Tegnap óta újabb robot lakik a Marson

Az InSight este 8:54-kor landolt, tökéletesen hajtva végre a bolygó ritka légköre miatt meglehetősen rizikós leszállást.

Tegnap óta újabb robot lakik a Marson

November 26-án újabb ember alkotta szerkezet jutott el a Marsra, amely mivel elsőként fogja célzottan vizsgálni a vörös bolygó belső szerkezetét, gyökeresen új irányt adhat a marskutatásnak. Az InSight leszállás után pár másodperccel hazaküldte az első fotóját is a marsi felszínről. Ezen ugyan a porvédő kupak miatt még nem sok minden látszik az egyik láb részletén és egy nagyobb és pár kisebb kövön kívül, de annyi világos, hogy a kamera és a kommunikációs rendszer működik, és hogy a jármű – ahogy tervezték is –, majdnem tökéletes síkon landolt.

A következő fontos lépést ma hajnalban a napelemek kinyitása jelentette, ami szintén rendben zajlott. Erről a manőverről is érkezett egy fotó (ez fent látható), amelyen immár sokkal tisztábban látszik a jármű néhány részlete, és a környező Elysium-síkság, amely pályafutása során otthont ad az InSightnak. A következő napokban további képeket készít a rendszer, illetve szél- és hőmérsékleti adatokat gyűjt.

Az első főműszer, a Mars rengéseit egy hatalmas sztetoszkópként vizsgáló szeizmográf bevetésére várhatóan 4–6 hét múlva kezdődik. Az InSight robotkarja először is kihelyezi egy, a következő hetekben kiválasztott helyre a szeizmográfot, majd egy hét elteltével rárakja a SEIS nevű műszert a széltől és a hőtől védő burkot. Ezt követően nem sokkal megkezdődhetnek a mérések, amelyek során a rendszer a becsapódó meteorokat, a Mars esetleges saját rengéseit, és mindezek által a bolygó belső struktúráját tanulmányozza.

Galéria megnyitása
Az InSight első képe a marsi felszínről

A szeizmográf üzembe állítása után nagyjából egy héttel kezdődik a küldetés talán legizgalmasabb része: az InSight HP3 nevű szondájával 5 méter mélyre fúr le a marsi talajba. Ehhez a robotkar először is kihelyezi a szondát egy megfelelő helyre, majd a szonda lassan elkezdi magát befúrni a talajba. A fúrás a tervek szerint 4 órás szakaszokban zajlik majd, és a szonda 40 nap alatt éri le a tervezett maximális mélységet.

A szonda menet közben is méréseket végez majd, 50 centiméterenként megméri a hőmérsékletet, illetve kibocsát egy hőjelet, majd megvizsgálja, hogy az milyen gyorsan hevíti fel a környező talajt. Ahogy a szonda lefelé kalapálja magát, az általa keltett rezgéseket a szeizmográf is érzékeli, amely így vizsgálni tudja majd a két műszer közötti talajt, illetve azokat felszín alatti a réteghatárokat is, amelyekről esetlegesen visszaverődnek a HP3 keltette hullámok. A két műszer ezt követően a tervek szerint majdnem két éven keresztül vizsgálja majd a Marsot, de ha minden rendben megy, a küldetést meg is lehet hosszabbítani.

Végül jöjjön még egy tegnap készült felvétel, ezt az egyik InSighttal utazó és a leszállást reményen felül közvetítő MarCO-pikoműhold lőtte a Marsról. A kisműholdak ezt követően elkezdtek távolodni a vörös bolygótól, ugyanis saját Nap körüli pályára állnak.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward