A Wyss Intézet és a Harvard szakértőinek kutatásában egereken vizsgálták a masszázs pontos hatásait, és úgy találták, hogy a sérült végtagon végzett precíz, ismételt nyomáskifejtés teljesebb és gyorsabb gyógyulást eredményezett, mint a kezeletlen végtagok esetén. A háttérben a szakértők szerint az állhat, hogy a masszírozás során a gyulladáskeltő sejtek kipréselődnek a sérült izomszövetből.

Az egerek apró végtagjait egy erre a célra fejlesztett, állítható masszázspisztollyal masszírozták, amely a kívánt gyakoriságú és nagyságú erővel nyomta össze a megcélzott izmokat. Ez a kezelés a közelebbi vizsgálatok alapján gyorsan eltakarítja a kezelt területről a neutrofil granulocitákat és az általuk kibocsátott citokineket is, csökkentve a gyulladást, és elősegítve az izomrostok regenerálódását.

Bo Ri Seo, a vizsgálatról beszámoló tanulmány első szerzője elmondása szerint bár sokan próbálták már igazolni a masszázs és más mechanoterápiák jótékony hatásait, mostanáig nem született olyan vizsgálat, amely szisztematikusan és reprodukálható módon állt neki a munkának. Az új eredmények azonban egyértelmű és meggyőző kapcsolatot mutatnak a mechanikai stimuláció és az immunfunkciók megváltozása között. És a friss adatok nemcsak a masszázs létjogosultságát erősíthetik meg, de új kezelések kifejlesztéséhez is vezethetnek más szövetek, például a csontok, az ínak, a haj és a bőr kezelésében, hangsúlyozza a kutató.

Seo és kollégái évekkel ezelőtt kezdték vizsgálni a mechanoterápia hatásait, és már korábban megmutatták, hogy a masszázs egerekben kétszeresére növeli az izomregeneráció ütemét, és csökkenti a szöveti hegesedés mértékét is. Új vizsgálatukban ezt a jelenséget kívánták mélyebben tanulmányozni, hogy feltárják, pontosan mi az, ami a masszázs során elősegíti a gyorsabb gyógyulást.

Ehhez lágyrobotikai szakértők segítségét kérték, akik egy olyan apró eszközt terveztek számukra, amely szabályozható módon fejtett ki nyomást az állatok lábára. A rendszer egy apró szilikon fejjel végezte a masszázst, és közben ultrahanggal monitorozta, hogy mi történik a kezelt szövetben. A masszázskezeléseket 14 napig folytatták, és bár ez idő alatt mind a kezelt, mind a kezeletlen izmok jelentős javulást mutattak a sérül izomrostok számában, a masszírozott izomban szignifikánsan gyorsabb és teljesebb volt a gyógyulás. Az is kiderült, hogy minél nagyobb erőt fejtenek ki, annál erősebbé váltak a gyógyuló izmok.

Utóbbiakban a laborvizsgálatok szerint jelentősen kevesebb volt a gyulladáshoz köthető citokinek szintje már három nap masszázs után. ezeket neutrofil granulociták termelik, amelyekből szintén kevesebb volt jelent a masszázsterápiával kezelt izmokban. A kutatók fluoreszcens festéses vizsgálatokkal azt is megerősítették, hogy a mechanikai stimulus kipréseli a citokineket és a neutrofil granulocitákat a sérült szövetből, és minél nagyobb kifejtett erő, ezek annál fokozottabb mértékben távoznak az izomból.

A neutrofil granulociták és a citokinek szerepének tisztázását in vitro laborkísérletekkel végezték a szakértők. Petri-csészében izom-elősejteket növesztettek egy olyan közegben, amelyben korábban neutrofil granulociták nőttek. Az izom elősejtek száma ebben a környezetben ugyan gyarapodott, de a differenciálódás (vagyis az izomrosttá alakulás) sebessége lelassult. Ez azt sugallja, hogy az immunsejtek ugyan segítik az új izomsejtek képződését, de tartós jelenlétük gátolhatja az új izomrostok kialakulását. A gyulladási reakció tehát fontos szerepet kap a gyógyulás elején, de a következő szakaszban előnyösebb, ha mérséklődik, mivel a többi regeneratív folyamat így jobban ki tudja fejteni a hatását, mondják a szakértők.

Az egereken végzett kísérletek azt is megmutatták, hogy a masszírozott izmokban sokkal több IIX típusú izomrost képződik, amely a legnagyobb erőkifejtésre és a leggyorsabb reakciókra képes. A kezeletlen izmokban ezzel szemben az ennél eggyel gyengébb, IIA típusú rostok vannak túlsúlyban. A kutatók a kísérletek során szintén megállapították, hogy a neutrofil granulociták jelenléte meddig tekinthető jótékonynak (a 3. napig), és hogy milyen erővel célszerű masszírozni az izmokat a legteljesebb és leggyorsabb gyógyuláshoz.

A kutatás következő fázisában nagyobb állatokon is vizsgálják majd a mechanoterápia sejtszintű hatásait, végül embereken is tanulmányozni kívánják a hatásosságot.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

5 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
pdx006
pdx006
2021. okt. 21. 4:36
#2

Nem kell ehhez kutatás, alapból benne van az ösztönben, még állatéban is,  mindenféle tudálékos nagy felfedezése nélkül is, hogy egyes testi, szervi problémákra mi van jó hatással.

Enno
Enno
2021. okt. 12. 18:36
#1

Sokat nem kell rajta gondolkodni szerintem, hogy ha valamit stimulálnak amivel ráadásul még fokozott helyi vérellátás is társul ez miatt, akkor az jobban gyógyul/fejlődik/regenerálódik. Magát az elvet már igazolták más területeken a szervezettel kapcsolatban szóval..... De legalább elköltöttek pár millát kutatásra :D

Enno
Enno
2021. okt. 16. 15:30

@Trolltaxi Épp azt mondom hogy már rég tudtuk, hogy a szövetek jobban fejlődnek gyorsabban gyógyulnak és regenerálódnak ha stimulálva vannak vagy / és javitják a vér ellátást. És már sejt szinten is rég feltárták ezeket a dolgokat csak más szövetekkel kapcsolatban.

Vissza az oldal tetejére