Az Európai Unió az elmúlt években nagyon sokat tett azért, hogy a nagy technológiai cégek működését hatékonyabb szabályozás alá vonja. Most arról számolhatunk be, hogy a gyermekvédelem szempontjából is jelentősebb szigorítások jönnek, elege lett az EU-nak abból, hogy a cégek nem tesznek eleget a fiatalok mentális egészségének megőrzése érdekében.
2022-ben megszületett az Európai Unióban a digitális piacokról és a digitális szolgáltatásokról szóló két jogszabály (DMA és DSA), majd 2024-ben ezekhez “csatlakozott” a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály (AI Act) is. A sorban a következő pedig a “Kids Act”, vagyis a gyermekvédelemről szóló jogszabály lehet, melynek kidolgozása jelenleg is folyamatban van.
Már évek óta megy a hadakozás az EU és a nagy közösségi média vállalatok között azzal kapcsolatban, hogy miként kellene eljárniuk a platformoknak a fiatalkorú felhasználók kezelése során, de ritkán képes a politikai hatalom érvényesíteni az akaratát. Ebben jelenthet komoly fordulatot az új, minden eddiginél szigorúbb szabályozás, melyről Ursula von der Leyen már hivatalosan is beszámolt.
A rendelkezésre álló előzetes információk szerint az Európai Bizottság javaslatának célja egy többszintű szabályozási rendszer létrehozása, mely a gyermekek fejlődésével párhuzamosan engedne teret a fiataloknak, és felszámolná az eddigi szinte kontrollmentes működést.
A kidolgozás alatt álló szabályozás keretében egyebek mellett azt is előírják majd, hogy a 15 éven aluliak számára a közösségi médiához való hozzáférés kizárólag szülői felügyelet mellett történhet. Azok a gyerekek, akik még nem múltak el 13 évesek, egyáltalán nem férhetnének hozzá a jövőben a különböző veszélyeket rejtő nagy digitális platformokhoz.
A 13 és 15 év közötti tinédzserek számára minden felületnek biztosítania kell majd külön gyerekeknek szóló fiókot, amely felett a szülő jelentős kontrollt gyakorolhat. Ezeknél minden beállítást a felnőtt gondviselő tartana kézben. Az már a platformokon fog múlni, hogy ezt pontosan miként dolgozzák ki. Egy keretrendszert, iránymutatást persze biztosan össze fog állítani az EU szakértői csapata, mely mentén a techcégek elindulhatnak. Például a fiataloknak szóló felhasználói fiókoknál maximum 1 órás limitet vezethetnek be a képernyőidőt illetően.
A szabályozás kiterjed majd a modern digitális tér egyéb területeire is. A mesterséges intelligencia chatbotokat is érintheti a gyermekvédelemről szóló jogszabály, és az online játékok használatára is ki fog terjedni. Előreláthatólag a gyerekeknek az eddiginél sokkal több helyen kell majd átesniük korellenőrzésen, és a közösségi média mellett egyéb szolgáltatásoktól is el lesznek tiltva 13 év alatt.
„Mi határozzuk meg az életünket befolyásoló szabályokat, nem pedig a Big Tech cégek” – hangsúlyozta von der Leyen.
“Tisztában vagyok azzal, hogy sokan a nagy technológiai vállalatok hatalmát elsöprőnek és visszafordíthatatlannak tartják. Én ezzel nem értek egyet” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. “Nem kell elfogadnunk a függőséget okozó funkciókat. Nem kell elfogadnunk, hogy a gyermekeket egyre szélsőségesebb tartalmak fogyasztásába taszítják. Nem kell elfogadnunk, hogy a lányok fényképeit mesterséges intelligencia által generált, szexualizált képekhez használják fel.”
Ursula von der Leyen azt is kiemelte ennek kapcsán, hogy a régóta tervezett digitális méltányosságról szóló jogszabály (Digital Fairness Act) is érkezik. Ennek az előkészítése is folyamatban van, és ha minden a tervek szerint alakul, akkor valamikor még az ősz folyamán sor kerül a beterjesztésére. Ez a rendelet minden eddiginél tágabban fogja lefedni a platformokon megjelenő, függőséget okozó funkciók kezelését.
