A tegnapi aprókban már megemlítettük, hogy a SpotTheOzzie nevű YouTube-felhasználó élő közvetítést tartott a Project CARS 2-ből, közben pedig ott volt vele Ian Bell, a játékot fejlesztő Slightly Mad stúdió vezetője.

A beszélgetés meglepően őszinte volt, és számos dolog kiderült, így például az is, hogy a stúdió valószínűleg Halálos iramban-játékokon is dolgozni fog a következő években, illetve hogy mennyire nehéz volt egy olyan autós játékot készíteni, aminek a Forza Motorsporttal és a Gran Turismóval kell versenyeznie, csak éppen sokkal kevesebb pénzből.

Akadt azonban a beszélgetésnek egy egészen meglepő része, amivel érdemes külön is foglalkozni, és amivel kapcsolatban megint csak elég őszinte volt Bell. Az ügy pedig az Electronic Arts-szal kapcsolatos, hiszen a Slightly Mad ugyebár külsős stúdióként nekik dolgozott: ők készítették a Need for Speed Shiftet, majd a Shift 2-t is.

Miután utóbbin befejeződött a munka, Patrick Bach a kiadótól egy újabb üzletet ajánlott fel a stúdiónak: az Electronic Arts átutal nekik 1,5 millió dollárt és aláírják, hogy elkezdődhet a fejlesztés a Shift 3-on, ha cserébe a Slightly Mad nem tárgyal és nem dolgozik más kiadóval.

Ez idáig még egészen normálisnak tűnik. Bell bele is ment az üzletbe, megkapta a pénzt, ebből tovább fizette a csapatát, még némi bónuszt is elszórt a legjobb alkalmazottainak, azonban két héttel azelőtt, hogy el kellett volna kezdeni a munkát a Shift 3-on, az Electronic Arts lelőtte az egész projektet, mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül.

"Hatalmas bajba kerültünk. Semmink nem maradt, végünk volt. Szó szerint elpusztították a cégünket, megpróbáltak megölni minket, és ellopni a technológiánkat is. Nem lehet máshogy mondani, megpróbáltak kib***ni velünk. Azóta nem kifejezetten szeretjük az Electronic Artsot. Se**fejek és nagyvállalati szörnyek" - mondja Bell.

De mielőtt bővebben rátérünk arra, hogyan akarta az Electronic Arts elvenni még a technológiájukat is, először érdemes megemlékezni arról, miért komoly probléma, ami történt. Egy olyan független csapat számára, mint a Slightly Mad, nagyon fontos, hogy állandóan legyen munkája, legyen lekötött szerződése egy-egy fejlesztésre. Mivel az Electronic Arts beígérte a Shift 3-at nekik, és szerződésben kikötötték, hogy nem tárgyalhatnak más kiadókkal, a projekt lelövése után a stúdió ott állhatott letolt gatyával, hiszen egy új szerződést tető alá hozni egy másik kiadóval akár fél évig is eltarthat - a tárgyalásokat pedig már nyilván jóval korábban megkezdték volna, ha az Electronic Arts nem ígérget nekik.

De kanyarodjunk vissza a technológiára, ami szintén egy érdekes része a történetnek. Bell elmondta, hogy azért a szerződés aláírása előtt már ismerte annyira a kiadót, hogy tudja, valami mintha nem egészen stimmelne. Erre utalt az is, hogy a szerződésben volt egy olyan záradék, hogy bármi történik is, a Slightly Mad által használt technológia az ő tulajdonukba kerül (kivéve persze a third party technológiák, mint mondjuk az FMOD, vagy a Havok).

Az Electronic Arts ha elveheti a technológiákat, teljesen kicsinálta volna a csapatot. Ezt viszont Bell és csapata okosan el tudta kerülni: a szerződés aláírása előtt alapítottak egy új vállalatot Middleware Limited néven, amire átruházták az összes technológiájukat, majd onnan licencelték vissza őket. Ebben a formában tehát ez már külsős terméknek számított, így az Electronic Arts a szerződés alapján nem tudta eltulajdonítani.

Ahhoz már sajnos hozzászoktunk, hogy az Electronic Arts felvásárol és kivéreztet stúdiókat: így járt az Origin, a Bullfrog, a Maxis, és a Westwood is. Arra is láttunk már példát, hogy külsős szerződésekkel próbálnak lekötni csapatokat, hogy azok ne menjenek máshova: így járt például az Infinity Ward-alapítókból alakult Respawn is, minden belső információ szerint ugyanis Vince Zampellát is brigádját azért csábította magához az Electronic Arts, hogy nehogy más kiadónál készítsenek el egy olyan FPS-t, ami aztán a Call of Duty mellett újabb konkurenciát teremt a Battlefieldnek. Ennek a végeredménye az lett, hogy tavaly novemberben a Titanfall 2-t beküldték a darálóba a Call of Duty és a Battlefield 1 mellé, így szinte semmilyen marketinget vagy figyelmet nem kapott az a játék, ami egyébként a kritikusok és a felhasználók véleménye szerint a legjobb egyjátékos FPS-kampánnyal érkezett a Half-Life 2 óta, és aminek a multiplayer része is egészen kiváló. Itt egyébként nehéz eldönteni, hogy mi állhat a háttérben, az is lehet, hogy simán csak idióta döntéseket hoztak a vezetők, mert a Respawnos üzlet azért elég drága volt az EA-nak ahhoz, hogy ne akarjon pénzt keresni rajta.