelző ledet is külön-külön letilthatjuk a menüben, bár elég halványak ezért szerintünk nem érdemes. Gyorsgombokból négyet kapunk, melyek a Smart+ és az f-Engine részleget hívják elő, valamint az automatikus kalibrációt (VGA bemenetnél) és a bemenetváltást könnyítik meg. A kijelző fénymérő szenzorral is rendelkezik, ami az érintőmezőktől jobbra látható, de erre még visszatérünk.

Ha a kijelzőt oldalról megnézzük, látjuk, hogy a külső tápegységnek köszönhetően a panel igen vékonyra sikerült. Ennek előnyét sajnos nem tudjuk kihasználni, ugyanis a kábelek merőlegesen állnak ki a monitor hátuljából és a jobb stabilitás érdekében a talp is kissé hátranyúlik, tehát a készüléket nem tudjuk igazán közel tolni a falhoz. Ha már a stabilitásnál tartunk, ebben a monitor közepes, a talp lehetne súlyosabb, és az egyszerű állvány összecsavarozása is nehézkes kicsit, de egy csavarhúzóval könnyedén rásegíthetünk. A fix magasság megfelelő, bár egy kicsit magasabb a megszokottnál. A bólogatási tartomány elegendő (-5 és 15 fok között állítható), de nem a legnagyobb, amit láttunk. Ha nem szeretnénk az állvánnyal bíbelődni, akkor megtehetjük, hogy a monitort talp nélkül használjuk. Ehhez csupán a nyakat kell egy másik pozícióba rakni a reteszelő gomb segítségével. Bár a kijelző így még szűkebb tartományban képes a bólogatásra (kb. 5-15 fok között), látványos hatást érhetünk el vele, csak számolnunk kell azzal is, hogy a képernyőre lefelé kell nézni majd. A monitor talp nélküli módban igazán stabil, a panel alján található gumidarabok gondoskodnak arról, nehogy elcsússzon a monitor a dőlésszög állítása közben. Az állvány a talppal és nélküle sem képes extra mutatványokra.

A készülék hátlapja szintén csillogós borítást kapott, így akár fésülködő tükörnek is használhatjuk. A monitor nem kompatibilis a fali konzolokkal, az ehhez szükséges felfogatási lyukak ugyanis nem találhatók meg rajta. Ahogy említettük, a kijelzőt külső táppal látták el, a csatlakozó a video bemenetek mellett foglal helyet. Az E2250V típus HDMI bemenettel is rendelkezik, ha erre nincs szükségünk, akkor a T végződésű változatot keressük. A monitoron megtalálható továbbá a DVI és VGA bemenet is, plusz kapunk egy fejhallgató kimenetet, amin a HDMI audio sávja szólal meg. Ha az egyik video bemeneten megszűnik a jel, akkor a monitor nem kapcsolgat magától, szerintünk ez a jobbik megoldás. A monitornak beépítet hangszórói nincsenek és a kábelkötegelő gyűrűtől is el kell, hogy tekintsünk. A csomagban DVI és VGA kábelt, a külső tápegységet, továbbá egy kézikönyvet és a telepítő lemezt találjuk meg, rajta az Easy Set Package programcsomaggal.

 

6. LG E2250V - OSD és Képprofilok

OSD

A kijelzőben már az LG megújult menürendszere található, mely egyértelműen szebb, mint a régi (már ráfért a frissítés). A színhőmérsékleti sémákat és a képmódokat viszont változatlanul megtaláljuk benne és az elrendezésük is a megszokott rendszert követi. A főmenü öt részre van tagolva, a lehetőségek közt pedig az OK gomb helyett a gyártó régi szokását felrúgva a lefelé nyíllal váltogathatunk, szerintünk ez így logikusabb. A képprofilok az F-Engine részlegben kaptak helyet, a Smart+ almenü pedig a különlegességek számára van fenntartva. Ezek a következők:

Auto Bright: A kijelző fénymérő szenzora segítségével nem csak a környezeti fényviszonyokat, hanem a megjelenített tartalmat is figyelembe veszi, hogy a monitor folyamatosan szemkímélő és egyúttal kielégítő fényerővel működjön.

