Szappanbuborékkal pótolnák a méheket

Bár a rovaroknál nehéz jobb beporzót találni, egy friss kutatás szerint a buborékot fújó drónok megfelelő alternatívát kínálhatnak a pollen virágról virágra szállításához.

Szappanbuborékkal pótolnák a méheket

A méhkolóniák világszerte megfigyelt hanyatlása miatt számos kutatócsoport dolgozik olyan megoldásokon, amelyek pótolhatják a rovarokat a növények beporzása során. Az egyik ezen dolgozó kutató, Eijiro Miyako japán anyagtudós 2017-ben egy 4 centiméteres drónnal állt elő, amely a ráragasztott lószőrszálakkal próbálta beporozni a virágokat. A távirányítható eszközzel liliomokat kíséreltek meg beporozni, de jármű propellerei károsították a virágokat.

Miyako legújabb ötlete sokkal virágkímélőbb, és a jelek szerint egészen jó hatékonysággal is működik: ennek során egy drón pollent hordozó szappanbuborékokat lő ki a növényekre. Ahogy a buborék kipukkan, a pollen lerakódik a virágra, és remélhetőleg annak bibéjére is jut belőle. A labortesztek során annyi kiderült, hogy azok a virágok, amelyekre 10-nél több buborék száll le, rövidebb pollencsöveket növesztenek, ami valószínűleg a túl sok szappan jelenlétének tudható be, ennél kevesebb buborék esetében azonban a módszer tökéletesen működik.

A szakértők egy körteültetvényen tesztelték a technikát, három körtefára fújtak pollent hordozó szappanbuborékokat egy buborékfújó játékpuska segítségével. 16 nap elteltével a megformálódott gyümölcsök ugyanolyan fejlettséget mutattak, mint kézzel beporzott virágok esetén. Japánban hagyományosan apró tollecsetekkel végzik a körte- és almafák beporzását, mivel a méheknek a beporzási időszakban általában még túl hideg az idő.

A szappanbuborékos módszer nagy előnye lehet a kézi beporzással szemben, hogy jelentősen kevesebb pollent igényel. Míg a tollecsettel egy-egy virágra nagyjából 1800 milligramm pollen kerül, a buborékok mindössze 0,06 milligrammot juttatnak célba, és néhány buborék garantáltan elég egy virág beporzásához. Ez azt jelenti, hogy az új módszerrel sokkal kevesebb pollent kell begyűjteni a művelethez.

Ez pedig a munkavégzés és az anyagiak szempontjából sem lényegtelen, mondja Henry Williams, az Aucklandi Egyetem robotikai szakértője. Williams szintén mesterséges beporzó módszereken dolgozik, és ennek keretében épített egy golfkocsi méretű robotot, amely egy kiviültetvényen keresztülhajtva permetezi a pollent a virágokra. Ehhez viszont rengeteg pollent kell, ami igen nagy költséget jelent. Az anyagiakat már azzal sikerült leszorítani, hogy a robot célzottan a virágokat keresi, és csak ezeket fújja le, a szappanbuborékos megoldással azonban valószínűleg még inkább csökkenthető lehet a szükséges mennyiség.

Miyako közben a módszer automatizálásán is dolgozik, ennek keretében egy drónhoz erősítettek egy buborékfújót, amely előre beprogramozott útvonalon repült végig a kihelyezett művirágok felett. A repülés magasság és sebesség optimalizálásával a tapasztalatok szerint a buborékok elsőre megtalálják a virágok 90 százalékát. Az viszont problémás, hogy sok buborék mellémegy, így elpazarlódik a pollen egy része. Jobb célzással, például egy virágokat felismerni képes, és azokat közelebbről célba vevő drónnal azonban Mixako szerint jelentősen javítható lehet a hatékonyság.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ product.displayName }}
csak b2b
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap