I. oldal - A kezdetek

Test Drive... Egy cím, amit sokáig imádtunk, majd még tovább utáltunk, hogy aztán újra imádjuk. Kevés játéksorozat van a világon, ami ennyire hullámzó minőséget mutat, s még kevesebb, melynek meg tudjuk bocsátani. A Test Drive azonban ilyen, hiszen a 2006-ban kiadott Test Drive Unlimited nem véletlenül lett klasszikus. Mivel a folytatásra sem kell már sokat várni, úgy gondoltuk, itt az ideje egy kis visszatekintésnek, hogy közelebbről is szemügyre vegyük ezt a patinás sorozatot. Öveket becsatolni, indul a száguldás egyik szerpentinről a másikra!

Minden így kezdődött...

Alan Miller és Bob Whitehead régi motorosnak számítottak a játékvilágban, holott 1984-ben ezt nem sokan mondhatták el magukról. Ma már minden bokorban találni egy nagy fejlesztőt vagy designert, de akkoriban az, hogy valaki már a '70-es években is játékok tervezésével kereste a kenyerét, mint ők, felfoghatatlan volt. Márpedig Alan és Bob az Atari 2600 1977-es startjától kezdve dolgoztak a gép legprominensebb játékain, hogy olyan klasszikusokkal ajándékozzák meg a világot, mint a Basketball vagy a Hangman. Bizony, az első cím így teljes, lévén ez volt az első kosárlabdás játék a világon (1978-at írtunk). Alan és Bob neve egyébként onnét is ismerős lehet, hogy ők alapították az Activisiont - igen, a kiadót, ami elsőként foglalkozott játékokkal úgy, hogy nem gyártott hardvert (az első "third-party" cég volt a piacon), s aminek jelenlegi főnöke, Bobby Kotick a játékipar kishitlerének nem túl becses szerepében tetszeleg. Ez azonban egy másik történet... Szóval Bob és Alan saját céget alapítottak, és minden rendben is ment 1983-ig, mikor is a konzolok egyeduralmát a személyi számítógépek látszottak fenyegetni. A két alapító fényes jövőt látott a masinákban, míg az akkorra már dollármilliókkal gazdálkodó Activision többi vezetője félt az új területtől, és nem egyezett bele a terjesztési kör szélesítésébe. Bob és Alan ezt egy roppant elegáns megoldással kerülte ki: elhagyták az Activisiont, és 1984-ben megalapították második közös vállalkozásukat, az Accolade-et.

Azok számára, akik észnél voltak már a '90-es években, az Accolade nem szorul részletes bemutatásra. A többiek kedvéért azonban fussunk át a cég történelmén, legalább nagy vonalakban. A legenda szerint a név az Activision-re utalt, ezért kezdődött Ac-vel, míg az Activision az ataris örökségnek köszönhette kezdőbetűjét. Az Accolade számítógépekre és konzolokra is fejleszteni kezdett, repertoárja pedig roppant bő volt. NES, SNES, Genesis, Playstation, Commodore 64, Atari 400 és 800, Amiga, Apple II, és persze PC. Semmi sem kerülte el a figyelmüket, s mivel a piac ezen szegmense akkortájt relatíve szűznek számított, kisvártatva sikeressé váltak. Ehhez persze az is hozzásegítette őket, hogy játékaik egyediek voltak, megmutatva ezzel a kreativitásban rejtőző, hegyeket mozgató erőt. Több neves szériát is útjára indítottak (HardBall, Jack Nicklaus, stb.), minket azonban most csak egy érdekel: a Test Drive.

II. oldal - Test Drive ('87)

Test Drive (1987) - Az első lépések

Az első Test Drive játékot a kanadai illetőségű Distinctive Software készítette el 1987-ben. A csapat Don Mattrick és Jeff Sember kezében volt, akik később a Need for Speed sorozatot is útjára indították, majd az EA Canadanál kötöttek ki, hogy a Porsche Unleashedig kísérjék a neves szériát. Ekkortájt viszont még kvázi újnak számítottak, így a Test Drive is afféle szárnypróbálgatás volt az autós játékok között. A program DOS-ra, Atari ST-re, C64-re és Amigára jelent meg, hogy nem sokkal később már mint sikeres klasszikust ünnepelje a számítógépes közönség.

A Test Drive mai szemmel nézve persze roppant primitív játéknak tűnik. Öt autóba ugorhatunk be (Lamborghini Countach, Lotus Esprit Turbo, Chevrolet Corvette, Porsche 911 Turbo, Ferrari Testarossa), hogy aztán gátlástalanul száguldjunk végig a szerpentines úton, elkerülve a rend éber őreit. Az autókról komoly statisztikai adatokat nyújt a játék, hogy bölcsen választhassuk ki a képességeinkhez legjobban idomuló kocsit, majd indult is az ámokfutás. Ellenfél nincs, csak az óra (vagyis a saját időnk), célunk pedig hogy minél hamarabb eljussunk a legközelebbi benzinkútig, lehetőleg karambol és letartóztatás nélkül. A recept persze nem véletlenül ismerős, a Test Drive nagyon sok elemet mutatott be, melyeket később az NFS-ben is felhasználtak a készítők. Ilyen a belsőnézetes vezetés, a rendőrség és a civil forgalom szerepeltetése, vagy a látványos grafika, ami ez esetben ál 3D-s megvalósítást jelentett. Az autók csak 2D-s sprite-ok voltak, a játékosok mégis simán átélték a helyzetet és úgy érezték, ez igazi, veszélyes autózás. Hasonló csalás volt a Test Drive sebessége is. A kép alig vánszorgott pár fps-sel, e téren talán a DOS változat volt a legjobb. Grafika tekintetében az Amiga port vitte a prímet, ahogy audio fronton is az volt a legjobb, a legtöbb játékoshoz viszont mégis a PC-s verzió jutott el.

A Test Drive jó játék volt, korának kiemelkedő darabja, így nem csoda, hogy másolói és rajongói is akadtak szép számmal. A siker zajos volt, így az Accolade egyértelművé tette, hogy folytatást szeretne látni, aminek a Distinctive neki is veselkedett. Noha az első rész indított el a legendát, a második volt, ami kiterjesztette.

[bold]Test Drive Amiga gameplay

[/bold]

 

III. oldal - Test Drive II ('89)

The Duel: Test Drive II (1989) - A párbaj

A folytatás két évig készült, ami a '80-as években igen hosszú fejlesztési időnek számított. A Distinctive szeretett volna valami átütővel előrukkolni, és bár a The Duel alcímmel ellátott Test Drive II nem lett forradalmi, kiforrottabb és kiegyensúlyozottabb program volt elődjénél. Ennek köszönheti többek közt, hogy a klasszikus Test Drive trilógiából ezzel játszottak a legtöbben, és a közvélemény szerint is ez volt a legjobb epizód a DOS-os idők hármas fogatában.

A The Duel egyetlen komoly játékmenetbeli újítással szolgál: ellenfelekkel. Pontosabban egy ellenféllel, akit a számítógép irányít, és akivel már változatosabb környezetben mérhetjük össze vezetési tehetségünket. Továbbá a verseny nem csak szerpentinen, hanem erdőn és sivatagon át is folyik, sok-sok kanyarral. A különböző szakaszokat ismét benzinkút köti össze, most viszont nem kell megállni benne, ha nem akarunk. Ezzel viszont kockáztatjuk hogy elfogy az üzemanyag, így csak akkor érdemes továbbszáguldani, ha bizonyos, hogy stratégiai előnyhöz juthatunk. Összetett? Nos, ma már nem. De 1989-ben annak számított. A fejlesztők ráadásul akkora eredménynek tartották az intelligensen viselkedő ellenfelet, hogy a játék címében felcserélték a megszokott sorrendet. The Duel: Test Drive II. Ez aztán merész lépés.

Noha a kompetitív stílus előrelépésnek bizonyult, a tartalomban visszaesés következett be. Mindössze két autó volt választható, a Porsche 959 és Ferrari F40. Ezt később az Accolade számítógépeken bővítette két kiegészítő lemezzel. A The Supercars kiadvány az első rész összes verdáját tartalmazta, két kisebb módosítással (Corvette ZR1, Lotus Turbo Esprit), míg a Musclecars öt izomautót tett a játékba, köztük a Pontiac GTO-t és a Dodge Charger Daytonat. A pályaszakaszokat is bővítette az Accolade, a California Challenge Kalifornia állam jellegzetes terepeit dolgozta fel, míg az European Challenge olyan helyszínekkel gazdagította a programot, mint Svájc, Németország vagy Olaszország.

Mivel a játék most sokkal több platformra jött ki (Amiga, Amstrad CPC, Apple II, Macintosh, Atari ST, Commodore 64, DOS, MSX, NES / SNES, Genesis, ZX Spectrum), a verziók közti különbségek is látványosabbak voltak. A legszebb és leggyorsabb ezúttal a SNES verzió, míg a legócskább a ZX Spectrum port volt. A hangok nagyon hasonlítottak az első részben hallhatóakra, viszont a zene minden korábbinál jobbra sikerült. Még most is itt cseng a fülemben... egyszerűen zseniális. A The Duel hatalmas siker volt, mindenki imádta, az Accolade pedig biztosra vette, hogy a Test Drive lesz az ő aranytojást tojó tyúkjuk.

The Duel: Test Drive II PC gameplay

 

IV. oldal - Test Drive III ('90)

Test Drive III: The Passion (1990) - Külön utakon

Miután a Test Drive II megjelent, az Accolade vérszemet kapott, és azonnali harmadik részt követelt a Distinctive-től, de hiába. A csapat ugyanis elhagyta Alan és Bob vállalatát, hogy aztán az EA szárnyai alatt próbáljon szerencsét a The Need for Speed című új játékkal. A srácokat a kanadai óriáskiadó 11 millió dollárért vette meg - ez akkoriban gigászi összeg volt. Az eredmény meg is lett, az NFS külön életet él, de ez egy másik sztori, amit már rég kitárgyaltunk. Térjünk inkább vissza a Test Drive-hoz, mely a Distinctive lelépésétől kezdett hanyatlani (érdekes, hogy az NFS sorozat is akkor tért le a "helyes útról", amikor a Distinctive-ből alakított EA Canadától elvették a sorozatot).

A The Passion című harmadik Test Drive már az Accolade belsős műhelyében készült, és 1990-ben jelent meg. Akkoriban már más szelek jártak a játékvilágban, és a kiadó úgy gondolta, ideje meglépni azt a küszöböt, amit a konzolok egyelőre képtelenek. Ez volt a totális 3D. Térbeli autómodellek térbeli objektumok között, melyek egy szabad, le nem határolt pályán versenyezhetnek. Forradalmi elképzelés, mit ne mondjak, sajnos azonban erre még nem volt érett a technológia. A The Passion kizárólag DOS-ra jött ki és bár tartotta magát az ígéretekhez (valóban 3D-s megjelenítést nyújt), játékélménye megszenvedte az erőszakos fejlesztéseket. Nyílt pálya egy Test Drive-ban? Az rendben van, hogy tizenhat évvel később bevált, na de akkor? Ráadásul a grafika egyszerűen ocsmány volt már 1990-ben is. Az autók látszólag papírlapokból álltak, míg a pálya roppant egyszerű, mindössze néhány színt használó textúrákat feszített magára. A habot a tortára a közel irányíthatatlan vezetés és a nulla fizika tette fel. Az a legszomorúbb az egészben, hogy a The Passion egy nagyszerű ötlet alapján tervezett játék, mely messze megelőzte korát, a technika korlátai viszont nem tették lehetővé a kreativitás kibontakozását. Így esett meg, hogy a Test Drive III lett az autós játékok Trespasserje...

Test Drive III - The Passion intro & gameplay

V. oldal - Test Drive 4 ('96)

Test Drive 4 (1996) - Visszatérés?

A harmadik rész felemás fogadtatását látva az Accolade pihenni küldte a sorozatot. Nem is nyúlt hozzá egészen a '90-es évek második feléig, amikor is pár lelkes, és kellően tapasztalt játékkészítő megalapította Pitbull Syndicate-et. A csapatra kisvártatva lecsapott az Accolade, mert ki tudja miért, de bennük látták a Test Drive sorozat újrateremtőit. A cég első játéka így a Test Drive 4 lett, a játék, amitől mindenki sokat várt, de senki sem kapott eleget.

