Szemünkkel is követjük az álmunkban feltűnő képeket

A REM fázisban megfigyelt gyors szemmozgásoknak az álmunkban felidézett emlékek vizuális feldolgozásához lehet köze egy új kutatás eredményei alapján.

Szemünkkel is követjük az álmunkban feltűnő képeket

Alvás közben testünk ugyan nagyrészt mozdulatlan, de az úgynevezett REM fázisban szemünk gyorsan mozog csukott szemhéjunk mögött. Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy ezen a gyors szemmozgásos szakaszokban tapasztaljuk meg a legélénkebb álmokat, Yuval Nirt, a Tel Aviv-i Egyetem pszichológusát és kollégáit azonban az kezdte foglalkoztatni, hogy vajon a szemek mozgatása során látunk-e valamit.

„Az alapötlet az volt, hogy ilyenkor a szemek egy képzeletbeli jelenetet dolgoznak fel” – mondja Nir. Ez az elmélet a REM fázis 1950-es évekbeli azonosítása óta létezik, igazolására vagy cáfolására azonban egészen mostanáig nem volt lehetőség. Anekdotikus bizonyítékok persze eddig is rendelkezésre álltak, volt például olyan, hogy a szemüket balról jobbra, majd visszafelé mozgató alvók arról számoltak be, hogy álmukban egy teniszmeccset néztek.

Ennél megbízhatóbb adatokat szolgáltatott azonban egy korábbi vizsgálat, amelynek során alvajárókkal kísérleteztek, akik gyakran a valóságban is végrehajtják azon mozgásokat, amelyeket az álombeli jelenet elvár tőlük. A megfigyelések szerint ezen kísérleti alanyok szemmozgása az esetek 80 százalékában összhangban volt mozdulataikkal, vagyis például amikor egyikük egy képzeletbeli cigarettát oltott ki, rá is nézettaz álmában szereplő hamutálra.

Más kutatók ugyanakkor úgy vélik, hogy a gyors szemmozgások nem kapcsolhatók a látáshoz, hiszen azok csecsemők és vakok esetében is megfigyelhetők, holott nekik nincs látástapasztalatuk, így nem is tudhatják, hogyan kellene szemükkel követni a tárgyakat.

Nir és kollégái olyan epilepsziás betegekkel kezdtek kísérletezni, akiknek agyába korábban elektródákat ültettek, hogy megelőzzék a rohamok kialakulását. Az elektródák többsége a halántéklebeny középső részébe nyúlt be, amely terület fontos szerepet tölt be a látott élmények feldolgozásában. A szakértők minden önkéntes esetében nagyjából 40 neuron alvás közbeni működését tudták monitorozni a beültetett eszközök révén.

A vizsgálatokból az derült ki, hogy a REM fázisban a szem megmozdítása után negyed másodperccel megnövekszik az aktivitás az agy ezen részében. Nagyjából ennyi idő után reagáltak a vizsgált neuronok az ébren látott képekre is, így Nir szerint nagyon valószínű, hogy a szemek valóban az álombeli képeket „nézik”, és ezért mozognak.

Ezek a szemmozgások valamilyen módon az álomképek vizuális feldolgozásához járulhatnak hozzá, mondja Michael Czisch, a Max Planck Pszichiátriai Intézet kutatója. A szakértő szerint lehetséges, hogy az emlékek újrajátszása során „melléktermékként” keletkezett képekről lehet szó. Mivel a kutatók nem ébresztették fel a kísérlet alanyait, abban nem lehetnek biztosak, hogy pontosan miről álmodtak a résztvevők, de az Nir szerint igen valószínűnek tűnik, hogy különböző képek közt váltanak álmodás közben, és ez a szemre is hatással van.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward