Bár az évszázad üstökösének ígérkező égitest kapcsán a várt égi látványosság végül elmaradt, úgy tűnik, hogy a kedvező pályáknak köszönhetően kivételes lehetőség nyílhat arra, hogy egy űrszonda révén a szakértők közelebbi pillantást vessenek a C/2019 Y4 ATLAS maradványaira. A NASA és az ESA Solar Orbiter nevű új, februárban indult napszondája ugyanis a számítások alapján május végén vagy június elején keresztezni fogja az üstökös csóváját. És ugyan a Solar Orbitert a Nap tanulmányozására fejlesztették ki, a rajta lévő műszerekkel rendkívül értékes adatokat gyűjthet az üstökösről is.

A C/2019 Y4 ATLAS-t 2019. december 28-án fedezték a hawaii ATLAS távcső segítségével. A következő hónapokban rendkívül gyorsan fényesedett, így a csillagászok esélyesnek látták, hogy igazi égi szenzációban lehet részünk május közepén, amikor az üstökös a legközelebb jár a Naphoz. A gyors felhevülésnek azonban meglett a következménye: az égitest áprilisban elkezdett darajaira hullani, és a hónap végére csak egy féltucat nagyobb és sok kisebb darabból álló törmelékhalom maradt belőle, amelyről a Hubble készített szenzációs felvételeket.

A Solar Orbiter február 9-én kezdte meg útját a Nap felé. Az űrtávcső feladata a Nap külső légkörének, azon belül is a plazmának a tanulmányozása lesz, illetve csillagunk pólusait fogja vizsgálni. A kutatók jelenleg a műszerek beállításával vannak elfoglalva, miközben az űreszköz a Vénusz felé tart, hogy decemberben végrehajtsa az első gravitációs hintamanővert a sok közül, amelyek 2025-re olyan pályára segítik, ahonnan ráláthat a Nap sarkaira.

Egy kutatócsoport nemrégiben összevetette a szonda és az üstökös romjainak pályáját, így derült ki, hogy a két objektum útja rövidesen kereszteződik. A pályák összehasonlítása azért jutott a kutatók eszébe, mert egyikük egy tervezett európai küldetésben (Comet Interceptor) is részt vesz. Ennek keretében a tervek szerint 2028-ban egy olyan űrszondát küldenének nagyon magas Föld körüli pályára, amely nyugodtan várakozna, amíg arra nem jár egy, a Naprendszer belső részeit először meglátogató, gyakorlatilag érintetlen üstökösmag. Ha a szakértők ígéretes célpontot találnak, az űrszondáról leválik egy kisebb űreszköz, amely az üstökös nyomába ered, hogy azt közelebbről is megvizsgálja.

Mint kiderült, a Solar Orbiter teljesen véletlenül máris közel jár ezen koncepció kivitelezéséhez: az események szerencsés összjátékának köszönhetően május 31-én vagy június 1-én átrepül az üstökös ioncsóvájának külső részén, amely a napfény által ionizált gázból áll. Amennyiben az üstökös maradványaiból még ekkor is elég anyag párolog az ioncsóva megfelelő táplálásához, azt a szonda két műszere is képes lesz érdemben vizsgálni, az ionokat, illetve a mágneses mező helyi jellegzetességeit tanulmányozva az egykori üstökösmag közelében.

A Solar Orbiter június 6-án aztán az üstökös két héttel korábban hátrahagyott porcsóváját is keresztezi a szakértők számításai szerint. Ebben az esetben megint csak attól függ, hogy sikerül-e érdemi méréseket végezni, hogy mennyi anyagot hagy hátra az üstökös.