A Microsofthoz hasonlóan a Google is folyamatosan dolgozik azon, hogy a generatív MI technológiára támaszkodó megoldások minél szélesebb körben álljanak rendelkezésre, és a chatboton is folyamatosan csiszolgat a cég. A Bard most több szempontból is javulást fog mutatni a képességeiben.
A ChatGPT egyik legizgalmasabb funkciója, hogy képes a szolgáltatás kódolni, ténylegesen működő programrészleteket lehet vele létrehozni, és azt is megoldja, ha hibakeresésre szeretnék használni. A Bard esetében is volt már az elejétől kezdve programozási funkció, de valójában nem bizonyult egy potens eszköznek. Miközben a ChatGPT-vel játékokat tudnak létrehozni, a Bardnak sokszor egyszerűbb feladatokba is beletört a bicskája. De most ezen a fronton erősíteni fog a Google.
Legújabb beszámolójában kiemelte a vállalat, hogy az „implicit kódfuttatás” technika beépítésének köszönhetően a továbbiakban a Bard már hatékonyan fogja felismerni a kódolással kapcsolatos üzeneteket, és meg tudja majd azt oldani, hogy a bevitt, illetve a generatív MI által létrehozott kódokat a színfalak mögött elindítsa és lefuttassa. Ennek köszönhetően a jövőben a Bard már képes lesz egészen pontos válaszokat adni a programozással kapcsolatos lekérdezésekre, meg tudja majd oldani a stringek szerkesztését, és részben ennek köszönhetően a számítási feladványokat is hatékonyabban tudja majd megválaszolni.
A Google elmondás alapján a Bard a mostani fejlesztéseknek köszönhetően már nemcsak azt tudja majd pontosan megmondtani, hogy melyik a legnagyobb közös osztója a 1342 és az 564 számoknak, hanem azt is képes lesz kalkulálni megadott adatokból, hogy milyen tempóban nőhet az ember megtakarítás egy bankbetét esetén. Sőt mi több, elvileg az már az a kérés sem fogja megakasztani, hogy írjon le egy szót vagy szöveget visszafelé.
Kiemelte a vállalat, hogy a chatbotok mögött üzemelő generatív MI technológiák a nagy nyelvi modelleket (LLM) használva képesek a parancsok, kérdések megválaszolására. De ezek igazából csak azt csinálják, mint a predikciós motorok, megjósolják a válaszok létrehozásakor, hogy az adatbázisuk és a tanultak alapján milyen szavak jönnek majd egymás után, szóval ebből a szempontból nagyon primitívek. Éppen ezért van az, hogy amikor érvelni vagy nagyon összetett matematikai feladatot, esetleg egy logikát is igénylő kódolást kell abszolválniuk, akkor nem feltétlenül tudnak jól teljesíteni.
A Bard legújabb fejlesztései lehetővé teszik majd a rendszer számára, hogy kódokat tudjon generálni és ellenőrzésképpen futtatni a háttérben, és ezáltal lesz az eddigieknél lényegesen jobb akkor is, ha valamilyen érvelési feladattal bízzák meg, vagy matematikai kihívással állítják szembe. Ezeknek a megoldásához nem elég egy komplex nagy nyelvi modell.
Még azt is elmondta a Google, hogy a mostani újítást részben a Daniel Kahneman által írt “Thinking, Fast and Slow” című könyv inspirálta. Ebben a közgazdasági Nobel-díjas szakember felvázol két teljesen különböző rendszert, melyek valójában az emberek gondolkodását vezérlik az elmélete szerint. Az 1. rendszer gyors, intuitív és érzelmes; a 2. rendszer lassú, megfontolt és logikus. A Google felfogásában a Bard eddig pusztán az 1. rendszerre hagyatkozott az LLM támogatásával, és most adják hozzá a fejlett kódkezeléssel a 2. rendszer gondolkodásmódját.
A mostani fejlesztésnek köszönhetően a Bard rengeteg esetben lesz lényegesen precízebb, mint eddig volt. Bizonyos körülmények között 30 százalékkal is jobb lesz, már amennyiben ezt lehet egyáltalán így számszerűsíteni. De azt zárásképpen hozzátette a Google, hogy a Bard továbbra is tévedhet és fog is tévedni, nem minden általa generált kód fog hibátlanul üzemelni, ezt szem előtt kell tartani továbbra is.
