Tényleg léteznek „vattacukorbolygók”

Az exobolygók egy újonnan megerősített típusa olyan fiatal égitesteket tartalmaz, amelyek sűrűsége habkönnyű édességének felel meg.

Tényleg léteznek „vattacukorbolygók”

A Hubble űrtávcső friss adatai új információkkal szolgálnak a Kepler–51 rendszerről, amelyben 2012-ben fedezett fel bolygókat a Kepler űrtávcső. A szakértők először 2014-ben találtak arra utaló jeleket, hogy a fiatal, Naphoz hasonló csillag körül keringő három bolygó meglepően alacsony sűrűséggel rendelkezik. A Hubble most ezen planéták közül elemezte kettő méreteit és vegyi összetételét, megerősítve, hogy a korábbi becslések nem voltak tévesek.

Az űrtávcső új megfigyelései alapján a szakértők minden eddiginél pontosabb tömeg- és átmérőadatokat állapítottak meg a bolygók kapcsán, megmutatva, hogy azok valóban nagyon légiesek: bár a két planéta tömege mindössze néhányszorosa a Földének, átmérőjük csaknem eléri a Jupiterét, amelynél a valóságban 100-szor könnyebbek.

Hogy miért rendelkeznek a bolygók ennyire felfújt légkörrel, az egyelőre rejtély, de ezen tulajdonság kivételesen alkalmassá teheti az égitesteket a légkör beható vizsgálatára. A Hubble a központi csillag előtt való áthaladás közben figyelte meg a bolygókat, hogy a vaskos légkörön átsütő fény minőségéből következtetni tudjanak a kutatók az atmoszféra összetételére. A szakértők legnagyobb meglepetésére azonban egyik bolygó esetében sem találtak egyértelmű kémiai jeleket, véleményük szerint azért, mert a bolygókat valószínűleg vastag, fényvisszaverő felhőtakaró borítja.

Galéria megnyitása

Így is sejthető azonban néhány dolog a légkörről: az egyik érdekesség, hogy a kutatók szerint a felhők anyaga nem víz, hanem azokat inkább sókristályok alkothatják, mint a Titán esetében. A másik, más bolygók spektrumával való összevetésben megállapított megfigyelés, hogy a jelek szerint a felhőformálódás mértéke összefügg a hőmérséklettel: minél hidegebb a bolygó, annál felhősebb lesz. Az összetétellel kapcsolatban pár éven belül remélhetőleg jóval pontosabb adatokkal is rendelkezünk majd a James Webb űrtávcsőnek köszönhetően.

A mérésekből egyébként az is kiderült, hogy a Kepler–51d jelű bolygó még az eddig becsültnél is könnyebb, vagyis még alacsonyabb sűrűségű, mint várták. A planéták rendkívül alacsony sűrűsége a szakértők szerint részben fiatal korukból ered, a rendszer ugyanis mindössze 500 millió éves. A jövőben a bolygók várhatóan beljebb vándorolnak, ahol alacsony sűrűségű légkörül nagy része elpárolog, így a Kepler–51b például nagyjából egymilliárd év múlva a Neptunusz forróbb változatává válhat.

Hogy a legkülső és leginkább „felfújt” Kepler–51d sorsa mi lesz, az egyelőre rejtély. Lehetséges, hogy ez is beljebb vándorol, de az is lehet, hogy megmarad alacsony sűrűségű planétának. Az ugyanakkor valószínű, hogy légkörének nagysága az idő múlásával jelenlegi pályáján is zsugorodni fog egy kicsit.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ product.displayName }}
csak b2b
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap