Szén nanocsövek másképp

Néha egy-egy új ötlet egyszerűségében is gyönyörű. Ilyen az a technológia is, amellyel finn Jyväskylä Egyetem és a Harvard kutatói álltak elő a szén nanocsövek gyártására.

Szén nanocsövek másképp

Néha egy-egy új ötlet egyszerűségében is gyönyörű. Ilyen az a technológia is, amellyel finn Jyväskylä Egyetem és a Harvard kutatói álltak elő a szén nanocsövek gyártására. A számítógépes szimulációval bemutatott metódus szerint egyszerűen addig csavarnak hosszanti tengelye körül egy grafén nanoszalagot, amíg az csővé nem áll össze. A számítások szerint ekkor kémiai kötések alakulnak ki az egymással érintkező szalagszélek között, így „rögzítődik” a térforma. A szén nanocsövek erőssége hússzorosa az acélénak, és rengeteg alkalmazási terület művelői várnak olyan módszerre, amellyel lehetséges olcsó és tömeges előállításuk.

Az új mechanizmus irányíthatóvá teszi a készülő nanocső kiralitásának mértékét, amire eddig nem volt lehetőség, pedig a csövek ezen jellegzetessége meghatározó abban, hogy fémes vagy félvezető tulajdonságokat hordoznak. A szén nanocsöveket ‒ bár feltekert grafénrétegként definiáljuk ‒ nem tekeréssel hozzák létre, hanem atomról atomra növesztik, ahogy a legtöbb nanoanyagot napjainkban. (Nanocsövek kémiai „szétvágásával” már hoztak létre grafénréteget, de ennek fordítottjára eddig nem történt kísérlet.) Az új technológia rengeteg lehetőséget hordoz magában és remélhetőleg olcsóbbá teszi az előállítási költségeket is, megengedhetőbb árú nanoanyagokat eredményezve.

 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward