Száz év alatt 11 centimétert nőtt az európai férfiak átlagmagassága

A kutatók 1870−1980 közötti katonai, illetve népszámlálási adatokat használtak elemzésük során, és azért koncentráltak a férfiak magassági változásaira, mert a nőkről a vizsgált időszak nagy részében csak rendkívül kevés adat állt rendelkezésre. 

Száz év alatt 11 centimétert nőtt az európai férfiak átlagmagassága

Az európai férfiak átlagos testmagassága egy évszázad alatt csaknem 11 centiméterrel nőtt, derítette ki egy nemrégiben közzétett új kutatás. A szakértők 15 ország több százezer lakójának magassági adatait használták fel az elemzés során, és az eredmények országonkénti bontása az alábbi ábrán látható.

A közegészségügyi szakértők szerint a testmagasság (legalábbis az átlagmagasság) nagyon hasznos indikátora a lakosság egészségi állapotának és ezzel összefüggésben az egészségügyi ellátás színvonalának is. Az Oxford Economic Papers oldalain megjelenő tanulmány szerzői 1870−1980 közötti katonai, illetve népszámlálási adatokat használtak elemzésük során, és azért koncentráltak a férfiak magassági változásaira, mert a nőkről a vizsgált időszak nagy részében csak rendkívül kevés adat állt rendelkezésre.

A testmagasság alakulásában nagyon fontos szerepet játszanak a gének is, de ez esetben az egy populáción belüli trendek nem magyarázhatók meg pusztán genetikai alapokon. Ahogy Tim Hatton, az Essexi Egyetem kutatója elmondta, az európai lakosság átlagmagasságának növekedésére szinte biztosan nem valamiféle természetes kiválasztódási folyamat a válasz, hiszen – ahogy a csecsemőhalandóság alakulását bemutató ábrán is látszik – a 20. században számtalan olyan ember megérte a felnőttkort, akiknek a 19. században erre semmi esélyük nem lett volna. A genetikai és populációgenetikai változások ráadásul általában ennél sokkal lassabban zajlanak le: öt generáció édeskevés ahhoz, hogy ilyen mértékű változások következzenek be egy népesség testmagasságának alakulásában.

A kutatók elmondása szerint az elérhető testmagasság alakulásában meghatározó szerepe van annak, hogy mi történik az adott személlyel élete első két évében. Az ekkor elszenvedett betegségek és a táplálkozás minősége kulcsszerepet játszik abban, hogy milyen magasra nőhet az illető. Az egészségügyi ellátás javulásával sok gyermekbetegség megelőzhetővé vált, illetve lerövidült a súlyos állapotban töltött idő is, a családok méretének lecsökkenésével kevesebb embert kellett etetni, és persze az életszínvonal is jelentősen növekedett, kielégítőbb táplálkozást és egészségesebb életkörülményeket vonva maga után.

Érdekes megvizsgálni az egyes területeken bekövetkező változások közti eltéréseket is. Észak-Európában például a várakozásokkal ellentétben jelentősen megnőtt a férfiak átlagmagassága a világháborúk időszakában, tehát a még közegészségügyi rendszer kialakítása előtt. Hatton szerint ennek oka egyrészt a higiéniai viszonyok jelentős javulásában keresendő, másrészt annak köszönhető, hogy a háborús időkben, illetve a nagy gazdasági világválság ideje alatt bevezetésre kerülő jegyrendszer a lakosság jelentős része esetében kifejezetten javította a táplálkozás minőségét. Dél-Európában ugyanakkor ez a hirtelen növekedés a második világháború utánra tolódik, mivel ezek az országok csak ekkoriban kezdték átvenni mindazon szociális ellátási formákat, amelyek az északi országokban már a korábbi évtizedekben elkezdtek kialakulni, magyarázza Hatton.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward