1. oldal
Stephen Hawking 1942. január 8-án született Oxfordban. Tanulmányait az oxfordi University College-ben végzete fizikából, és később a Cambridge-i Egyetemen szerzett PhD-fokozatot kozmológiából. Fő kutatási területei az elméleti kozmológia és a kvantumgravitáció, különös tekintettel a fekete lyukakra. Jelentősek tudományos népszerűsítő művei is, ezek közül Az idő rövid története (A Brief History of Time) 237 hétig vezette a brit Sunday Times bestseller-listáját. 2007 óta lányával közösen három gyermekkönyve is megjelent.
Legjelentősebb tudományos eredményei közé tartozik, hogy 1969-ben Roger Penrose-zal közösen bebizonyították, hogy a fekete lyuk belsejében lévő összes anyag egyetlen ponttá, egy szingularitássá húzódik össze, és e térbeli matematikai pontban az anyag térfogata nulla és sűrűsége pedig végtelen. Az általános relativitáselmélet terén végzett kutatásaikért 1988-ban elnyerték a fizikai Wolf-díjat, mivel: „Munkájukkal nagyban hozzájárultak a Világegyetem keletkezéséről és további sorsáról alkotott elképzeléseink kialakulásához.”
A részben róla nevezték el a fekete lyukak (Bekenstein‒)Hawking-sugárzását. Hawking és több más kutató is sokáig úgy gondolta, hogy a fekete lyukak eseményhorizontját semmiféle információ nem hagyhatja el. Később Hawking változtatott álláspontján: a (Bekenstein‒)Hawking-sugárzás elmélete szerint a fekete lyuk környezetében lévő részecske-antirészecske párok (pl. elektron és pozitron) egyik tagja nyelődik csak el, míg a másik kiléphet a gravitációs szakadék széléről. Ezáltal a fekete lyukak fokozatosan „párolognak”, azaz anyagot veszítenek, ami viszont összehúzódásukhoz és a sugárzás felerősödéséhez vezet, így az elveszettnek hitt információ is „kiléphet” a fekete lyukból.
2. oldal
21 évesen izomsorvadásos megbetegedéssel, amiotrófiás laterálszklerózissal (ALS) diagnosztizálták, és mindössze pár évet jósoltak neki. Bár mozgáskorlátozottsága a betegség előrehaladtával egyre fokozódik, és 1985-ös műtéte óta csak beszédszintetizátorral képes kommunikálni, Stephen Hawking minden orvosi reményt messze túlszárnyalva ma ünnepli hetvenedik születésnapját. Ebből az alkalomból adott exkluzív interjút a New Scientist című lapnak.
A karrierje során a fizika világában történt legizgalmasabb fejleménynek mikrohullámú kozmikus háttérsugárzásban detektált apró ingadozások felfedezését tartja a tudós. A COBE és WMAP műholdak által megfigyelt anizotrópia annak bizonyítéka, hogy az ősrobbanást követően a világegyetem nem volt mindenütt teljesen azonos hőmérsékletű. Ez alátámasztja az inflációs modell helyességét, vagyis hogy az ősrobbanás utáni pillanatokban egy mikroszkopikusan kicsiny térrész tágult szempillantásnyi idő alatt csillagászati méretűvé. Ez alatt az idő alatt az univerzum anyaga szinte teljesen homogénné és izotróppá vált, de kis fluktuációk megmaradtak. A fluktuációk jelenléte létfontosságú volt abból a szempontból, hogy később ezeknek köszönhetően állhattak össze az anyagcsomók, alakulhattak ki a csillagok és galaxisok. A gyors tágulási időszak gravitációs hullámainak nyomait remélhetőleg érzékelni tudja majd a Planck-űrtávcső, még inkább alátámasztva a modell helyességét, mondta Hawking.
3. oldal
A kutató legnagyobb tudományos tévedésének azt a korábbi meggyőződését tartja, hogy a fekete lyukakban minden információ visszafordíthatatlanul elpusztul. Később ennek a tévhitnek a megcáfolásában ő maga is részt vállalt, így lett a visszaszivárgó sugárzás egyik névadója.
Hawking elmondta, hogy az univerzum megismeréséhez leginkább hozzájáruló felfedezés az általunk ismert elemi részecskék szuperpartnereinek megtalálása lenne, mondjuk a CERN Nagy Hadronütköztetőjében. A részecskefizika standard modelljének igazolásában sokat segítene a Higgs-bozon felfedezése, de rengeteg ellentmondást oldana meg az elemi részecskék szuperpartnereinek megtalálása és a szuperszimmetria bizonyítása is. Ez ugyanis alátámasztaná a húrelmélet 11 dimenziós változatának, az M-elméletnek a helyességét, amely Hawking véleménye szerint pillanatnyilag a legjobb próbálkozás a nagy egyesített elmélet ‒ „minden dolgok elmélete” ‒ kidolgozása felé.
Hawking arra a kérdésre, hogy mihez kezdene, ha most lenne ifjú fizikus, azt válaszolta, hogy egy olyan új ötlettel állna elő, amely új tudományterületet teremtene. Az interjú végén az is kiderült, hogy mi foglalkoztatja manapság leginkább korunk egyik legnagyobb elméjét: „A nők. Megfejthetetlen rejtélyt jelentenek számomra.”
Stephen Hawking születésnapja alkalmából január 8-án a Cambridge-i Egyetem szimpóziumot tart a világegyetem kutatásának eredményeiről. Az előadássorozat online is megtekinthető, és közép-európai idő szerint délután háromkor kezdődik. A rendezvény zárásaként maga Hawking is felszólal, a program szerint 18:25-kor (CET) kezdődő előadásának címe Az én rövid történetem (A Brief History of Mine).
