A World Mosquito Program (WMP) nevű nonprofit szervezet bejelentése szerint a következő 10 évben Brazília több városi területén módosított szúnyogokat fognak szabadon engedni azzal a céllal, hogy remélhetőleg akár 70 millió embert védjen meg az olyan betegségektől, mint a dengue-láz. A kutatók korábban kisebb léptékben már tesztelték az ilyen típusú, Wolbachia baktériumot hordozó szúnyogokkal való megelőzést a világ több részén is. A baktérium megakadályozza, hogy a gazdaszervezetként szolgáló rovar vírusokat terjesszen, így előzve meg a betegségek terjedését. A most kezdődő nagyszabású program azonban az első, amely egy egész országra kiterjed majd.
A WMP ambiciózus kezdeményezését lehetővé tevő szúnyoggyár pontos helye még nincs eldöntve, de a tervek kidolgozásán a szervezet együtt dolgozik az Oswaldo Cruz Alapítvánnyal, egy brazil tudományos közintézménnyel. A létesítmény a tervek szerint 2024-ben kezdi meg működését, és évente akár ötmilliárd szúnyogot fog termelni. „Ez lesz a világ legnagyobb ilyen létesítménye” – mondja Scott O’Neill, az ausztráliai Monash Egyetem mikrobiológusa, a WMP vezetője, hozzátéve, hogy a módszerrel rövid időn belül több embert védelmét tudják majd ellátni, mint bármely más megoldással. Brazíliában az egyik legmagasabb a dengue-fertőzések előfordulása a világon, 2022-ben több mint kétmillió esetet jelentettek. A korábbi hasonló koncepciójú szúnyogkísérletek pozitív eredményei ellenére a kutatók arra számítanak, hogy nagy kihívást jelent majd a technológia ilyen nagy léptékű működtetése, de azért remélik, hogy sikerül leküzdeni a nehézségeket.
A Wolbachia pipientis baktérium a természetben a rovarfajok mintegy felét fertőzi meg. Az Aedes aegypti szúnyogok, amelyek a dengue, a zika, a chikungunya és más betegségek vírusokait terjesztik, azonban általában nem hordozzák a baktériumot. O’Neill és kollégái azt követően vágtak bele a projektbe, hogy felfedezték, hogy a Wolbachiával fertőzött A. aegypti szúnyogok sokkal kisebb valószínűséggel terjesztenek betegségeket. A baktérium ugyanis elnyomja a rovarok által hordozott vírusokat. Amikor pedig a módosított szúnyogokat kiengedik a fertőzött területekre, a baktérium fokozatosan elterjed a vadon élő szúnyogpopulációban is.
A módszer sikerességét több kutatás is bizonyította. A legátfogóbb, az indonéziai Yogyakartában végzett randomizált, kontrollált kísérlet kimutatta, hogy a technológia 77%-kal csökkentette a dengue-fertőzések előfordulását1, amit a járványügyi szakemberek nagy lelkesedéssel fogadtak. Brazíliában, ahol a módosított szúnyogokat eddig öt városban tesztelték, az eredmények ennél kicsit szerényebbek, de szintén meggyőzőek voltak. Niteróiban a beavatkozás a dengue-megbetegedések 69%-os csökkenését eredményezte, Rio de Janeiróban a pedig 38%-os volt a csökkenés.
Az eredmények közti eltéréseknek köze lehet a városok közötti környezeti különbségekhez, a nagyobb vadon élő szúnyogpopulációval rendelkező területeken például a Wolbachia elterjedése hosszabb időt vehet igénybe. De a társadalmi kontextus is fontos. Rio de Janeiróban például erős ellenállásba ütközött a szúnyogok kibocsátása egyes városrészekben. „Bár igyekszünk nagyon szorosan együttműködni a helyi lakosokkal, a bizalom kiépítése és a tervek megvalósítása sok időt vesz igénybe” – mondja O’Neill. A szakértő arra számít, hogy a munka ezen része nagy kihívás lesz a projekt bővülésével is, annál is inkább, mert új, automatizált szúnyogterjesztési módszereket szeretnének tesztelni, drónokról, motorokról és autókról engedve a szabadba a módosított rovarokat.
Eközben a brazíliai Belo Horizontéban folyamatban van egy nagyszabású, randomizált, kontrollált vizsgálat, amelynek célja, hogy összehasonlítsa a dengue-láz előfordulását azokon a területeken, amelyeket Wolbachia-fertőzött szúnyogokkal kezelnek a más területeken tapasztaltakkal. A korábbi brazíliai vizsgálatok nem egészen így zajlottak, ezek során nem vonták be közvetlenül a résztvevőket, hanem egy országos adatbázisból származó egészségügyi adatokat elemeztek.
A Wolbachia-fertőzött szúnyogokat a brazil szabályozó hatóságok már engedélyezték. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azonban még nem hagyta jóvá hivatalosan a technológiát, ami egyelőre akadálya lehet a más országokban való alkalmazásának. A WHO Vektorellenőrzési Tanácsadó Csoportja ugyanakkor már értékelte a módosított szúnyogokat, és a technológia megvitatása szerepel a csoport következő, még most áprilisban tartandó ülésének napirendjén.
A szúnyogok sikere ellenére Luciano Moreira, a WMP egyik brazíliai munkatársa arra figyelmeztet, hogy a kormányoknak nem szabad lemondaniuk más közegészségügyi intézkedésekről, például a dengue elleni védőoltásokról sem. „A Wolbachia-módszer kiegészítő megoldás, és mindenképp integrált módszerekkel kell dolgoznunk a dengue, a zika és a chikungunya elleni védekezésben” – mondja. „Ez sem csodafegyver.”