A Test Drive 4 (ezúttal mellőzték a római számokat) 1996. május 24-én jelent meg PC-n, immár Windows 95-re. A játék a megszokott bajnokság és sima verseny mellett draggeléssel is szolgál, ahol kizárólag a manuális váltó használható. Újításnak ez... messze nem elég. A grafika nem hatotta meg a játékosokat, igencsak elmaradt a '96-os sztenderdektől, még úgy is, hogy kihasználta a 3dfx kártyák képességeit. Az autómodellek kockásak, a textúrák alacsony felbontásúak, a sebesség pedig túl pörgős volt. Az egész nem állt össze, és ezen csak rontott a Pitbull fejlesztőinek autókkal szembeni érdektelensége. A kocsik inkább viselkednek kerekeken guruló papírdobozként mintsem valódi járműként, így a meglehetősen impozáns felhozatal (Cobra 427, '71 Plymouth Hemi Cuda, '69 Chevrolet Corvette 427, '69 Chevrolet Camaro ZL1, Dodge Viper, és még sorolhatnám) ellenére sem szórakoztató vezetni a Test Drive 4-ben.

A másfél évvel később megjelent (1997. október 30.) Playstation port sem járt sikerrel. A grafika egy kicsit javult a PC-shez képest (!), de az irányítás tovább romlott. A rajongók nem voltak elragadtatva, és a sajtó is csak 5-6 pontokkal "jutalmazta" a Pitbull munkáját, mely számokat megszépítette a sorozat régi emléke.

[bold]Test Drive 4 Playstation gameplay

[/bold]

VI. oldal - Test Drive 5 ('98) és 6 ('99)

Test Drive 5 (1998) és 6 (1999)

Eleinte úgy terveztem, hogy minden epizódnak külön oldal szentelek. Most viszont megkímélem a nagyérdeműt, és inkább összevonom azt a gyalázatot, amit Test Drive 5 és 6 címen művelt a Pitbull a sorozattal. Az Accolade ekkortájt már igen gyenge kiadóvá szelídült, és örült, hogy van még olyan, akit egyáltalán érdekel, hogy mit csinál, így ahelyett, hogy rálépett volna a fejlesztők tyúkszemére, szabad kezet adott nekik a játékaikkal kapcsolatban.

A TD 5 1998. október 9-én jelent meg Playstationre, majd 1999 júliusában PC-re. Bizony, ezúttal már a konzolos változat élvezett előnyt a számítógépessel szemben (holott eleinte az Accolade pont eme politika ellenében alakult meg). Az eredmény? Nos, a közepes erre nem jó kifejezés. A játék technikai szinten annyira elavult volt, hogy már akkor is fájt ránézni az olyan gyönyörű játékok, mint a Need for Speed III vagy a Gran Turismo után. 28 licencelt autóval lehet nekivágni a versenyeknek, melyek között a rendőrös üldözés is helyet kapott, ez azonban messze elmarad a fent említett NFS játék mögött. Ráadásul a TD 5 "fizikája" is borzalom, leginkább a PS-en ismert Ridge Racer és a PC-s Motorhead zabigyerekének tekinthető. Ugyan van egy Simulation beállítás, de azt senki se vegye komolyan, inkább afféle perverz vicc, mint opció.

Test Drive 5 PC gameplay HD

 

Itt jön el az a szomorú pillanat, amikor könnyes búcsút kell vegyünk az Accolade-től, lévén a cég 1999-ben csődbement. Ehhez természetesen hozzájárult a Test Drive sorozat méltatlan bánásmódja is, ami azonban nem ért véget Alan és Bob vállalatának bezárásával. Bizony, a jogokat pár fillérért az Infogrames vette meg, ami - természetesen - a Pitbullra bízta a 6. Test Drive kifejlesztését. Érdekes módon ez egy kicsit jobb játék, mint az 5, noha messze azért ne menjünk a dicséretében. Pályából mindenesetre van elég (a TD 5 egyes térképeit újrahasznosították), a 41 járgány közül pedig egy motorra is futotta, ami szintén érdekes előreutalás a Test Drive Unlimitedre. Az autók fejleszthetőek, az eleinte nem elérhető kocsik pedig nem simán a versenyekkel, hanem a dobogón gyűjthető kreditekkel nyílnak meg.

