A Microsoft Windows operációs rendszerei által használt Feladatkezelőt (Task Manager-t) megalkotó fejlesztő egy érdekes kis videóval hívta fel magára a figyelmet a minap. A szóban forgó fejlesztő egy AMD RYZEN Threadripper alapú asztali munkaállomást használ a mindennapok folyamán, ami maximális terhelés alkalmával eléggé sok hőt termel, cserébe viszont magas CPU teljesítményt is kínál, hála a ZEN 2 architektúrában rejlő lehetőségeknek, valamint a 32 processzormagnak és a 64 szálnak.

Az sTR4 platform általános felszereltség terén is kellően ütőképes, hiszen nemcsak a processzor, de a platformvezérlő hub is számos PCIe sávot és egyéb I/O komponenst kínál. A teszt alkalmával ez utóbbira, azaz a PCH-ra került egy érdekes kis apróság, ami amúgy rendszeridegen, viszont az iskolai fizikaórákon rendszerint sűrűn előkerülhet, érdekes és látványos működése miatt. Egy Stirling motorról van szó, ami hő hatására egy apró dugattyú révén képes megmozgatni egy lendkerékként funkcionáló kereket, ezáltal a hő mozgási energiává alakítható és kisebb, nem túl nagy nyomatékot igénylő mechanikák működtetésére is használható. Ebben az esetben az apró Sitrling motor a PCH felett lévő hűtőtömbre került, ami kellően átmelegedett ahhoz, hogy az alacsony hőmérsékleten is működő Stirling motor egy kis átforgatást követően önállóan is életre keljen.

Noha a fejlesztő arról beszélt az X virtuális hasábjain keresztül megosztott videó felvezetőjében, hogy a Threadripper chipset hűtését egy Stirling motor végezte, igazából pont ellenkezőleg történt: a PCH által termelt hőt a Stirling motor fogta munkára, ezzel látványosan bemutatva, a kis hőmennyiséget igénylő apró modell akár egy PCH hőjén is képes elketyegni. A fejlesztő azt sajnos nem mérte le, hogy a PCH hűtőtömbje pontosan hány Celsius fokos volt a kísérlet előtt és a kísérlet közben, de ez így is egy remek kis oktató célú bemutató volt, ami sokak érdeklődését keltheti fel a régi koncepció iránt – akár még steampunk stílusú PC is épülhet az ötlet köré.

A Stirling motor a meleg és hideg oldali hőmérséklet-különbség révén üzemel, amelynek hatására a dugattyú a benne lévő felmelegedő levegő, hélium, vagy éppen hidrogén révén mozogni kezd, majd egy mechanikus áttételen keresztül egy lendkereket pörget. A meleg érkezhet gyertyalángból, kézmelegből, forró bögréből, vagy egyéb hőforrásból is, attól függően, a motor mekkora hőigénnyel üzemel. A dugattyúból nem távozik a gáz, azt a folyamat újra és újra felhasználja, így klasszikus kibocsátás sem történik. A hőerőgépként is emlegetett dizájn magas hatásfokkal üzemel, feltalálója egy lelkész volt még 1816 folyamán.