Két most megjelent tanulmány eredményeiszerint rövidesen műtét nélkül is gyógyítható lehet a szürkehályog. A szemlencse áttetszőségének romlásával járó állapot a szakértők szerint a koleszterin egyes előanyagai, köztük a lanoszterol révén néhány hét alatt kikúrálható lehet. Az egyik kutatócsoport tagjai igazolták, hogy egyetlen lanoszterol injekcióval, majd a vegyület szemcsepp formájában történő adagolásával kutyákban hat hét alatt megszűntethető a szemlencse elszürkülése, így az állatorvosok nagyon hamar átválthatnak az újfajta kezelésre. A másik kutatócsoport más szterolokkal kísérletezgetett, és vizsgálataik alapján a molekulák révén két hét alatt gyógyítható a szürkehályog egerekben.
A szemlencse szürkévé válásának közvetlen oka, hogy megváltozott térszerkezetű fehérjék halmozódnak fel abban. Amíg az említett két tanulmány meg nem jelent, gyakorlatilag senki sem gondolt arra, hogy ez a folyamat visszafordítható lehet, és meg sem kísérelték újra átlátszóvá tenni a lencsét. A szürkehályog kezelésére a bevett módszert a szemlencse eltávolítása, és egy műanyag lencsével való helyettesítése jelenti. A műtét nem túlságosan bonyolult, és az esetek túlnyomó részében nagyon sikeres, a problémát azonban az okozza, hogy a világ számos pontján egyszerűen nem áll rendelkezésre annyi képzett szemész, ahányra szükség lenne az érintettek ellátásához.2010-ben világszerte 95 millió embernek lett volna szüksége szürkehályog-műtétre, és közülük 20 millióan teljesen megvakultak, mivel nem jutottak el a szakorvosig. Az egyre magasabb várható élettartam miatt a helyzet pedig csak romlani fog, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy ha valaki elég sokáig él, előbb utóbb kialakul szemében a szürkehályog. A szemlencse újra átlátszóvá tételét biztosító kezelések tehát nem is jöhettek volna jobbkor. Ha az új módszerek emberekben is hasonlóan jól működnek, a szakterület legfontosabb áttörését jelenthetik azóta, hogy Harold Ridley a 20. század közepén létrehozta az első szemlencseprotézist.
A szterolok ráadásul a jelek szerint egy sor más betegség kezelésében is fontos előrelépést jelenthetnek, amelyekben szintén a fehérjék kóros felhalmozódása okozza a problémát. Úgy tűnik, hogy a szterolok képesek arra, hogy a rosszul hajtogatódott proteineket megkötve szétbontsák az aggregátumokat, így a belőlük készült gyógyszerek talán a kardiomiopátia, a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór kezelésében is segíthetnek. Szteroltartalmú szerekkel a szakértők szerint az időskori távollátás is kezelhetővé válhat, amelyről egyre inkább úgy gondolják, hogy a szürkehályog első fázisának tekinthető.
A kutatók a következő évek során először különböző emlősökön fogják tesztelni a szterolokat, majd megkezdődhetnek az emberi kísérletek is. Az első eredmények mindenesetre nagyon biztatóak, és ha végül nem is pontosan a most vizsgált vegyületek hozzák meg a kívánt a eredményt, belőlük kiindulva szinte biztos, hogy forradalmian új szürkehályog-terápiák fognak kidolgozásra kerülni.