Original Ratio: A képarány kezelés immár sokkal intelligensebb a régi 4:3 módnál, minden esetben képes eldönteni a monitor, hogy milyen képarányt alkalmazzon. Két választásunk van: Original és Wide. Előbbit érdemes választani, mert a kijelző minden felbontásban helyes képarányt fog alkalmazni kapcsolgatás nélkül. Ez nagy előrelépés az LG-től, hiszen a 4:3 módot eddig kézzel kellett átkapcsolni minden egyes felbontás váltáskor.

Dual Web: Szoftveres ablakrendezés, ami egymás mellé teszi a böngésző ablakokat, csak azután működik, hogy feltelepítettük a mellékelt Easy Set Package-t. Lényege, hogy a szoftverben történő kattintás helyett a monitor menüjében tallózva adjuk ki a parancsot. Nem sok értelme van, mert ilyen módon ezt nehézkesebb megtenni.

Cinema Mode: Az eljárás az előzőhöz hasonlóan történik. A telepített szoftver segítségével a képernyő egy fontos részletét kijelölhetjük, és ami ezen kívül esik, azt elsötétíti a program. Hasznos lehet netes videók nézegetésénél, amikor ismerőseinknek akarunk megmutatni valamit (de ilyenkor, ha van rá lehetőség, egyszerűbb teljes képernyőre rakni a filmet).

Képprofilok

Képprofilok terén nincs nagy választék, a kijelző repertoárjában csupán három lehetőség, a Normal, a Movie és Internet módok szerepelnek. A sémákat még a kiválasztás előtt megtekinthetjük: a képernyő jobb oldalán az eredeti, bal oldalán az új kép jelenik meg. Ha a Demo lehetőséget választjuk, akkor az összehasonlítás kedvéért ez állandó jelleggel megmarad.

A képmódok közül szemre egyik sem tűnik vészesen rossznak, a Standard-ot akár kalibrálás nélkül is használhatnánk, csak a mérésekből derül ki, hogy a monitor főleg a zöld színnél gyengélkedik. A Movie amellett, hogy alacsony gammája miatt kicsit világosabb a kelleténél, nem kápráztat el minket semmilyen különleges hatással, de legalább élesítése sincs. Az Internet profil a várakozásainkkal szemben csak alig sötétebb ennél, olyan, mintha a Normal profilt klónozták volna, csak éppen a mért színek eltérései rosszabbak nála.

Ahogy mindig, most is egyéni kísérletezésre buzdítjuk olvasóinkat, érdemes, hiszen nagy javulást érhetünk el vele, a grafikonról leolvasható, hogy végre a zöld szín is a helyére került. A kalibrálás a színek miatt egy ledes monitornál még fontosabb, mert alaphelyzetben képük hideg tónusba húz. Ezt az egyet leszámítva a monitor már a gyári értékekkel is jónak tűnt, így ha elvárásaink nem túl nagyok, akkor a Standard profil is megfelelő lehet.

 

7. LG E2250V - Képminőség

Képminőség

Az igényesebbeknek viszont rossz hír, hogy a monitor színei a kalibrálás ellenére is kicsit furák maradtak. Ez a ledes kijelzők jellegzetessége, amit meg kell szokni, (bár vannak, akiknek kifejezetten tetszik), mindenesetre nekünk a piros szín még így is kicsit fakónak tűnt. A színátmeneti gradiensek viszont a legkisebb sávosodástól is mentesek. A kontrasztskála elemei közül a legtöbb jól látható volt, egyedül a legsötétebb szürke bújt el. A kijelző fényerőtartaléka is elegendő, ahhoz, hogy erős napsütésnél se essen zavarba: az adott beállítások mellett a monitort 63 és 203 cd/m^2 közötti fényerőtartományban állíthatjuk igényeinkhez. Ha már a fényerőnél tartunk, amikor az automatikus fényerőállítást bekapcsoltuk, mi egy kicsit mindig világosnak tartottuk a monitor képet, ettől eltekintve elégedettek voltunk vele, a környezeti fény megváltozására a kijelző szépen, lassú átmenettel reagált, nem voltak hirtelen váltások.

Az élesség a HDMI és DVI bemeneten is kiváló. A VGA bemenet valamiért csak legfeljebb 1440*900 képméreten volt hajlandó menni, de ez legalább szép, bár a natív felbontástól elmarad (érdekes, hogy ugyanez a felbontás a DVI bemeneten már homályosabb).

