Tajvan és Kína között alapból feszült a helyzet egy kissé, ugyanis attól lehet tartani, hogy Kína idővel katonai műveleteket indít a szigetország ellen. A geopolitikai bizonytalanság szintje eddig igazából nem nagyon változott, ám a napokban egy amerikai kongresszusi képviselő kijelentése tovább fokozta a bizonytalanságot, amire természetesen reagált is Tajvan Honvédelmi Minisztériumának vezetője, Chiu Kuo-Cheng.

A miniszter egyértelműen kijelentette, a tajvani fegyveres erők nem fogják eltűrni, hogy az Amerikai Egyesült Államok megpróbálja lerombolni a TSMC üzemeit, ha Kína esetlegesen háborúba lépne Tajvannal. Az nyilvánvaló, hogy Kína és Tajvan között finoman szólva sem túl baráti a viszony, rendkívül feszült a légkör, az viszont magyarázatra szorul, miért is bombázná az Amerikai Egyesült Államok hadserege a tajvani félvezetőipari bérgyártó üzemeit, mikor Tajvan és az USA között baráti viszony áll fenn.

Nemrégiben egy konferencián, amelynek a témája az amerikai chippolitika és Kína viszonya volt, az amerikai kongresszus egyik képviselője, Seth Multon - aki a demokraták színeit erősíti, és aki korábban a tengerészgyalogság tisztjeként is tevékenykedett - kijelentette, hogyha Kína megtámadja Tajvant, akkor az USA fel fogja robbantani a TSMC üzemeit. Ez a kijelentés nem példa nélküli, ugyanis hasonlóra már korábban is sor került. A lépéssel alighanem azt szeretné megakadályozni az amerikai vezetés, hogy a tajvani TSMC esetlegesen kínai kézbe kerüljön. A kijelentés azonban nem aratott osztatlan sikert, a tajvani vezetés egészen biztosan nehezményezi az efféle kommunikációt.

A Tajvani Védelmi Miniszter meg is erősítette, hogy az ország fegyveres erőinek feladata, hogy megvédjék Tajvant bármiféle agressziótól, és itt nemcsak az infrastruktúráról, és a lakosságról, hanem a stratégiailag fontos célpontokról is szó van. Amennyiben bármit is bombázni szeretnének, azt nem fogja szó nélkül hagyni a hadsereg.

Tavaly egyébként a Tajvani Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatója, Cheng Ming-Tong már felhívta a helyi törvényalkotók figyelmét arra, hogy a TSMC azonnal leállna, ha nem működhetne együtt olyan partnerekkel, mint a holland ASML, illetve a többi külföldi partnerre is szüksége van a vállalatnak. Amennyiben Kína megszerezné az aranytojást tojó tyúkot, az többé nem tojna aranytojásokat.

A TSMC elnöke, Mark Liu szintén kifejezte már aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a TSMC-t kívülről, erővel próbálnák irányítani. Szerinte erre nincs lehetőség, gyakorlatilag a katonai erő alkalmazása vagy egy esetleges invázió egyaránt működésképtelenné tenné a vállalat üzemeit. Szerinte még csak robbanóanyagokra sincs szükség ahhoz, hogy a gyártás ellehetetlenüljön, a TSMC precízen finomhangolt gyártási folyamatai már attól összeomlanának, ha a valós idejű kapcsolat megszűnne a külvilággal. Ez persze Kína szemszögéből nézve nem igazán fontos, az esetleges háború alkalmával ugyanis a jól felfogott üzleti érdekek háttérbe kerülnének – elsősorban a katonai győzelem lenne a lényeg.

A feszültség tehát egyre növekszik és a fentiekhez hasonló amerikai kijelentések nem segítik a bizonytalan geopolitikai helyzet javulását - éppen ellenkezőleg, csak rontják a helyzetet. Remélhetőleg nem kerül sor katonai összetűzésre, illetve a stratégiailag fontos célpontok is biztonságban maradnak. A TSMC működésének ellehetetlenítése nemcsak Tajvan, hanem a globális chipgyártás számára is óriási érvágás lenne – remélhetőleg sosem tudjuk meg, pontosan mekkora károkat okozna egy efféle esemény a globális piacokon.