A GambleAware nevű jótékonysági szervezet egyik küldetése, hogy megakadályozza a szerencsejátékból fakadó különböző lelki és anyagi károkat. Most két új kutatás alapján minden korábbinál meggyőzőbb bizonyítékra jutottak azzal kapcsolatban, hogy a loot boxok működése strukturálisan és pszichikailag is nagyon hasonlít a szerencsejátékra.
A kutatást a University of Wolverhampton és a University of Plymouth egyetemek végezték. Felmérésükbe mintegy 7771 olyan felhasználót vontak be, aki rendszeresen vásárol loot boxokat. Több érdekes megállapításra jutottak: a loot boxok által generált bevétel felét pusztán a játékosok 5%-a teszi ki, az igazi bálnák tehát nagyon sokat költenek. A kutatás szerint a vizsgált költekezők legalább harmada mutatott hasonló tüneteket, mint ami a szerencsejáték függőség esetében is megfigyelhető.
További 14 ezer játékos megfigyelésével arra jutottak, hogy a fiatal férfiak valamint az alacsonyabb iskolázottságúak nagyobb eséllyel vásárolnak loot boxokat.
A GambleAware rámutat arra, hogy a loot boxokban található digitális holmiknak gyakran van valós pénzben mérhető vagy pszichológiai értékük, ami alapján egyértelművé válik, hogy a loot boxokat a jelenleg érvényben lévő szerencsejáték-törvények alapján is lehetne szabályozni. Ehhez azonban a szervezet szerint fontos lenne néhány változtatás, például annak az egyértelmű meghatározása, hogy pontosan mi minősül loot boxnak.
Úgy vélik, minden esetben meg kellene jeleníteni a játékon belül a valós pénzen mért árat (nem csak az in-game valutát), közölni kellene a loot boxok kibontása után várható esélyeket és beállíthatónak kellene lennie egy költekezési limitnek.
Ezen kívül a GambleAware szerint nagyon fontos lenne a megfelelő korhatárok szerinti korlátozások bevezetése is.
Dr. James Close, a University of Plymouth kutatója szerint egyértelmű, hogy a játékosok loot boxokkal való kapcsolata olyan, mint a valóságban a szerencsejáték-függők viselkedése. A fejlesztők pedig különböző pszichológiai technikákat is bevetnek a vásárlás ösztönzése érdekében, mint például a "fear of missing out", vagyis az attól való félelem, hogy valamiből kimaradunk / valamiről lemaradunk. Ezen kívül az is egyértelmű, hogy aki egyébként hajlamos a szerencsejáték-függőségre, vagy fiatalabb, az aránytalanul sokkal többet költ loot boxokra, mint a többiek. Ez egyértelműen olyan sérülékenységek kihasználását jelenti, amit szabályozni kell a kutató szerint.