Az alacsonyabb képméretek összességében közepesek, a kijelző az 1680*1050, 1440*900 és a legtöbbször használt 1280*720 felbontást is közepes minőségben tárja elénk. Úgy látszik, a skálázás nem a monitor erőssége, mert a 4:3 arányú felbontások sem az igaziak, viszont legalább az 1280*1024 szép annyira, hogy zokszó nélkül tudjunk benne játszani. A képarány kezelés az említett módon történik, át kell kapcsolnunk Original-ba, innentől kezdve a kijelző mindig tudja, hogy milyen arányt kell használnia, tehát nem kell minden felbontásban bekapcsolni.

A monitor betekintési szögei bizony nem túl szélesek, de egy személynek még így is bármilyen célra megfelelnek. A panelre a sötétedés a legjellemzőbb: felülről és oldalról hamar megkezdődik a kontrasztcsökkenés, valamint alulról is ugyanezzel kell számolni, de a többi monitorhoz képest innen nézve egészen sokáig látható marad a kép. A színtorzulás szerencsére minden irányból minimális, feltéve, hogy normál betekintési szögekről van szó. Extrém helyzetekben az elszíneződés már annyira durva, hogy negatívba vált a kép, de így ritkán nézzük a monitort.

A fekete képeket csak oldalról rontja némi kivilágosodás, egyébként a fekete szín egészen sötét, így a filmek sötét jelenetei is láthatóak maradnak. Bár a háttérvilágítás foltosodása nem vészes, mégsem tökéletesen egyenletes, mert oldalról egy kis sávban bevilágítással is számolni kell. Ez nem drasztikus hiba és normál használat közben észre sem lehet venni.

A kijelző sebességével elégedettek voltunk, habár a monitor nem kapott válaszidő-gyorsítást. A gyors mozgásoknál csak enyhe elmosódás látható, ami a szőrszálhasogatókat zavarni fogja, de a többiek talán észre sem veszik majd. A bemeneti késés nem kirívóan kicsi, de a monitort az átlagnál picivel közvetlenebbnek éreztük, így összességében jól megfelel játékra is, legalábbis sebessége ennek nem fog gátat szabni.

Végül lássuk tesztünk utolsó szereplőjét, a Samsung kijelzőjét.

 

8. Samsung BX2250 - Áttekintés

Samsung BX2250

Habár a Samsung már számos ledes kijelzővel rendelkezik, a BX50 sorozat 22 colos típusa rögtön felkeltette az érdeklődésünket, amikor megláttuk róla az első fotókat.

Találkoztunk már számos lakkozott, elegáns küllemű monitorral, de a BX2250 valóban megérdemli a figyelemreméltó jelzőt. A vékony, lakkozott fekete kávát egy átlátszó keret díszíti, a talp hozzánk közelebb eső része pedig krómozott felületet kapott, és a formaterv is szép, így az összkép egy minőségi készüléket sejtet. Erről a tapogatás során is meggyőződhetünk: a panel bólogatása közben nem hallható nyekergés, és használat közben más zörejek sem rombolják a hangulatot. A felhasznált anyagok tehát szokatlanul jók.

Sajnos a legtöbb monitorgyártó továbbra is úgy gondolja, hogy a szépre sikerült kijelzőket rögtön érintőgombokkal kell felszerelni, és ettől a szóban forgó típus sem menekülhetett meg. A képbeállításokat szerencsére a mellékelt MagicTune szoftverrel is elvégezhetjük, de azoknak sem kell kétségbe esni, akik az érintőgombokra hagyatkoznak, ugyanis valami csoda folytán most ezek is jól sikerültek. Bár megvilágítás nincs hozzájuk és ezeket kitapintani sem lehet, szürkületnél az OSD némileg segít a tájékozódásban, nappal pedig a jól látható piktogramokból tudjuk, hogy éppen mit kell megnyomni. A helyzeten továbbá segít, hogy a menü rendkívül gyorsan reagál és az érintőmezők is kellően érzékenyek, mert a káva alját és elejét nyomkodva is azonnal reagálnak. Gyorsgombokból négyet kapunk, melyből az egyik a fényerőállításért felel (HDMI bemenet esetén a hangerőszabályzásért). A második a bemenetváltásért, a harmadik az automatikus kalibrációért (VGA bemenet esetén), és végül a negyedik tetszőlegesen beállítható a következő lehetőségek egyikére: MagicBright (képprofilváltás), MagicAngle (látószög módok), MagicEco (takarékos mód), Image Size (képarány módok), a választék tehát igen nagy. Kicsit sajnáltuk, hogy HDMI bemeneten nincs gyorsgomb a fényerőállításra, ilyenkor a főmenüben kell turkálnunk. Az érintőmezők mellett kapott helyet az állapotjelző led. Ennek fénye bizonyos szögekből (a monitor előtt ülve) már zavaró, kár, hogy nem tudjuk letiltani a menüben.

A monitor állványa az egyszerű változatok közé sorolható, ugyanis az egyetlen dolog, amit beállíthatunk rajta, az a dönthetőség, és ezt sem a legszélesebb határok közt tehetjük meg. A nagyjából 0-15 fokos bólogatási tartomány még éppen hogy megfelelő. A fix állvány egy kicsit magasabban van, mint vártuk, de a monitort még így sem volt kényelmetlen használni. A szép állvány éppen annyira stabil, hogy jól meg tudja tartani a kijelzőt, a talpak pedig némi gumibevonatot is kaptak, hogy a monitor ne csúszkáljon az asztalon. Habár a ledes háttérvilágítás miatt a kijelző nagyon vékony, a kábelek merőlegesen állnak ki a hátlapból és a talp is igen terebélyes, ezért a káva vékonyságát nem tudjuk kihasználni, a monitort nem tudjuk közel tolni a falhoz.

Divatmonitorról lévén szó a hátlapon a falra szereléshez szükséges lyukak sem találhatók meg, nehogy elrontsák vele a látványt. A kábelgyűrűről is lemondhatunk, de emiatt nem kell aggódni, a zsinórok elég vékonyak ahhoz, hogy ne zavarjanak minket az asztalon. Ha már itt tartunk, a monitornak külső tápegysége van (részben ettől ilyen vékony a monitor), ami szintén nem egy csúnya darab, messziről inkább egy tábla csokinak hinnénk, mint monitor alkatrésznek. A kijelző három video bemenettel rendelkezik, melyből kettő HDMI, a harmadik hagyományos VGA. És mi lesz azokkal, akik DVI-n keresztül szeretnék használni a monitort? – kérdezhetnénk joggal. A gyártó erre is gondolt, ugyanis a monitor dobozában a törlőkendő és VGA kábel mellett egy DVI->HDMI átalakító zsinórt is találunk. Ahogy a Samsung monitorainál szokás, ha az egyik bemeneten megszűnik a jel, akkor eldönthetjük, hogy a kijelző önálló keresésbe kezdjen vagy várjon a kézi kapcsolásra, ezt a menüben lehet beállítani. A készülnek beépített hangszórói nincsenek, ennek ellenére hátul, a video bemenetek mellett egy jack kimenet is található, amin a HDMI-n érkező hang szólalhat meg.

 

9. Samsung BX2250 - OSD és Képprofilok

OSD

A monitorban egy viszonylag szép, de legalábbis átlátható grafikus képernyőmenü található. A fekete alapon íródott fehér szöveg könnyen olvasható, a lehetőségeket pedig tematikusan elválasztva találjuk meg benne, hogy könnyebb legyen az életünk. A menü extrái közt a régebbi hasznos funkciók mellett az újdonságok is felbukkannak. A már megszokott kikapcsolás időzítőt és ColorEffect-et ismerjük, utóbbi Grayscale, Green, Aqua, Sepia módjai fényképek megjelenítésénél lehetnek hasznunkra, ha unatkoznánk. A MagicColor színkezeléssel a kék és zöld alapszíneket tudjuk teltebbé varázsolni, de mesterkélt színeket okoz, ezért a valódi megjelenítést kedvelőknek nem ajánlott, a látványos extra inkább filmeknél jöhet jól. A PC/AV mode a régebbi DVD-lejátszók miatt került a monitorba, AV állásnál a képernyő közepét nagyítja fel számunkra, kissé homályos megjelenítés mellett, továbbá a PC módtól eltérő képi beállításokat (szín, fényerő, stb.) használhatunk. Az egyedi gyorsgombról (Customized Key) már esett szó, a MagicAngle extrával pedig a panel látószögén javíthatunk aszerint, hogy milyen irányból szeretnénk nézni a monitort. Nagy csodára ne számítsunk, de tény, hogy bizonyos helyzetekből javíthatunk a képminőségen, csak cserébe az ellenkező irányból lesz csúnya a kép. Ez egy kényszermegoldás, de néha azért hasznát vehetjük. A MagicEco-val a fényerő értékét állíthatjuk be fixen 50, 75, 100%-os értékre, aminek nem sok haszna van, hiszen a fényerőt eddig is lecsökkenthettük, ha akartuk. A gombismétlés sebességét is beállíthatjuk (gyorsítás, 1s, 2s, nincs ismétlés), ami a hosszú listás tallózásnál lehet hasznunkra, de előfordulhat, hogy egyesek az utolsó lehetőséget foglalják majd imáikba.

