November 26-án újabb ember alkotta szerkezet jutott el a Marsra, amely mivel elsőként fogja célzottan vizsgálni a vörös bolygó belső szerkezetét, gyökeresen új irányt adhat a marskutatásnak. Az InSight leszállás után pár másodperccel hazaküldte az első fotóját is a marsi felszínről. Ezen ugyan a porvédő kupak miatt még nem sok minden látszik az egyik láb részletén és egy nagyobb és pár kisebb kövön kívül, de annyi világos, hogy a kamera és a kommunikációs rendszer működik, és hogy a jármű – ahogy tervezték is –, majdnem tökéletes síkon landolt.
A következő fontos lépést ma hajnalban a napelemek kinyitása jelentette, ami szintén rendben zajlott. Erről a manőverről is érkezett egy fotó (ez fent látható), amelyen immár sokkal tisztábban látszik a jármű néhány részlete, és a környező Elysium-síkság, amely pályafutása során otthont ad az InSightnak. A következő napokban további képeket készít a rendszer, illetve szél- és hőmérsékleti adatokat gyűjt.
Az első főműszer, a Mars rengéseit egy hatalmas sztetoszkópként vizsgáló szeizmográf bevetésére várhatóan 4–6 hét múlva kezdődik. Az InSight robotkarja először is kihelyezi egy, a következő hetekben kiválasztott helyre a szeizmográfot, majd egy hét elteltével rárakja a SEIS nevű műszert a széltől és a hőtől védő burkot. Ezt követően nem sokkal megkezdődhetnek a mérések, amelyek során a rendszer a becsapódó meteorokat, a Mars esetleges saját rengéseit, és mindezek által a bolygó belső struktúráját tanulmányozza.
A szeizmográf üzembe állítása után nagyjából egy héttel kezdődik a küldetés talán legizgalmasabb része: az InSight HP3 nevű szondájával 5 méter mélyre fúr le a marsi talajba. Ehhez a robotkar először is kihelyezi a szondát egy megfelelő helyre, majd a szonda lassan elkezdi magát befúrni a talajba. A fúrás a tervek szerint 4 órás szakaszokban zajlik majd, és a szonda 40 nap alatt éri le a tervezett maximális mélységet.
A szonda menet közben is méréseket végez majd, 50 centiméterenként megméri a hőmérsékletet, illetve kibocsát egy hőjelet, majd megvizsgálja, hogy az milyen gyorsan hevíti fel a környező talajt. Ahogy a szonda lefelé kalapálja magát, az általa keltett rezgéseket a szeizmográf is érzékeli, amely így vizsgálni tudja majd a két műszer közötti talajt, illetve azokat felszín alatti a réteghatárokat is, amelyekről esetlegesen visszaverődnek a HP3 keltette hullámok. A két műszer ezt követően a tervek szerint majdnem két éven keresztül vizsgálja majd a Marsot, de ha minden rendben megy, a küldetést meg is lehet hosszabbítani.
Végül jöjjön még egy tegnap készült felvétel, ezt az egyik InSighttal utazó és a leszállást reményen felül közvetítő MarCO-pikoműhold lőtte a Marsról. A kisműholdak ezt követően elkezdtek távolodni a vörös bolygótól, ugyanis saját Nap körüli pályára állnak.
