Egy kísérleti, személyre szabott terápia, amely az mRNS-vakcina technológiát alkalmazza az agresszív hasnyálmirigyrák kezelésére, hat évvel azután is hatékonynak tűnik, hogy a résztvevők megkapták az utolsó adagot. Az eredményekről az Amerikai Rákkutatási Társaság idei éves konferenciáján számoltak be a szakértők, és ezek már az autogén cevumeran nevű szer klinikai vizsgálatának hosszú távú következtetései. Az autogén cevumeran egy terápiás mRNS-rákvakcina, amelyet a BioNTech és a Genentech biotechnológiai vállalatok fejlesztenek és kutatnak.

2023-ban a fejlesztők már beszámoltak róla, hogy kemoterápiával és ICI-immunterápiával kombinálva a személyre szabott vakcina a 16 tesztelt beteg felénél jelentős immunválaszt váltott ki. 18 hónappal később közülük senkinél nem mutatkozott a rák kiújulásának jele a daganatok műtéti eltávolítása után.

Ez lenyűgöző eredmény volt, mivel a résztvevőket érintő hasnyálmirigy-adenokarcinóma (PDAC) – amely a hasnyálmirigyrák leggyakoribb formája – a legtöbb kezelésre rendkívül nehezen reagál. Még azoknál is, akiknél a daganatot műtéti úton eltávolítják, akár 80 százalék az esélye a rák visszatérésének. Az utánkövetési adatok szerint a nyolc beteg közül, akiknek immunrendszere reagált a vakcinára, heten voltak életben az utolsó kezelés után négy-hat évvel. A hasnyálmirigyrák ötéves túlélési aránya általában 13 százalék körüli.

„Ahogy egyre többet tudunk meg ezeknek a vakcináknak a működéséről, a hasnyálmirigyrákos betegek közösségében valódi hit és elszántság kezd eluralkodni, hogy a betegek saját immunrendszerének edzésével hatékonyan kezelhetjük ezt a betegséget” – nyilatkozta a vizsgálat vezető kutatója, Vinod Balachandran, a Memorial Sloan Kettering Cancer Center munkatársa. „De a folyamatos előrelépéshez folyamatos kutatásra és tesztelésre van szükség.”

A hasnyálmirigyrákot egykor nem tartották alkalmas célpontnak az immunrendszeri kezelések számára, mivel alig reagált az ICI-re, egy olyan kezelési módra, amely más típusú rákok ellen hatékonynak bizonyult. Az ICI lényegében úgy működik, hogy blokkolja azokat a fehérje „ellenőrzőpontokat”, amelyek egyébként megakadályozzák az immunrendszert a daganatos sejtek megtámadásában.

A probléma az, hogy még ha az immunrendszert így „szabadjára” is engedik, valamilyen módon meg kell tudni célozni a ráksejteket, és a hasnyálmirigyráknál a tumorsejteken viszonylag kevés olyan megkülönböztető „neoantigén” található, amely lehetővé tenné az immunrendszer számára az azonosítást. „A hasnyálmirigyrákos betegek többségénél az immunsejtek nem észlelik ezeket a neoantigéneket, így az immunrendszer nem tekinti a tumorsejteket fenyegetésnek” – magyarázta Balachandran.

E probléma megoldására csapata az mRNS-vakcinákhoz fordult, amelyek a COVID-19-hez hasonló vírusok ellen is hatékonynak bizonyultak. A technológia lényege, hogy a vakcina bejuttat egy kis darab genetikai kódot – mRNS-t –, amely egy olyan fehérje előállítására utasítja az ember sejtjeit, amely aztán célzott immunválaszt válthat ki a vírusfehérjék vagy a tumorsejt ellen.

A BioNTech kutatói szekvenálták a betegek tumorjainak genomját, és ezt felhasználva személyre szabott vakcinákat terveztek az adott személy ráksejtjeiben jelen lévő neoantigének ellen. A hagyományos vakcinákkal ellentétben, amelyeket megelőző intézkedésként adnak be a fertőzés megtörténte előtt, ez a rák elleni vakcina olyan terápiaként működik, amelyet a rák kialakulása után adható be a kiújulás megelőzése érdekében.

A hasnyálmirigyrák előfordulása az elmúlt három évtizedben több duplájára nőtt – az 1990-es világszintű mintegy 196 ezer új esethez képest 2022-ben több mint 510 ezer új megbetegedést regisztráltak. Jelenleg a rák okozta halálozások között ez a hatodik vezető ok világszerte. Ráadásul az 50 év alattiak körében is jelentősen emelkedett az ilyen megbetegedések száma, aminek oka még nem teljesen tisztázott.

Bár a kutatás sikeres volt, és biztató látni, hogy a pozitív eredmények a hosszú távú utánkövetés során is megállják a helyüket, 16 résztvevő még mindig nagyon kevés egy terápia teszteléséhez, így további munkára lesz szükség az engedélyezés előtt. A vizsgálatban résztvevőknél továbbá a rákot viszonylag korai stádiumban észlelték, ami a hasnyálmirigyrák esetében szokatlan. 2023-ban megkezdődött egy mintegy 260 résztvevős, II. fázisú vizsgálat is, amely várhatóan 2031-re fejeződik be.