Képprofilok

A MagicBright képprofilok színhelyességét ez alkalommal is megvizsgáltuk. A monitor négy profillal rendelkezik, a grafikonokon a Standard, Game, Cinema és Dynamic Contrast mérései láthatók.

Bár ránézésre a profilok képe nem rossz, az adatok szerint mindegyik esetében túl nagy a gamma értéke és a fényerő is nagyobb a kelleténél. A legnagyobb probléma mégis a mért színek eltéréseinél látható, ugyanis minden séma 6-nál nagyobb átlagos deltaE értékkel rendelkezik, ami már vészesen rossz. Hangsúlyozzuk, hogy szemmel vizsgálva ebből nem sokat veszünk észre, kivéve azt, hogy a profilok mindegyike a hideg tónusba húz, de erről a ledes háttérvilágítás tehet. A Cinema mód szövegolvasásra csúnya. A durva élesítés és rikító színek a nevéhez hűen tényleg csak filmek alatt érnek valamit, de sokan valószínűleg ott sem kapcsolják be, mert ezzel igen távolra kerülünk a valós színmegjelenítéstől. A Dynamic Contrast képminősége nem rossz (szerencsére a kontrasztérték nem tud annyira felmenni, hogy színtorzulást okozzon) bár ahogy mindig, most is egyéni kísérletezésre buzdítjuk olvasóinkat, mert a legyártott példányok is különbözőek lehetnek.

Bizonyára nem okozunk nagy meglepetést azzal, ha eláruljuk, megfelelő beállításokkal csodákra lehetünk képesek. Az átlagos eltérés így már remek és a legrosszabb érték sem megy 1 fölé, ami nagyon pontos kalibrációt jelent, ezt általában csak a Samsung monitorainál tudjuk elérni. Lássuk, mit jelent ez a gyakorlatban, ugyanis a jó eredmények még nem adnak garanciát a kiváló képminőségre.

 

10. Samsung BX2250 - Képminőség

Képminőség

A kijelző színvilága bizony lehetne kicsit jobb, a pirosak élénkségével némileg elégedetlenek voltunk. Sajnos itt is az LG-hez hasonló eredményre jutottunk és nem tudtuk tökéletesre beállítani a pirosat, ezt meg kell szokni. A színátmeneti gradiensek viszont kifogástalanok, sávosodás nincs. A kontrasztskála elemei közül majdnem mind megmutatta magát, egyedül a legsötétebb szürkeárnyalat bújt el, de ez még nem tragédia. A fehér képernyőnél mért legnagyobb fényerő 224 cd/m^2, a legkisebb 45 cd/m^2 volt, ami tökéletesen elég ahhoz, hogy napsütésben is olvasható legyen a kijelző és egy sötét szobában is szemkímélő tudjon maradni.

A betűk élessége tökéletes, a HDMI bemenetek tű élesek. A VGA bemenet képe sem lesz sokkal rosszabb ennél, bár a digitális csatlakozással azért látható javulást érhetünk el.

