Szorzózáras Sandy Bridge-E CPU-k tuningolása

Az Intel Sandy Bridge-E processzorainak hivatalos megjelenésére még sajnos egy picit várni kell. Az elmúlt hetek folyamán a termékekkel kapcsolatban az összes szükséges információ megjelent, sőt, már azt is tudhatjuk a korábbi hírekből, hogy a Sandy Bridge-E processzorok esetében egy picit szabadabb kezet kapunk, mint a jelenleg is forgalomban lévő LGA-1155-ös Sandy Bridge egységeknél, ha szorzózáras processzort szeretnénk tuningolni. Az Intel nemrégiben azt is elárulta, hogy milyen lépések elvégzésére van szükség, ha Sandy Bridge-E processzort szeretnénk tuningolni, és nagyjából milyen esélyeink vannak.

Szorzózáras Sandy Bridge-E CPU-k tuningolása

Az Intel Sandy Bridge-E processzorainak hivatalos megjelenésére még sajnos egy picit várni kell. Az elmúlt hetek folyamán a termékekkel kapcsolatban az összes szükséges információ megjelent, sőt, már azt is tudhatjuk a korábbi hírekből, hogy a Sandy Bridge-E processzorok esetében egy picit szabadabb kezet kapunk, mint a jelenleg is forgalomban lévő LGA-1155-ös Sandy Bridge egységeknél, ha szorzózáras processzort szeretnénk tuningolni. Az Intel nemrégiben azt is elárulta, hogy milyen lépések elvégzésére van szükség, ha Sandy Bridge-E processzort szeretnénk tuningolni, és nagyjából milyen esélyeink vannak.

Az új processzorok esetében a BCLK és a CPU között egy új osztó kap helyet, ami hasonlóan működik, mint a memória órajelét befolyásoló szorzó, vagy a CPU szorzó. A két új, 1,25x-ös és 1,66x-os érték a processzor által használt BCLK-ra lesz hatással, a rendszer egyéb összetevő által használt BCLK-t nem befolyásolják. Most egy kicsit furcsa lehet, hogy egy rendszeren belül két alap órajel van jelen, így válasszuk szét őket rendszer BCLK-ra és processzor BCLK-ra, a továbbiakban így is fogjuk őket emlegetni. A rendszer BCLK-ból – alap esetben 100 MHz – az 1,25x-ös és az 1,66x-os szorzókkal lehet majd előállítani a CPU BCLK-t, így az 125 MHz-es és 166 MHz-es értéket vehet fel.

A siker érdekében természetesen a Turbo Boost technológiával kapcsolatos beállítások finomhangolására is szükség lesz, csak úgy, mint manapság az LGA-1155-ös Sandy Bridge processzoroknál. A Turbo Boost esetében a maximális TDP keretet meg kell majd emelni, hogy a technológia ne akadályozzon meg bennünket a sikeres tuningban, így ne csökkentse a CPU órajelét az egyébként alap esetben meghatározott 190W-os TDP érték elérésekor. Itt abban a tekintetben elég szabad lesz a terep, hogy akár 300W leadására is képes lesz az alaplapok processzort ellátó tápáramköre, legalábbis az Intel bemutatóján az egyik dia erről árulkodott. Extrém tuning esetén már szükség lehet egy komolyabb léghűtőre, de akár folyadékhűtésben is gondolkodhatunk, például akár az Intel által forgalmazott példányban is. Az IDF alkalmával tuningolt konfigurációban is az Intel logójával ellátott folyadékhűtő rendszerre bízták a CPU hűtését.

Az Intel az IDF alkalmával egyébként be is mutatta, hogy miként lehet egy szorzózáras Sandy Bridge-E processzort könnyedén 5 GHz-es órajelre tuningolni. Az első és legfontosabb alapszabály, hogy a rendszer BCLK órajelét nem szabad 5%-nál nagyobb mértékben módosítani, így az órajel esetében a 95 MHz és a 105 MHz közötti zónában kell maradunk. A tuning alkalmával a két új szorzót – 1,25x és 1,66x – bevethetjük, sőt, a siker érdekében be is kell vetnünk, de ezzel együtt a processzor szorzójának módosítására is szükség lehet, de mivel szorzózáras modellről van szó, így csak lefelé indulhatunk el. A fentiek mellé természetesen a feszültségemelés is hozzá tartozik, azaz tuning alkalmával az egyes feszültségek megemelésére is szükség lehet (CPU magfeszültség, memória feszültség, stb…).

 

[list type="unordered"]

[*]CPU szorzó meghatározása: 5,000 MHz ÷ 1.67 = 2994,01 MHz;  2994,01 MHz ÷ 100 = 29,94,

[*]Rendszer BCLK meghatározása: 2994,01 MHz ÷ 30 = 99,8 MHz

[/list]

Annak érdekében, hogy tuningunk eredményes legyen, mostantól komolyabb számítások elvégzésére lesz szükség a különböző paraméterek meghatározásához, ahogy az a fentiekben is látható.

A Sandy Bridge-E processzorok esetében sok olyan dolog változatlan marad, amit már a Sandy Bridge modelleknél megszokhattunk. A memória órajel beállítására ugyanolyan szorzók állnak majd rendelkezésre, mint korábban (ez az Ivy Bridge-nél majd változik) és feszültségmódosítás tekintetében is ugyanazokkal a lépésközökkel dolgozhatunk majd, mint az LGA-1155-ös központi egységeknél. Az XMP támogatás ezzel együtt szintén a kínálat részét képezi majd.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward