Szokatlanul erős összeköttetés volt Einstein két agyféltekéje közt

Amerikai és kínai szakértők a két agyfélteke közti kommunikációért jelentős részben felelős kérgestestet vizsgálták meg az Einstein agyának boncolása során készült fotók alapján.

Szokatlanul erős összeköttetés volt Einstein két agyféltekéje közt

A Floridai Állami Egyetem és a sanghaji ECNU kutatói úgy vélik, hogy megfejtették Einstein géniuszának titkát: nemrégiben publikált tanulmányukban arról számolnak be, hogy a 20. század legjelentősebb fizikusa annak köszönheti átlagon felüli intelligenciáját, hogy két agyféltekéje közt a megszokottnál erősebb összeköttetések alakultak ki.

Mint az ismeretes, Thomas Stoltz Harvey patológus 1955 áprilisában, pár órával Einstein halála után eltávolította és konzerválta a fizikus agyát. Harvey összesen 240 metszetet készített az agyból, illetve számos felvételen örökítette meg a boncolási folyamatot. A patológus ténykedésére csak 1978-ban derült fény, amikor is egy újságíró felfedezte, hogy Einstein agyának nagy része Harvey tulajdonában van. A felfedezést követően parázs viták alakultak ki azzal kapcsolatban, hogy volt-e egyáltalán engedélye Harveynak a boncolásra, a teljes igazságot valószínűleg sosem tudjuk meg. A patológus 2007-es halála után örökösei az Egyesült Államok Orvostörténeti Múzeumának adományozták a preparátumokat, illetve 14 olyan fotót, amelyen a teljes agy, illetve annak nagyobb darabjai láthatók. A szakértők ezen felvételek közül azt a kettőt elemezték, amelyek félbe vágva mutatják az agyat, és meglepően magas felbontásban ábrázolják az agyféltekék középre néző felszínét.

Dean Falk, a kutatás egyik résztvevőjének elmondása szerint ez volt az eddigi legalaposabb vizsgálat Einstein agyával kapcsolatban. A projekt kínai szakértői kifejlesztettek egy módszert, amellyel részleteiben vizsgálható a kérgestest (Corpus callosum), vagyis a két agyféltekét összekötő legjelentősebb rostnyaláb-rendszer. A metódus során lemérték és színkódokkal látták el a kérgestest egyes részeit, illetve a belőle kiinduló, az agy egyes területeibe besugárzó nyalábokat. A rostnyalábot vastagsága alapján következtetni lehet arra, hogy az adott részen mennyi idegi kapcsolat létezik, vagyis mennyire magas szintű az egyes részek közti összeköttetés.

Az eredményeket 15 idősebb férfi, illetve 52 26 éves férfi agyának MR-vizsgálati eredményeivel hasonlították össze. Einstein 1905-ben, 26 évesen publikálta legjelentősebb tanulmányait, többek közt ekkor vetette papírra a speciális relativitáselmélet alapvetéseit. Az összehasonlító elemzések alapján a fizikus agyának egyes régiói jóval szorosabb összeköttetésben álltak egymással, mint akár a fiatalabb, akár az idősebb megvizsgált agyakban.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward