Az élet eredetének kutatásával kapcsolatban az egyik nagy kérdés, hogy hol vannak az ehhez szükséges alapanyagok, és hogyan jutnak el a Földhöz hasonló bolygókra. Azt egy ideje már tudjuk, hogy komplex szerves molekulák rengeteg helyen léteznek az űrben por- és gázfelhők vagy éppen üstökösmagok formájában. A másik kérdésre, vagyis hogy ezek a molekulák hogyan találnak olyan égitestet maguknak, ahol aztán élet formálódik belőlük, viszont nehezebbnek tűnik a válasz.
Amikor a csillagászok a Naprendszer korai történetét vizsgálják, gyakran hagyatkoznak az üstökösökre, mivel ezek a jeges égitestek a rendszer nagyon fiatal korában keletkeztek, és azóta gyakorlatilag alig változtak. A másik utat pedig más rendszerek, formálódó csillagok környezetének vizsgálata jelenti, ahol a központi égitest körüli gáz- és porkorongban éppen csak elkezdtek kialakulni a bolygók és más égitestek.
A chilei ALMA távcsővel vizsgálódó kutatók nemrégiben egy ilyen rendszert tanulmányoztak: a V883 Ori 1300 fényévre van a Földtől, és a jelek szerint szerves molekulák tömege veszi körül a központi csillagot. Az ALMA a milliméteres és szubmilliméteres tartományban vizsgálja az eget, ami miatt kiemelkedően alkalmas arra, hogy poros rendszerek belsejébe pillantson bele. Ennek is megvannak azonban a korlátai, ezen rendszer kapcsán azonban szerencsésnek bizonyultak a kutatók.
A probléma a hasonló csillagokkal és környezetükkel, hogy hiába lát át az ALMA a poron, a protoplanetáris korong külső régiójában a szerves anyagok jégbe vannak fagyva, így a távcső nem képes érzékelni ezeket. A csillaghoz közel, ahol a hőmérséklet miatt gáz formájában léteznek ezek az anyagok, viszont a csillag közelsége miatt nem lát tisztán a távcső, a fiatal csillagok ugyanis hajlamosak közvetlen környezetükbe még sűrűbb porfelhőt gyűjteni, amelyen az ALMA sem lát át.
A V883 Ori esetében azonban sikerült egy láthatósági szempontból nagyon kedvező időszakot elcsípni. A csillag éppen anyagot kebelez be közvetlen környezetéből, ezért aktívabb és forróbb a megszokottnál. Ennek következtében az úgynevezett hóhatár, amelyen túl fagyott állapotban léteznek az anyagok, jelentősen kijjebbre tolódott. A központi égitestet körülvevő túl sűrű poron túl így most van egy sáv, amelyben a molekulák gázként léteznek, és csak ezen kívül kezdődik a fagyott régió.
Az ALMA így rá is akadt egy szerves molekulákból álló gyűrűre, amely nagyjából kétszer olyan messze van a csillagtól, mint a Neptunusz a Naptól. Minden bizonnyal ezen a gyűrűn belül és kívül is léteznek komplex szerves anyagok a rendszerben, de ezeket egyelőre nem tudjuk vizsgálni, a szerencsés időzítés révén, azonban most végre sikerült egy ilyen rendszer protoplanetáris korongjának egy vékony sávját megvizsgálni. A V883 Ori körüli anyagkorong tanulmányozott része többek közt metanolt és acetont tartalmaz, amelyek közül az utóbbit még soha nem detektálták ennyire fiatal csillag körül.