Az alacsonyabb felbontások minősége, ha átlagolni szeretnénk, azt mondanánk, hogy összességében jó. Bár sok felbontás minősége csak közepes, a legfontosabb képméreteket igen szépen tárja elénk a monitor és ez a lényeg. Az 1680*1050 minősége közepes, az 1440*900 kicsivel jobb ennél, az 1360*768 megint csak közepes, az 1280*720 viszont remek minőségben nézhető. A régebbi játékok miatt lehet fontos az 1280*1024, amely szintén nem rossz, és a 4:3 arányú képméretek is egészen jók. A képarány kezelés egyszerűen működik és mindegy milyen felbontást veszünk elő, a monitor az összeset megfelelően kezeli. A 16:10 aránytól sem riad vissza, és a többivel sem akad gondja, az 5:4 és 4:3 arányokkal ugyanilyen jól elboldogul. Ráadásul ezt automatikusan teszi, minden helyzetben felismeri, hogy melyiket kell alkalmaznia. A video bemenetek képe egymástól függetlenül állítható be, ami jól jön olyankor, amikor több PC-t használunk vagy konzolt is csatlakoztatunk.

A monitor betekintési szögei azt kell mondjuk, hogy átlagosak. Bár vízszintesen nem látható színtorzulás, a fényerő látványosan csökken, ami némileg rontja az olvashatóságot. Normál körülmények között a függőleges látószög elegendő ahhoz, hogy zavartalanul tudjuk használni a monitort, de felülről egy bizonyos szög után jelentősen csökken a kontraszt és lilás színtorzulás látható. Alulról már 3-4 fokban megkezdődik a sötétedés (a képernyő teteje nem olyan, mint a többi része), tehát oda kell figyelnünk arra, hogy mindig pontosan szemből, vagy kicsit feljebbről nézzük a monitort.

A háttérvilágítás majdnem teljesen egyenletes, bevilágítás egyik oldalról sem látható. A monitor közepe egy kis foltban világosabb, mint máshol, tehát némi felhősödésre számítanunk kell, ám a kijelző ezzel együtt is megérdemli a jó minősítést, mert a jelenség nem sok vizet zavar.

A fekete képernyőn látható jelenség a látószögeknek tudható be. Felülről vöröses árnyalatba húz a képernyő (bár ehhez már nagyon extrém szög kell), alulról és oldalról viszont csak kis szürkésedésről tudunk beszámolni, ami egyáltalán nem vészes. Az említett egyenetlenség főleg a szürke és barna teszten látszik, de a fekete képernyőkön is felfedezhető némi foltosodás. Hozzátesszük ez csak a fényképeken látható, a szem képes ezt korrigálni, a helyzet tehát egyáltalán nem ilyen rossz. A fekete szín kellően sötét, ami a filmek sötétebb jeleneinek kedvez, így emiatt nem kell aggódnunk.

A monitor sebesség szempontjából hozza az elvárásokat. A 2ms-os gyorsítással ellátott kijelzővel igen jól tudunk játszani, ez már a fanatikusoknak is megfelel. A gyors mozgásoknál már csak leheletnyi elmosódás látható, de ez nagyon ritkán fog feltűnni. A bemeneti késés kicsi, a kijelző elég közvetlen ahhoz, hogy pergősebb játékoknál is könnyedén tudjunk célozni. Így egy igen gyors monitort ismerhettünk meg a BX2250 típusban, tehát játékra nagyon jó lesz, főleg, hogy a leggyakrabban használt alacsonyabb felbontások is szépek.

 

11. Értékelés

BenQ G2222HDL

A BenQ eme típusa megérdemli a figyelmet, legalábbis ami a képminőséget illeti. Küllemre ugyanis, nem egy formabontó jelenség, bár a mai trendnek megfelelően festése lakkozott, az egyszerű fekete borításával a monitor inkább a tisztes szolgálók táborába áll, mint a csillogós, de gyengébb készülék közé. A monitor ergonómiai képességei elég szűkek, de legalább tervezési hibája nincs, mert magassága jó és a teszt alatt végig kényelmesen tudtuk használni. Továbbá fogyasztása is egészen baráti, ezért a kijelző irodába sem rossz választás. A gombok közepesek, és hiányoltuk a szoftveres vezérlést is, ahogy a csatlakozóknál a HDMI kaput. A kijelzőt tehát konzolokhoz legfeljebb átalakítóval tudjuk használni, azonban képminősége kárpótol minket a hiányosságokért. A játékkedvelők örülni fognak, hogy a monitor sebesség szempontjából jól szerepelt, a bemeneti késés kicsi, az alacsonyabb felbontásokat jó minőségben tárja elénk, a képarányokat pedig minden esetben helyesen kezeli. A mozirajongók is örülhetnek, mert megfelelő beállításokkal a monitor színei szépek, a látószögek viszonylag szélesek, a háttérvilágítás pedig nagyon szép homogén, és a fekete szín is kellően sötét. Képminőség szempontjából tehát nincs miért szégyenkeznie a G2222HDL típusnak, azonban egy DVI kábelnek a csomagban és a 3 napos pixelhiba garanciának örültünk volna, ugyanis ezek nem járnak a kijelzőhöz. Ha valakinek a ledes háttérvilágításnál fontosabb a HDMI bemehet az G2222HDH néven talál olyan változatot is, amin van.

