Tajvan vezetése a jelek szerint azt tervezi, hogy idővel ismét visszatérnek a nukleáris energia alkalmazására, ugyanis az AI jelentette kihívásokat az aktuális nézőpontok alapján ezzel lehetne leginkább leküzdeni. A mesterséges intelligencia szélsebes terjedése miatt egyre nagyobb és nagyobb számítási kapacitásra van szükség az igények kiszolgálásához, ez pedig egyre több és egyre nagyobb adatközpontok bevetésével jár, ami természetesen az elektromos áram iránti igényeket is növeli.
Ezzel egy időben a bővülő gyártókapacitás is az energiaigények növekedésével jár, ez utóbbi érinti inkább Tajvant, a globális félvezetőgyártás fellegvárát, amely jelenleg eléggé vegyes energiamixet használ, ez 2030-ig biztosan megfelelő is lesz, ám utána már alternatív megoldások bevetése válhat szükségessé. Ilyen alternatív megoldás lehet az atomerőmű, amely stabilan, megbízhatóan, és az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően biztonságosabban tudja kiszolgálni az ipari és lakossági igényeket, sőt, újfajta formátumok is megjelentek, amelyek kiválóan passzolhatnak Tajvan adottságaihoz.
A nukleáris energia lehetséges bevetéséről Cho Jung-tai, Tajvan aktuális miniszterelnöke beszélt a Bloomberg munkatársának adott interjújában. Kiemelte, a szigetország energiaigényeinek biztosításához felmerült a nukleáris energiára alapul technológiák alkalmazásának lehetősége. Ez eléggé nagy váltásnak tekinthető, már ami az eddigi stratégiát illeti, ugyanis a 2011-es japán atomerőmű-katasztrófa után a társadalom egyre inkább hátat szeretett volna fordítani az atomenergiának, félve a hasonló katasztrófák bekövetkezésétől, éppen ezért 2018-ban egy népszavazáson döntöttek arról, hogy törvénybe foglalják, atomenergia-mentessé teszik a szigetországot.
A folyamat el is indult, ugyanis a három államilag üzemeltetett atomerőmű-telepből kettőt már leszereltek, így Chinshan és Kusheng területén sincs már nukleáris energián alapuló áramtermelés, csak a Maanshan melletti atomerőmű működik, az is csak részlegesen. Az 1-es reaktort még július folyamán állították le, így már csak a 2-es maradt termelésben, de 2025 májusában azt is le fogják állítani 40 év szolgálat után. Ez felveti annak a veszélyét, hogy az atomenergetikában jártas szakemberek eltűnek a térségből, éppen ezért a miniszterelnök azt szeretné, ha új projektek indulnának, amelyek munkát adnak ezeknek a szakembereknek, és 2025 májusa után erre koncentrálnának.
Maga a szigetország egyébként nem túl nagy kiterjedésű, hiszen 245 mérföld hosszú és 90 mérföld széles, viszont meglehetősen sűrűn lakják, ugyanis 23 millió lakosa van, és a természeti katasztrófák is gyakori vendégek, legyen szó földrengésekről, vagy éppen tájfunról. Noha a lakosság a korábbi referendum alapján a nukleáris energia ellen van, az mindenképpen segíthet a meggyőzésükben, hogy a nukleáris energia felhasználását segítő új technológiák révén kisebb és biztonságosabb erőművek is épülhetnek. Az is döntő tényező lehet, hogy csak egy efféle stratégiával biztosítható a további gazdasági növekedés, illetve az, hogy Tajvan továbbra is a félezetőipar élvonalában foglaljon helyet. Ráadásul a meggyőzésre idő is van, hiszen 2030-ig bőven elegendő lesz a rendelkezésre álló elektromosáram-termelő kapacitás.
A szigetország teljes áramfogyasztásának jelenleg 20%-át adják a megújuló forrásból származó erőművek, míg további 50%-ot a cseppfolyósított gázból fedeznek, a maradék 30%-ot pedig szénerőművek adják.