A játék 1999 végén jelent meg PC-re és Playstationre egyaránt, ami érdekes, hisz az ötödik rész számítógépes debütálása óta alig fél év telt csak el. Ennek egyébként kihatása volt az eladásokra is. A Test Drive 6 nem szerepelt valami jól a kasszáknál, a sok port pedig csak vitte a pénz a konyháról ahelyett, hogy hozta volna. Dreamcastra és GBC-re speciel semmi értelme nem volt elkészíteni ezt a jó ötletekkel kísérletező, ámde közepes programot. A grafikáról és a hangokról direkt nem írtam egy sort se, mert bemásolhatnám, amit a TD 5-nél már elmondtam. Felesleges billentyűkoptatás lenne ismét szidni, nemde?

 

[bold]Test Drive 6 PC gameplay

[/bold]

VII. oldal - Test Drive Off-road sorozat

Test Drive: Off-road sorozat

Bár a Test Drive fősorozatának kálváriája megszakadt a hatodik rész után, a TD franchise addigra több mellékágat is eresztett. Legtöbben talán a Test Drive: Off-roadot ismerik ezek közül, és nem véletlenül, ugyanis mialatt az alapszéria romlásnak indult, a terepjárókkal foglalkozó Off-road egész tűrhető játékokat produkált. Az első részt még 1997-ben adta ki az Accolade, a fejlesztést pedig az Elite Systems végezte PC-re és Playstationre is (manapság főleg telefonokkal foglalkoznak). A játék törhető dzsipeket vonultatott fel egyszerű versenykörülmények között (erdős pálya, havas út, szerpentin, stb.), átlagos grafika és rajzfilmesen elnagyolt fizika kíséretében. A kocsik csupán eredeti terepjárók nem licencelt másolatai, mivel azonban a laza stílus kellemes hangulattal, könnyed irányítással és jó zenével párosult, a játék így is elég pénzt termelt a kiadónak.

A Test Dirve: Off-road 2 már az Accolade műhelyében készült. Playstationre 1998 őszén, PC-re 1999 tavaszán jelent meg, legnagyobb újdonságának pedig a licencelt járgányok szerepeltetése számított. A bajnokság ezúttal öt járműkategóriára oszlik (Hummer, Safari, SUV, Truck, Military), melyeket egyenként kell teljesíteni a végleges megmérettetés megnyitásához. A játék hozta a kötelező javulásokat: kicsit szebb grafika, kicsit jobb zene, még lazább irányítás és humorosabb hangulat. Akárcsak elődje, az Off-road 2 is sikeres termék lett, így kettőt pislogtunk, már nyakunkon volt a Test Drive: Off-road 3 (Európában 4x4 World Trophy címmel adták ki), immár az Infogrames tálalásában. Akárcsak a Test Drive 5 és 6, az Off-road 2 és 3 is beérték egymást, legalábbis ami a PC-s debütálásukat illeti. A harmadik felvonás ugyanis PS-re és PC-re is 1999 októberében jelent meg, mindössze fél év szusszanásnyi időt hagyva az Off-road 2 számítógépes változatát megvásároló játékosoknak.

Bár a fejlesztési idő nem volt sok, a játékélmény javult az eltelt egy év alatt (egy év a PS-es második epizódtól számítva, ugyebár). A pályák máig emlékezetesek lehetnek (New York különösen), a stílus pedig maradt arcade, abból is a jobbik fajta. Igazság szerint az Off-road 3 nem hozott sok újdonságot, mégis jobb üzlet befektetni rá, mint közvetlen elődjére, így aki manapság valamelyik korábbi, úttalan utakon játszódó TD beszerzését tervezi, nem is választhat jobbat a trilógia záró akkordjánál. Kár, hogy az utolsónak befutó Off-road nem hozta meg a várt áttörést. A 2001 novemberében Xboxra és PS2-re megjelent Test Drive Off-road: Wide Open például semmivel sem volt jobb játék az Off-road 3-nál, csupán a grafikát javították fel a nextgen gépek közepes látványszintjére, és a pályákat tették nyílttá, amolyan "Terep 2-ősen".

[bold]Test Drive: Off-road 3 PC gameplay

[/bold]

VIII. oldal - Test Drive Le Mans ('00)

Test Drive Le Mans (2000)

A Test Drive mellékágai a '90-es évek végére teljesen kicsúsztak az irányítás alól. Az Infogrames ahelyett, hogy segítette volna a sorozatot, inkább tovább rugdosta azt, melynek köszönhetően egy csomó közepes, vagy épp vállalhatatlan szintű TD játék született. Ezek közül a Test Drive Le Mans volt talán az egyedüli kivétel, ami a népszerű 24 órás versenyt vette alapul. A fejlesztést szerencsére nem a Pitbull, hanem a jóval rátermettebb Infogrames Melbourne House (a KKND megteremtői) végezte, mely egy szórakoztató autóverseny programot eredményezett. A játék 2000 tavaszán jelent meg PS-re és PC-re, ősszel Dreamcastra, majd 2001 nyarán PS2-re is kiadták.

A változatok közti különbségek itt jobban kidomborodnak, mint az Off-road sorozat esetén. A PC-s és PS2-es változat egy tucat versenyt tartalmaz, míg a Dreamcast tizet (Le Mans, Bugatti, Brno, Donington National, Donington Grand Prix, Catalunya National, Catalunya Grand Prix, Suzuka East, Suzuka West, Suzuka Grand Prix), a legkevesebb pálya pedig a PSX változatban van, összesen hat. Az eltérések tovább nőnek, ha megnézzük a játékélményt és a grafikát. Míg a PC-s és PS-es első kiadás felemás fogadtatásra lelt (6-7 pontokat kapott a sajtóban), addig a Dreamcast magasan verte a lécet (9-10 között szórták rá az értékeléseket). A grafika lenyűgöző volt, az irányítás tökéletes, a hangok pedig mintha csak a valódi versenyről szóltak volna. Akinek volt DC-je, és szerette az autós játékokat, tuti, hogy a Metropolis mellett ezzel a játékkal is találkozott. A későbbi PS2 port sem volt rossz, nagyjából a DC-s játékélményt hozta élesebb képpel, de akkoriban már durvább programok voltak érkezőben a Sony gépére, így nem aratott nagy sikert.

Test Drive Le Mans Dreamcast gameplay

 

Szomorú, hogy a Le Mans sikerét követően az Infogrames elvette a játékot a melbourni stúdiótól, és bár lehet hogy hihetetlenül hangzik, de visszaadta azt a Pitbullnak. Ezt követően a sorozat végleg megbicsaklott, és pár igen gyenge próbálkozás után halottnak nyilvánította a játékvilág. A 2000-es évek első fele megölte ezt a régóta vergődő csodát.

IX. oldal - A maradék...

A maradék...

Mielőtt azonban a nagy feltámadásra ugranánk, nézzük meg közelebbről, mik voltak az utolsó szögek a Test Drive koporsójában. Az első a Pitbull Test Drive Cycles című 2000-es szemete, amiben a kocsikat motorokra cserélték a derék fejlesztők. A 2000. augusztus 30-án napvilágot látott PS port tragédia volt, de az Infogrames észak-amerikai kirendeltsége által elkövetett PC-s verzió is felért egy emberiségellenes bűntettel. Arcade játékélmény, nulla hangulat... áh, inkább nem is mondok semmit.

Az Infogrames utolsó Test Drive játéka a GBC-re kiadott Test Drive 2001 lett, ami gyakorlatilag a TD 6 GBA-s portolásának folytatásaként debütált. Siker nem volt, csak fogcsikorgatás, és ezzel együtt az Infogrames is bedobta a törülközőt. S hogy ezek után mégis hová került a Test Drive cím? Nos, ironikus módon az Atari kaparintotta meg. Az az Atari, melynek réges-régen Alan Miller és Bob Whitehead a fejlesztői voltak. Miután a két álmodozó elhagyta a céget és felkarolta a Test Drive ötletét, a játék, ami anno sikerre vitte cégüket, most visszaszállt az időközben kiscicává szelídült Atari kezébe. Mielőtt viszont mindenki fellélegezne, mondván hogy a népszerű TDU-t is az Atari csinálta, szólok, hogy még mindig nem tartunk ott. A kiadó elég gyenge volt abban az időben, és a puszta túlélés érdekében bármilyen brigádot hajlandó volt felbérelni egy új Test Drive elkészítésére. Bizony, még AZT a csapatot is.

Így esett, hogy a Pitbull még egyszer és utoljára belekontárkodott a TD sorozatba. 2002-ben megjelent fertelmük Test Drive Overdrive néven került a boltokba előbb PS2-re, majd PC-re. A grafika szokás szerint ocsmány volt, az irányítás pedig erősen arcade, amit tovább rontottak a fantáziátlan pályák és a nulla kihívás. A PS2-es változat legélvezetesebb pontja a töltőképernyő, mely alatt le lehet nyomni egy izgi Pong meccset.

X. oldal - TDU ('06) és TDU 2 ('10)

Test Drive Unlimited (2006) - És eljő a Messiás!

A 2000-es évek közepén a Test Drive halott volt. Az utolsó, 2004-es, Destruction Derbyt majmoló, Monster Games által fejlesztett Test Drive: Eve of Destruction is csak egy "Roncsderbi, na ez is megvolt..." biccentésre volt elég a kritikusoktól. Senki sem hitte, hogy lesz még olyan játék a sorozatban, amit ne rosszindulatú fintorral tennének az újságírók a lemezmeghajtóba. Az Atari azonban másként látta a dolgokat. Miután a Pitbull a sokadik esélyt is elszúrta, és a kiadó anyagi helyzete egy kicsit stabilizálódott, körülnézett a piacon, hogy van-e olyan fejlesztőcég, ami elbírna egy ilyen léptékű feladattal. 2002-ben megvásárolták az Eden Games-t, azt a brigádot, amelyik a V-Rally részeket és az NFS 5 PS változatát is készítette. A csapat kellően tapasztaltnak tűnt az autós játékok terén, és nem csak közepes alkotásokat, hanem valódi legendákat is letett már az asztalra. Megvolt a tökéletes alany!

A munka szép csendben folyt, s mivel az Ataritól senki sem várt nagy durranást, a bejelentést is csak homlokráncolás fogadta. "Egy új Test Drive, ami jó lesz? Ráadásul egy egész szigetet lemodelleznek miatta? Na persze!" Minden túl szépnek tűnt ahhoz, hogy igaz legyen. Aztán beköszöntött 2006. szeptember 5-e, s vele a Test Drive Unlimited megjelenésének napja. A játékot leesett állak és elismerő bólintások fogadták, lévén a fejlesztő Eden nem csak egy körpályás versenyprogramot készített, hanem O'hau szigetének hű mását modellezte le, mint afféle online játszóteret. Bizony, az online-on van a hangsúly, ugyanis a TDU egy MMOG, ahol a játékosok egy hatalmas területen mérhetik össze járgányaik lóerejét. Autóból és motorból annyi van, mint égen a csillag, és ehhez tessék hozzávenni a csodálatos grafikát is. A TDU az autórajongók álma.

Vagy mégsem? A kritikusok eléggé sokat nyafogtak a játék kevés lehetősége miatt, ám ennek ellenére a TDU mára klasszikussá vált. Játékosok százezrei nyomják a gázpedált a virtuális O'haun nap mint nap, és ez leginkább a tökéletes hangulatnak köszönhető. A program eredetileg Xbox 360-ra jelent csak meg, majd ezt követően 2007 márciusában PC-re, PS2-re és PSP-re is kiadták. A portok közül a PC-st tartják a legjobbnak, ugyanakkor illik megjegyezni, hogy a PS2-es és PSP-s verziókat a Test Drive Le Mansot fejlesztő, most már önálló Melbourne House jegyzi, a tőlük megszokott igényességgel. Előzőgenerációs gépre és marokkonzolra egy ilyen léptékű játék? Nem rossz teljesítmény az!

Test Drive Unlimited PC gameplay HD

 

A jövő

Az Atari jó lóra tett az Edennel, ők pedig a Test Drive-val, így már javában készül a TDU 2 PC-re, PS3-ra és Xbox 360-ra. A játék nagyobbnak, szebbnek és jobbnak ígérkezik az első felvonásnál, nem csoda hát, hogy a rajongók (köztük én is) tűkön ülve várják az év végi megjelenését. Én személy szerint imádtam a TDU-t, annak pedig különösen örülök, hogy ennyi megpróbáltatás után révbeért a TD széria. Bízzunk benne, hogy az idei Hot Pursuittal az NFS is magára talál, és végre szemtanúi lehetünk a két titán összecsapásának.

TDU 2 HD trailer