Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) kutatói megerősítették a néhány napja felröppent hírt: valóban egy – nagy valószínűséggel földszerű – bolygót detektáltak a Nap legközelebbi csillagszomszédja, Proxima Centauri élhető zónájában. A bejelentés több szempontból is szenzációs, de először is lássuk, hogy mit tudni az új égitestről.

A Proxima Centauri b 11,2 földi nap alatt kerüli meg csillagát, egy, a Földtől 4,24 fényévre található vörös törpét. A bolygó tömege legalább 1,3-szorosa a Földének, így ha anyaga szilárd, mint bolygónké, nem lehet sokkal nagyobb otthonunknál. A planéta mindössze 7,3 millió kilométerre van csillagától (a Nap–Föld távolság 150 millió kilométer), de a központi égitest annyival halványabb és hűvösebb a Napnál, hogy a földi sugárzásmennyiségnek csak mintegy kétharmada éri a bolygót. A rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a Proxima Centauri b csillaga élhető zónájában kering, vagyis becsült hőmérséklete alapján létezhet folyékony állapotú víz a felszínén.

Az Alfa Centauri a déli égbolt egyik legfényesebb pöttye, és bár a Proxima Centauri közelebb van hozzánk, annyival halványabb a kettősnél, hogy megpillantásához távcsőre van szükség. Mivel a Nap legközelebbi szomszédjáról van szó, a csillagászok az elmúlt évtizedek során rengeteg eszközzel vizsgálták, egyebek mellett azt is kutatva, hogy léteznek-e bolygók körülötte. És bár az elmúlt években volt néhány téves riasztás, ezekről idővel mindig kiderült, hogy nem planéták, hanem mérési hibák állnak a hátterükben.

A mostani észlelés azonban nagyon jó eséllyel nem tévedés eredménye, az adatok ugyanis sokkal jobb minőségűek, mint korábban bármikor voltak. A kutatók két különböző távcső kameráit használták arra, hogy megvizsgálják a Proxima Centauri spektrumát, és észleljék az abban jelentkező apró, periodikus ingadozásokat, amelyeket egy potenciális bolygó okozhat. A planéta ugyanis keringése során maga is hat gravitációjával csillagára, amely így szintén apró köröket tesz meg. Ez a mozgás, vagyis a Földtől való távolodás és közeledés Doppler-eltolódást okoz a bolygónkról észlelt színképben.

Bár a Proxima Centauri b csak nagyon apró hatást gyakorol csillagára, végül sikerült kimutatni annak jeleit a színképben. Ehhez más teleszkópokkal is megvizsgálták a rendszert, hogy kiszűrjenek minden más jellegű fényességváltozást, amely független a bolygó jelenlététől. Így végül meglepően tiszta jelet kaptak a bolygó mozgásáról.

Az eredményekről beszámoló tanulmány nagyon meggyőzőnek tűnik, ugyanakkor továbbra is akadnak megválaszolatlan kérdések az új planétával kapcsolatban. Mivel pályájának helyzete jelenleg nem ismert, a szakértők nem tudják megmondani pontos tömegét sem. Ha oldalról látunk rá a pályasíkra, akkor a bolygó tömege 1,3 földtömegnek adódik, ha viszont a pályasík ettől eltérő, a bolygónak nehezebbnek kell lennie, hogy az észlelt hatást kiváltsa csillaga mozgásában. Ha pályasík 45 fokos szögben tér el az előzőekben feltételezettől, a tömeg 40 százalékkal nagyobb, ha ennél is nagyobb az eltérés, akkor pedig még nehezebb lehet a planéta.

A pálya alakja is erősen bizonytalan, ami befolyásolhatja az élhetőséget. A hőmérsékleti becslések alapján a bolygó felszínén légkör nélkül mínusz 40 Celsius fok lenne. Ez riasztóan kevésnek tűnik, de máris jóval barátságosabb szám, ha tudjuk, hogy a földi átlaghőmérséklet az üvegházhatás nélkül mínusz 15 fok körül alakulna. A Proxima Centauri b-n valószínűleg nincs túlságosan meleg, de ha elég szén-dioxid és vízgőz van a légkörében, alkalmas lehet az életre. Az újonnan felfedezett bolygó tehát nemcsak a legközelebbi ismert exobolygó, de egyben a legközelebbi ismert élhető exobolygó is.

Egyelőre semmit sem tudni a planéta összetételéről, szerkezetéről és átmérője sem ismert. A szakértők szerint igen valószínű, hogy az égitest egy Földhöz hasonló kőzetbolygó, de jelenleg még azt sem lehet kizárni, hogy nincs szilárd felszíne. És mivel több mint 4 fényévre van tőlünk, nem valószínű, hogy a közeljövőben meg fogjuk tudni látogatni, hiszen a rendelkezésre álló leggyorsabb űreszközzel is több tízezer évig tartana az út.

A felfedezés ennek ellenére is rendkívül izgalmas. Az első exobolygót 1992-ben fedezték fel a csillagászok, akik azóta több mint 3000 Naprendszeren kívüli planétát detektáltak. Ezek között akad pár Földhöz hasonló tömegű, és néhány Földhöz hasonló kinézetű égitest is. A csillagászok véleménye szerint azonban még mindig csak a legelején járunk a létező világok felfedezésének, hiszen a becslések azt sugallják, hogy a Tejútrendszerben több milliárd otthonunkhoz hasonló bolygó létezhet. És az egyik közülük itt lehet, a közvetlen szomszédunkban.