A Titán az egyetlen ismert hold a Naprendszerben, amely saját légkörrel rendelkezik, és a szakértők régóta tudják, hogy folyamatosan távolodik bolygójától. Egy új kutatás szerint azonban ezt sokkal gyorsabban teszi, mint eddig vélték: évente 11 centiméterrel kerül messzebbre a gázóriástól.
Bár ez kozmikus léptékben nem tűnik soknak, ahogy a kontinensek vándorlása, megfelelő idő alatt az ilyen apró mozgások is jelentős hatásokat válthatnak ki. A Titán kapcsán a vártnál gyorsabb távolodás például azt jelenti, hogy újra kell gondolni a hold teljes eddigi történetét, és valószínűleg a Szaturnusz teljes rendszerének múltját is. Az új adat ráadásul egy pár évvel ezelőtt született, a hasonló holdak fokozott mértékű kifelé vándorlásával kapcsolatos teóriát is megerősít.
A megfelelően nagy tömeggel rendelkező holdak apró, de szignifikáns hatást gyakorolnak bolygójukra. Ez pedig többek közt azzal jár, hogy torzítják a bolygó alakját is, ami viszont megváltoztatja a gravitációs teret, mégpedig olyan módon, hogy az előre és a bolygótól távolodó irányba „segíti” a holdat. Ez a helyzet a Föld és a Hold esetében is, saját kísérőnk évente 3,8 centiméterrel kerül távolabbra tőlünk. Attól azonban nem kell tartani, hogy a Hold egyszer teljesen elszakad a Földtől, ugyanis olyan lassan távolodik, hogy a Naprendszer előbb semmisül meg, minthogy kísérőnk kikerülhetne a Föld gravitációs befolyása alól. Az említett elmélet szerint a Szaturnusz és a Titán esetében a hold hatására a bolygó olyan frekvencián oszcillál, amely ezt a folyamatot még inkább felerősíti, gyorsabban és egyre távolabbra tolva a holdat.
Az új adatok a NASA Cassini űrszondájának mérésein alapulnak. Az űreszköz 13 évet töltött a Szaturnusz rendszerében, mielőtt 2017-ben belezuhant a bolygó légkörébe. A hold távolodásának ütemét egyrészt a szonda Titántól való távolsága, másrészt a Titán Cassinire kifejtett gravitációs hatásának erőssége alapján határozták meg a kutatók. Mindkét módszerrel pontosították a Titán pályaadatait, és mindkét számítás alapján ugyanazt a körülbelüli értéket kapták a hold Szaturnusztól való távolodásának ütemére.
Ahogy már említettük, az új becslés alapvető kérdéseket vet fel a Szaturnusz rendszerének történetével kapcsolatban. Maga a bolygó nagyjából 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezhetett, a Naprendszer formálódásának egészen korai időszakában. Holdjainak és ikonikus gyűrűrendszerének koráról ugyanakkor jóval kevesebbet tudunk. A Titán jelenleg nagyjából 1,2 millió kilométerre kering a bolygótól, ami a jelenlegi sodródási ütemet tekintetbe véve azt jelenti, hogy eredetileg egészen szoros pályán formálódhatott. És úgy tűnik, hogy a teljes rendszer sokkal gyorsabb ütemben tágult ki, mint korábban hitték a kutatók, és ebből adódóan valószínűleg fiatalabb is a vártnál.
