72 évig a Pluto volt az egyetlen olyan naprendszerbeli objektum, amelyről tudtuk, hogy a Neptunuszon túl kering a Nap körül. Aztán megtalálták az Albiont, majd nem sokkal később még több további égitestet. Ma már több ezer ilyen Neptunuszon túli objektumot (avagy TNO-t) ismerünk.
2005-ben Mike Brown és csapata bejelentette, hogy felfedeztek egy új objektumot a térségben, amelyet Makemake névre kereszteltek. Átmérője több mint 1400 kilométer, vagyis kisebb, mint a Pluto, és mérsékelten elliptikus pályán kering a Nap körül. Pályáján 5,7–7,9 milliárd kilométerre halad a Naptól, összehasonlításképpen a Neptunusz körülbelül 4,5 milliárd kilométerre található csillagunktól.
Ez azt jelenti, hogy a Makemake-nek hidegnek kellene lennie, hiszen nagy távol van a Naptól. Átlagos hőmérséklete nagyjából 40 K, vagyis körülbelül -230 °C. Ez elég hideg ahhoz, hogy a nitrogén és az oxigén megfagyjon, így a földi légkör is szilárd állapotú lenne rajta.
Amikor azonban a csillagászok a JWST segítségével megfigyelték a Makemake-et, furcsa dolgot vettek észre. Az objektum nagy része valójában nagyon hideg, de valami rajta vagy a közvetlen közelében, ami sokkal melegebb, körülbelül 147K (-126 °C). Ez még mindig nagyon hideg, de az objektum többi részéhez képest egy forrónak tűnik. A Földön ez olyan lenne, mintha a tél közepén forró vizet látnánk a pusztában.
Mi lehet a háttérben? A szakértők szerint az egyik lehetséges magyarázat a hőmérsékleti anomáliára, hogy egy forrópont van a felszínén. Ez azt jelentené, hogy az égitesten geotermikus tevékenység folyik, vagyis valamiért a Makemake felszíne alatt melegebb van, és ez felmelegíti a felszín egyes részeit. Ez furcsa, de nem példa nélküli a Naprendszer külső részeiben sem: a Pluto ikonikus szív alakú régiója is melegebb környezeténél, a sejtések szerint esetleg a mélyebben található radioaktív anyagok fűthetik. Talán ugyanez a helyzet a Makemake esetében is.
Egy másik elképzelés szerint a Makemake-nek van egy gyűrűrendszere, amely apró, sötét anyagú szemcsékből áll, és ezek jobban elnyelik a gyenge napfényt, így melegebbek, mint a felszín. Erre is van példa a környéken: a Quaoar és a Haumea nevű TNO-knak is van gyűrűje, akárcsak a Chariklo nevű aszteroidának. Ezek a gyűrűk becsapódások következtében alakulhattak ki, a felszínről az űrbe kilökött anyagból, amely a pályára állt az égitestek körül.
A kutatók szerint az is lehetséges, hogy mindkét magyarázat egyszerre igaz, vagyis a Makemake-nek lehet egy forró foltja és gyűrűi is, ráadásul ezek összefüggnek: lehetséges, hogy a forrópont engedi ki azt az anyagot, amely aztán gyűrűket formál az égitest körül. Mindez persze egyelőre csak spekuláció, de nem zárható ki egyik szcenárió sem, és mindegyik megfelelő magyarázatot adna az észlelési adatokra.
