Érdekes és nagyon aktuális fejlesztésen dolgoznak a floridai Nova Southeastern University kutatói, akik egy nyelv alá rakható tablettával helyettesítenék az epipent. Az Egyesült Államokban az elmúlt év során egyre nagyobb botrány bontakozik ki annak kapcsán, hogy az adrenalint tartalmazó autoinjektor egyik gyártója, a technológiát 2007-ben megvásároló Mylan gyakorlatilag monopol helyzetbe hozta magát a piacon, és már több mint 600 dollárért (közel 170 ezer forintért) árul egy 2 injektort tartalmazó csomagot, ami 2009-ben csak 100 dollárba került.

Míg Európában több gyártó is forgalmazza az egyébként néhány dolláros áron előállítható, a súlyos allergiában szenvedők számára anafilaxiás sokk esetén életmentő tollakat, az Egyesült Államokban a Mylan sorra bepereli azokat, akik hasonló konstrukciókat próbálnak létrehozni. Eddig a Teva, a Sandoz, a Sanoji és az Adamis is így járt, vagy ha esetleg nem indult per ellenük, illetve nem vesztették el azt, fejlesztésük az FDA előtt végül mindig elhasalt, általában nagyon rejtélyes, és nyilvánosságra nem hozott okok miatt.

Bár egy olcsóbb alternatíva (Adrenaclick) az Államokban is akad a piacon, ha a receptet felíró orvos nem figyel oda, az allergiás könnyen pórul járhat. Ha ugyanis az epipen szó szerepel a recepten, a gyógyszertárban csak a Mylan EpiPen néven futó termékét lehet arra kiadni, mivel a terméket nem helyettesíthetőnek minősítették, így nem váltható le azonos hatóanyag-tartalmú más gyógyszerre. A Mylan egyeduralma és az EpiPen árának irreális emelkedése miatt már kongresszusi meghallgatást is tartottak az ügyben, bár azt egyelőre nem tudni, mi lesz a történet vége.

Ha Mutasem Rawas-Qalaji és társai sikerrel járnak, alapvetően átformálhatják a piacot, hiszen az általuk létrehozandó tabletta adrenalintartalmától eltekintve semmiben sem hasonlít az EpiPenre, így szabadalmi alapon nehezen lesz támadható, ráadásul jóval egyszerűbb lesz alkalmazni az injektornál, és sokkal olcsóbb lehet a mai legjobb árú alternatívánál is. Ehhez azonban meg kell oldani, hogy a fejlesztés működjön és a tollhoz hasonló gyorsasággal tegye ezt.

Az adrenalinról a szakértők régóta tudják, hogy lenyelve nem alkalmazható, mivel az emésztőrendszer lebontja a hormont, mielőtt az eljutna a véráramba. A kutatók ezért egy olyan megoldáson dolgoznak, amely tabletta formájú ugyan, de a szájból rögtön a vérbe jut. Az elképzelés szerint a gyógyszer a nyelv alatti régió gazdag érhálózatának falain átszivárogva jutna be a véráramba.

Ehhez először is arra van szükség, hogy a tabletta gyorsan feloldódjon. Rawas-Qalaji évek óta egyre kisebb adrenalinkristályok létrehozásával kísérletezik, hogy belőlük olyan tablettát hozzon létre, amely néhány másodperc alatt porrá omlik a szájban. A másik dolog, hogy a szájon át bevett gyógyszernek magasabb hatóanyag-tartalommal kell rendelkeznie, mivel annak csak egy töredéke fog felszívódni az erekben, a többi pedig a gyomorban köt ki. Míg az epipen 0,3 mg adrenalint tartalmaz, a tabletta legutóbbi verziója 20 mg hatóanyagot hordoz.

A tabletta kapcsán ugyanakkor azt is fontos leszögezni, hogy az említett és megoldásra váró hátrányok többsége csak látszólagos. Míg az valószínűleg mindig igaz lesz, hogy az adrenalin injektálva gyorsabban hat, az epipen tényleges életmentési esélyeit több dolog is rontja. Egyrészt jelenleg rengetegen nem engedhetik meg maguknak a tollat, másrészt az ezt megvevők többsége is helytelenül használja a készüléket. (Egy tavaly publikált vizsgálat szerint csak az injektort alkalmazók 16 százaléka használja helyesen az epipent, a többség pedig vagy nem döfi elég erővel a combba, vagy nem tartja ott kellő ideig, így nem vagy alig jut adrenalin a szervezetébe.)

A tabletta alkalmazását sokkal nehezebb lesz elszúrni, hiszen pár másodperces szétesés esetén még azok vérébe is jut majd valami az adrenalinból, akik tévedésből lenyelik a szert. A szilárd forma más szempontokból is előnyös. Kisebb méretű, így könnyebben hordozható, és mivel sokkal stabilabb az oldatnál, akár hét évig is eláll, míg az injektorokat nagyjából egy év után ki kell dobni.

A forradalmi gyógyszerre persze még akkor is éveket kell várni, ha minden gond nélkül működik. Rawas-Qalaji és kollégái eddig csak nyulakon tesztelték a tablettát, a következő lépésben viszont már egészséges embereken vizsgálnák annak hatásait. Az elképzelés szerint a kísérleti alanyok egy részénél epipent használnának, míg a többinél tablettát, majd megnéznék, hogy kinél mennyi az adrenalin koncentrációja a vérben. (Hasonló módon vizsgálják azon EpiPen alternatívák hatásosságát is, amelyek eljutnak a klinikai tesztekig.)

A tabletta kapcsán ugyanakkor esetleg probléma lehet, hogy a feldagadt szájban máshogy zajlik a felszívódás, mint az egészséges embereknél, így előbb-utóbb valamilyen módon ezt is meg kell vizsgálni. Rawas-Qalaji elmondása szerint az FDA egyelőre partnernek tűnik az ügyben, így valószínűleg néhány éven belül megkezdődhetnek a klinikai tesztek. A szakértő azt reméli, hogy a tabletta még jóval azelőtt piacra kerülhet, hogy a Mylant megillető szabadalmi védelem 2025-ben lejár, hiszen addig fokozottan nagy szükség lenne valamilyen megfizethető alternatívára.