Bár az utóbbi telek nem tartogattak olyan sok extrém hideg napot, összeszedtünk néhány anyagot és technológiát, amelyek az elmúlt években terjedtek el a piacon, és sokat segíthetnek abban, hogy ha több időt kell kint töltenünk télvíz idején, akkor is kényelmesen érezzük magunkat. A téli létet könnyebbé tevő fejlesztések száma persze óriási, és minden évben tovább nő, így az alábbiakban elsősorban az olyan megoldásokra koncentrálunk, amelyek egyre inkább mindenki számára elérhetőek, és tényleg jelentősen képesek javítani a komfortérzeten a hidegben.
Gyapjú és pehely
A téli öltözködés legfontosabb szabálya a rétegesség. A megfelelően megválasztott funkciójú rétegek együtt sokkal hatékonyabban tartanak melegen, mint egyetlen, nagyon vastag ruhadarab, lehetővé teszik az időjáráshoz való rugalmas alkalmazkodást, ráadásul a rétegek közti levegő szigetel is. Arról nem is beszélve, hogy mivel az alacsony súly minden ilyesfajta technikai ruházatnál fontos szempont, könnyebb is bennük mozogni.
Hogy az alapoknál kezdjük, a bőrrel érintkező réteg esetében a legfontosabb, hogy gyorsan elvezesse a nedvességet a bőrről, a száraz érzés ugyanis alapfeltétele a jobb hőérzetnek. Erre sokféle szintetikus anyag is létezik már, de a merinói gyapjúnál még mindig nem találtak ki jobbat. A merinói juhok szőréből készült anyag sokkal puhább és finomabb, mint a hagyományos gyapjú, így kényelmesebb a bőrnek. Az anyag szálai rendkívül porózusak, így gyorsan elvezetnek mindenféle nedvességet a bőrről, még mielőtt az cseppekbe állna össze.
Az anyag a nedvesség javát átengedi, vagyis nagyon jól lélegzik, de saját súlyának 30 százalékát képes nedvesség formájában tárolni is, anélkül hogy nedvesnek érződne.
Ez a folyadékmegtartás és a sok-sok apró levegőbuborék, amelyet az anyag tartalmaz, egyaránt segít a hidegben a testhő megtartásában. Az anyag maga rendkívül strapabíró, rugalmas és puha, köszönhetően a finom, de erős szálaknak. Ráadásul a szagokat is semlegesíti, mivel felszámolja azt a környezetet, amit a testszagot okozó baktériumok kedvelnek.
Ami a másik, a közelmúltban nagyon népszerűvé és elterjedté vált természetes anyagot illeti, a pehelykabátok és pehelytollal bélelt középrétegek szintén nem véletlenül jöttek újra divatba. Az aláöltözet feletti rétegek fontos funkciója ugyanis a szigetelés, vagyis a hő benntartása és a külső hideg kizárása, erre pedig kevés hatékonyabb anyag létezik, mint a pehely.
A pehely a madarak esetében is a tollazat a legbelső, szigetelő rétege, amely sok-sok levegővel teli üteget tartalmaz, és így biztosítja a testhő megtartását.
Ugyanígy a működik a ruházatban is, az egyetlen hátránya, hogy ha nedvességet kap, a tollak összetapadnak, kevesebb lesz a levegő, és így sokat veszít szigetelőképességéből az anyag. Ezért bizonyos intenzívebb tevékenységekhez és nedvesebb időjárási körülményekhez ideálisabb lehet a szintetikus anyagok, a polárok vagy a szintetikus töltetű rétegek használata, amelyek jobban szellőznek és gyorsabban száradnak. Persze adott szituációban megoldás lehet a pehelyruhadarabra vett víz- és szélálló külső réteg is, ami megvéd a külső nedvességtől.
Membránok és hőtükrök
A szintetikus külső és középrétegek részletes működésének elemzése meghaladja jelen összeállítás kereteit, de röviden mindenképpen érdemes szólni azokról a különleges fejlesztésekről, amelyek egyszerre teszik lélegzővé és vízállóvá a ruházatot, még ha ezek nem is annyira újak. A kínálatból talán legismertebb GoreTex és eVent anyagok egyaránt politetrafluoretilénből vagyis teflonból készülnek, amit a gyártás során úgy alakítanak át, hogy rendkívül nagy számú mikropórust tartalmazzon. Ilyen módon képes elvezetni az izzadságot, jól szigetel, ugyanakkor az esőt és a szelet kívül tartja, és rendkívül strapabíró is.
A téli öltözködés világában ugyanakkor az utóbbi évtized újdonságai közé tartozik a szintén egyre szélesebb körben elterjedő hőtükrös megoldás. Ez az előzőekhez hasonlóan szintén passzív technológia, vagyis a test saját hőjének megtartása révén biztosítja a meleget a hidegben. A megoldás alapötlete a NASA-tól származik, de például izolációs mentőfóliák formájában régóta használják szélesebb körben is a koncepciót. A túraruházati piacra a Columbia vezette be a technológiát 2010-ben Omni-Heat néven, de azóta már sokféle gyártónál megjelentek a hasonló elvű ruhadarabok.
A hőtükrös megoldás lényege, ahogy a neve is mutatja, hogy a ruházat kap egy fémes, arany vagy ezüst színű réteget, amely visszaveri a testhőt.
A módszert a kabátoktól elkezdve az aláöltözeteken át a kesztyűkig és a sapkákig minden területen alkalmazzák, az tükrös anyagot olyan szintetikus megoldásokkal vegyítve, amelyek lehetővé teszik a szövet lélegzését és a nedvesség elvezetését. A meglepően egyszerű, bár technikailag nagy kihívást jelentő koncepció tényleg nagyon hatékony, a vékony tükröződő réteggel akár 20 százalékkal melegebbé tehető a ruházat, mint anélkül.
Fűthető ruhák és fűtőkütyük
De mi a helyzet az aktív fűtést biztosító módszerekkel? Ezen a téren is egyre szélesebb a választék. Egyrészt már gyakorlatilag mindenféle ruhadarabot lehet kapni fűtőszálas, akkumulátoros (és nem utolsó szempontként mosható) változatban. Az utóbbi években az akkumulátortechnológia is sokat fejlődött, így az akkuk egyre kisebbek és egyre hosszabb ideig bírják, ami a fűthető ruhadarabok teljesítményén is látszik.
Már egészen megfizethető áron lehet olyan mellényeket, kabátokat és nadrágokat kapni, amelyek 10 órán át meleget biztosítanak, és akár szabályozható zónákkal és hőfokkal is rendelkeznek. A fűthető kesztyűk és egyéb ruhadarabok pedig egyes termékeknél ennél is hosszabb ideig bírják.
Talán ezeknél is sokoldalúbban használhatók azonban a kézmelegítők, amelyeket kis méretük miatt test bármely részén elhelyezhetünk, így „passzív” kesztyűnket vagy zsebeinket is fűthetővé varázsolhatjuk velük, ha szükségét érezzük.
A kézmelegítőkből többféle technológiájú létezik, vannak a megőrzött hőn alapuló, kémiai, elektromos és fosszilis megoldások is.
Működés szempontjából a legegyszerűbb a megőrzött hőn alapuló vonal. Ezek egyszerű gélcsomagok, amelyeket használat előtt meleg vízbe kell tenni vagy mikróban felmelegíteni, majd a fázós testrész közelébe helyezni. A csomagok méretüktől és a külső hőmérséklettől függően fél-két óráig őrzik meg a meleget, újrafelhasználhatók és hűtve jegelésre is alkalmasak.
A kémiai alapon működő kézmelegítőkből két típus létezik, a levegőre aktiválódó és a kristályosodó, az előbbi egyszer használatos, a másik újrafelhasználható. Mindkét esetben exoterm, vagyis hőtermelő kémiai reakció megy végbe.
A levegőre aktiválódó rendszerben a csomag többnyire vasport, sót, vizet, valamilyen abszorbens anyagot és aktív szenet tartalmaz. Amikor a csomagot eltávolítják a külső csomagolásból, a rendszer oxigént kap, aminek jelenlétében a sós vízbe áztatott vaspor oxidálódik, vagyis rozsdásodni kezd. Közben hő szabadul fel, amit az abszorbens anyag megtart, a szén pedig egyenletesen ad le. A csomag a pontos összetételtől függően pár órától akár 24 óráig is képes meleget leadni.
Az újrafelhasználható kémiai kézmelegítők a legtöbb esetben vízben oldott nátrium-acetátot tartalmaznak. Az oldat túltelített, így könnyen kristályosodik. A csomag úgy aktiválható, hogy az oldatba helyezett fémszálat vagy fémkorongot megtörjük, aminek hatására apró fémszemcsék kerülnek az oldatba. Ezekre elkezd kikristályosodni a nátrium-acetát, és közben hő termelődik. A rendszer 54 °C-ra hevül, amíg a kristályosodás végig terjed a csomagon. A csomagok a körülményektől függően fél-két óráig melegek, és újrafelhasználhatók, ha vízben felmelegítve feloldjuk a kristályokat.
Ezeken kívül léteznek akkumulátoros, így újratölthető, és fosszilis energiahordozón alapuló, például öngyújtófolyadékkal működő, szintén többször használatos kézmelegítők is.
Ezek akár 8–10 órát is működtethetők, vagyis adott esetben egész nap kitartanak, de ennek megfelelően költségesebbek is, és az utóbbi kategória esetében a környezeti hatás is kifejezettebb. Az akkus változatokból ugyanakkor egyre sokoldalúbb és tartósabb verziókat kapni, vannak már például powerbankként is használható darabok is.
És ha már a kütyüknél tartunk, a hideget gyakran ezek is megszenvedik, így ha tartósan kint vagyunk, érdemes lehet arról is gondoskodni, hogy telefonunk akkuja ne hagyjon cserben. Ehhez megoldást jelenthet egy jól szigetelő tok vagy egy kifejezetten ilyen célú zseb. Ilyennel az elsők között a Helly Hansen debütált 5 évvel ezelőtt: a hőszigetelt Life Pocket zsebbel árusított kabátokban a telefon akkumulátorával állítólag a legnagyobb hidegben sem lesz gondunk.
***
A kütyük és különleges anyagok mellett azonban a legfontosabb, amit tehetünk a hideg ellen, hogy a teljes testünket védjük.
Hiába van jó dzsekink és meleg nadrágunk, ha nem húzunk kesztyűt, vagy ha a nyakunknál besüvít a szél. A fej felületén akár a testhőnk 20 százalékát is elveszíthetjük, így a legjobb megoldás a fázás ellen, ha sapkát húzunk. És persze az alsó végtagokra is figyelni kell: ha nem elég jól szigetel a cipőnk talpa, öltözhetünk akármilyen melegen felül, fázni fogunk.
