Az először december 28-án detektált üstökös katasztrófájáról a Virtual Telescope Project 2.0 egyik csillagásza, Gianluca Masi számolt be, aki április 11–12-én készített képeket az égitestről. A felvételeken úgy látszik, hogy a kométa legalább három-négy nagyobb darabra esett szét valamikor az elmúlt napokban.
Ami nagy kár, tekintve, hogy a C/2019 Y4 ATLAS a legfényesebb üstökösnek ígérkezett a Hale–Bopp 1997-es látogatása óta. A szakértők azt jósolták, hogy a hónap második felében az északi féltekéről szabad szemmel is jól látható lesz, és várhatóan akkora csóvát növeszt, ami az éjszaka nagy részében megfigyelhető marad az égbolton. Ezt azonban a fragmentálódás minden bizonnyal megakadályozza.
Az erősen elnyújtott pályán keringő üstökös nagyjából 6000 év alatt kerüli meg a Napot. Szétesése nem érte teljesen váratlanul a szakértőket, mivel rendkívüli ütemben fényesedett a csillaghoz közeledve, ami azt jelenti, hogy egyszerre nagy mennyiségű fagyott illékony anyag szabadult fel belőle. Ez az intenzív gázkibocsátás pedig könnyen összeomláshoz vezethet egy olyan égitesten, amelyet döntően a jég tart össze.
A szétesés első jeleiről április 6-án érkeztek a hírek, amikor Quanzhi Ye, a Marylandi Egyetem kutatója arról számolt be, hogy a fő üstökösmagon kívül megfigyelt egy, a porcsóvával egy vonalba rendeződő, hosszúkás „pszeudomagot”, és ezzel egy időben a portermelés is visszaesett. A szakértő ebből arra következtetett, hogy a magban valami drasztikus történhetett.
Ezt később Masi megfigyelései is megerősítették, aki az elmúlt hétvégén részletes felvételeket készített az üstökösmagról. A felvételek alapján a mag legalább négy darabra esett szét, amelyek eltérő fényességgel rendelkeznek. A legnagyobbnak a leginkább nyugatra eső fragmentum tűnik.
Mivel a mag szétesésével jelentősen megnőtt a felszín, amelyet a Nap melegíthet, a szakértők azt várják, hogy innentől a darabok még gyorsabb párolgásnak indulnak, és maguk is egyre kisebb darabokra esnek szét, ahogy a törmelékhalom egyre közelebb kerül a Naphoz. Ezzel együtt pedig a várt égi látványosság is elmarad, egy jól látszó üstökösmaghoz és csóvához ugyanis ennél sokkal lassabb, kontrolláltabb anyagfelszabadulásra lett volna szükség.