Webshop

LG E2250V

Az E2250V típus formája nagyon puritán, ezért nem csoda, hogy nem fog szépség-díjat hazavinni, de legalább a színhasználat ízléses, ez némileg kárpótol minket a szappantartó küllemért. A menü vezérlése egészen jól sikerült, a kikapcsolható halvány megvilágítás nemcsak hasznos, hanem a hangulatot is feldobja. A különleges talp látványos kiegészítője a monitornak, kár, hogy ezért a szűk konfigurációs lehetőségekkel kell fizetnünk. Ami a képminőséget illeti a monitor közepes, megfelelő beállításokkal színei jók, de a piros szín nekünk fakónak tűnt, ezért szokni kell. A kijelző látószögei sem kimondottak szélesek, ezért a készülék filmnézéshez csak korlátozottan ajánlott, bár egy személynek még ez is bőven elég lehet. Sebesség szempontjából a monitort játékra is bátran elővehetjük, az 5ms-os adat ne riasszon el senkit, elmosódás csak alig látható. A kijelző skálázási képessége viszont csak közepes, az 1280*1024-en kívül nem találtunk olyan alacsony felbontást, amit igazán ajánlanánk, így inkább használjuk videokártyánk skálázási képességét. A készülék irodába jó választás, a betűk élesek és a fogyasztás is rendkívül alacsony, ráadásul a fényerőszabályzás egy érdekes és hatékony extra, ami minden helyzetben jól jön. A kábelekről gondoskodtak, így ennek beszerzésével nem kell foglalkozni, továbbá a monitor mellé a 3 napos pixelhiba garancia is jár.

Webshop

Samsung BX2250

A BX2250 képminőségre szintén egy közepes monitor, de akadnak tagadhatatlan előnyei is. Az élesség nagyon jó, a fogyasztás alacsony, tehát irodába jó választásnak tűnik, főleg, hogy a kijelző küllemre is szép, és ha elkezdjük tapogatni, akkor sem támad gondunk a minőséggel. A monitor bár érintőgombokkal rendelkezik, ezek most egészen jól sikerültek, és jó tudni, hogy a lemezmellékleten a MagicTune is a rendelkezésünkre áll. Az állvány nem sok konfigurálásra ad lehetőséget, de a kevés dönthetőség és a fix magasság is megfelelő, sőt a stabilitással sem adódott gond. A kijelző színeit a kalibrálás ellenére is szokni kell, nekünk a piros ennél a típusnál is kissé fakónak tűnt. Filmnézésre is használhatjuk a monitort, de tudnunk kell, hogy az átlagos látószögek miatt ezt jobb, ha egyedül tesszük, úgy éreztük, hogy a kijelző inkább a játékok terén jeleskedik. Az alacsonyabb felbontások ugyanis kellően élesek maradnak (különösen az 1280*720) és a sebességre sem lehet panasz, a kijelző bemeneti késése kicsi. A csomagban a szükséges kábeleket megtaláljuk és a monitorhoz a 3 napos pixelhiba garanciát is megkapjuk.

Webshop

Végszó

Az LG W2250V közepes képminőségével csak kedvező áron tűnik jó választásnak, de erre még egyelőre várni kell. A Samsung BX2250 típusa képminőségre kicsivel többet tudott mutatni, de tény, hogy léteznek ennél jobb kijelzők és főleg ilyen áron. Tesztünk egyértelmű győztese a BenQ G2222HDL típusa, ami hiányosságai mellett a legjobb képminőséget tudta felmutatni a legjobb áron, cserébe a legfapadosabb kinézetért.