Évszázadok óta tartja magát az a teória, hogy a feszültségek elősegítik az őszülést, sőt: egyes traumatikus helyzetek nyomán akár az is előfordulhat, hogy valaki egyik napról a másikra megőszül. De valóban létezik ok-okozati kapcsolat a stressz és a természetes hajszín elvesztése között?
Az utóbbi két évtizedben több kutatás is bizonyítékokat talált arra, hogy így van, mostanáig azonban senki sem tudta, hogy pontosan hogyan befolyásolja a stressz a hajszínt. Egy friss tanulmány azonban végre választ ad a kérdésre, és igazolja, hogy közvetlen kapcsolat van az őszülés és a feszült élethelyzetek között.
Azt régóta tudjuk, hogy az őszülés a pigmentált melanociták szintjének csökkenése nyomán indul be, az azonban mostanáig kérdés volt, hogy ez hogyan kapcsolódik a stresszhez. Az új tanulmányt jegyző harvardi kutatócsoport először azt feltételezte, hogy pigmentek elvesztésének valamiféle immunreakció vagy a stresszhormonok felszabadulása lehet a hátterében.
Ez a teória azonban megdőlt, amikor sem immunsejtekkel, sem stresszhormon-receptorokkal nem rendelkező egerek is megőszültek, amikor reziniferatoxinnal, egy fájdalmat és stresszt okozó szerrel fecskendezték be őket. Így derült ki, hogy a gyors őszülést valójában a szimpatikus idegrendszer, azon belül is az úgynevezett vészreakció (fight-or-flight response) váltja ki.
A szimpatikus idegsejtek és a szőrtüszők közti kapcsolat korábban is ismert volt, például ezért leszünk libabőrösek, ha fázunk vagy megijedünk. Amikor stresszesek vagyunk, a szimpatikus idegrendszer noradrenalint szabadít fel, felkészítve a szervezetet a gyors cselekvésre. Ez megkönnyíti, hogy veszély esetén gyorsan elmeneküljünk vagy megvédjük magunkat, de a hajra közben igen kellemetlen hatással van, derül ki a kutatásból.
Ahogy a szakértők feltárták, a noradrenalin hatására a melanocita őssejtek szerepet váltanak: ahelyett, hogy melanocita-gyárakként működnének tovább, maguk is melanocitává differenciálódnak és elvándorolnak a szőrtüszőkből a hajba. Mivel ez magas stressz-szint esetén akár az összes őssejttel egyszerre is megtörténhet, ilyenkor pár nap alatt kimerül a melanocita-utánpótlás, a haj pedig a továbbiakban színtelenné válik.
A folyamat a szakértők szerint valószínűleg az emberben is hasonlóan zajlik, minthogy az egerek és az emberek szőrnövekedése és vészreakciója a vizsgálatok szerint nagyon hasonló. A szimpatikus idegrendszer most felfedezett mellékhatása ugyanakkor új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ha a szőrtüszőkre ilyen látványos hatással lehet a szervezet vészreakciója, akkor vajon mit művel ugyanez a folyamat a test más részein található őssejtekkel, mondják a szerzők.
