I. oldal
Generációkat nevelt már fel George Lucas fantasy eposza, a Star Wars. A sci-fi műfaj úttörőjének és a modern digitális filmgyártás atyjának számító, 1977-ben bemutatott Egy új remény kultuszt teremtett, nem is csoda, hogy rá három, illetve hat évvel, a Birodalom visszavág és a Jedi visszatér alcímekkel elkészültek a folytatások is. Apáink és nagyapáink életre szóló mozi élményei voltak ezek, a könyv, rajzfilm, képregény és milliónyi más adaptáció után pedig a premier huszadik évfordulójára kiadták a felújított változatokat. Az ezredfordulón aztán jött a prológusnak számító új trilógia, a Baljós árnyak, a Klónok támadása és a Sithek bosszúja epizódokkal, gyermekeink pedig már a Cartoon Networkön hazánkban is vetített The Clone Wars rajzfilmsorozat megszállottjai.
A Klónok háborúja a Független Rendszerek Konföderációja és a Galaktikus Köztársaság közötti konfliktust mutatja be, időben pedig a második és harmadik rész közé tehető. A rajzfilmsorozatot egy egész estés mozifilm készítette elő, melyben Anakin, alias Sky-srác (igen, tudom, hogy borzasztó) és Obi-Wan az eltűnt Pufi nyomába indul, a kalandok során pedig kiderül, hogy a fiú elrablóinak nem más a célja, mint a Huttok belerángatása a háborúba. Az izgalmas filmet követően tavaly elindult a szintén a szingapúri Lucas stúdió által gyártott sorozat is, mely az Alkotó saját bevallása szerint 100 részes lesz, és mely most tart a második évadnál. Hőseinknek mindig új kihívásokkal kell benne szembe néznie, a rajzfilmet pedig legalább annyian bírálják, mint amekkora rajongótábora van. Az ellenzék szerint a The Clone Wars az ázsiai stílusú képi világa miatt nem méltó a sorozat hírnevének öregbítésére, a felmérések szerint viszont a célközönségnek számító, tizenéves koruk elején járó gyerekek körében nagyon népszerű az egész, így Lucas atyánk sikerrel nevelhet ki még egy Star Wars-barát generációt.
A cikkünk alanyául szolgáló  Star Wars The Clone Wars: Republic Heroes a tavaly Wiire megjelent Lightsaber Duels, és a DS-es Jedi Alliance közvetlen folytatása, de korábban is volt már játék a témában. A Genndy Tartakovsky-féle Klónháborúk rajzfilmsorozat játékadaptációja 2003-ban PS2-re, Xbox-ra és GameCube-ra jött ki hasonló címmel, most viszont mi másra is koncentrálhatnánk, mint az új részre. 
II. oldal
A Republic Heroes-ban többek közt Obi-Wan, Anakin, Aayla, Ashoka, Cody, Kit, Luminara, Mace, Plo és Rex bőrébe is belebújhatunk, míg a főellenségek között olyan nevek találhatóak, mint Cad Bane, vagy Kul Teska, aki most először debütál a szériában. A sztori a rajzfilmsorozat első és második évadát köti össze, a kampány pedig két különálló fejezetből áll. A Jedi hadjáratot választva elsődleges fegyverünk a fénykard lesz, illetve természetesen használhatjuk az erőt is az ellenünk támadókra, például dobálhatjuk az embereket, vagy egy gombnyomásra visszafordíthatjuk a felénk repülő rakétákat. Jediként lehetőségünk nyílik még a robotok manipulálására is, miután egy dupla ugrással feljutottunk a gépek nyakához, csak bele kell vágni a fénykardunkat, és máris úgy viselkednek, mint a kezes hátaslovak. A klónkatonák hadjáratában ezzel szemben már kevesebb különleges képességet kapunk, viszont több akcióban is kell részt vennünk. Gyakorlatilag nincs olyan másodperce a küldetéssorozatnak, hogy ne repkednének mellettünk a lézernyalábok - igazi kőkemény darálás folyik tehát, még belegondolni is rossz, hogy hány száz embert és mennyi robotot mészárolunk le a kalandok során.
Minden küldetésnek két főszereplő  vág neki, a játékmenet pedig igen szimpla, gyakorlatilag mindig egyetlen irányba lehet menni, célunk eléréséhez meg csak le kell vernünk mindenkit. Az akciókon kívül vannak gondolkodtató, és gombnyomogatós részek, de igazán egyik se nehéz, illetve nem egyszer még platformer stílusba is átvált a játék, olyankor csak ugrálni kell egyik dobozról a másikra.
A pályaszerkezet borzalmas, egy-egy elől felejtett pixel minden második lépésnél masszív helyben futásra kényszeríti a karakterünket, ami több, mint megmosolyogtató. A designt se találták jól el a fejlesztők, nincs köze igazán se a Klónok Háborúja világhoz, se a Star Wars hangulatához. Persze ugyanolyan űrhajókban és városokban fordulunk meg, de valahogy játék közben nem érezni azt, hogy a nagy sagának a részesei vagyunk. Ami pedig még ennél is frusztrálóbb, az a feladatok repetitívsége. Mindig ugyanazt kell csinálnunk, fél órán belül háromszázszor találkozunk egy játékelemmel, az egyes megoldások pedig hiába jók és ötletesek, sokadszorra már nem, hogy nem szórakoztatják az embert, de egyenesen fárasztóak is.
III. oldal
A Republic Heroes nem csak játékmenetben, de megvalósításban is nagyon alulmúlta a LucasArts-tól megszokottakat. A grafika összképe elmegy, de részleteiben rettenetes, az emberek például nem csak, hogy szögletesen mozognak, de poligonhiányosak is, a robotok fém váza pedig néha szinte önálló fényforrásnak is megfelelne, annyira elüt a környezetétől. A speciális effektek hagynak némi kívánnivalót maguk után, lövöldözéskor például hatalmas, félméteres vonalkák repkednek szikrák helyett, de hasonlóan katasztrofális még a tűz és a robbanás megvalósítása is.
A negatívumokat sokáig sorolhatnám. A történet lapos, a dialógusok klisések és semmitmondóak, a hangoknál a klasszikus Star Wars filmzenén kívül nem találni semmi szimpatikusat, az irányítás pedig egyenesen csapnivaló. Ugrásnál nem lehet kiszámítani, hogy éppen hova érkezünk le, célkereszt pedig nincsen, ami az akciókat keseríti meg, viszont a készítők mentségére szóljon, hogy a kontrolleren jobb karral irányíthatjuk a lövés irányát, úgyhogy annyira nem esélytelen a helyzetünk. A vezérlést megnehezíti még a rettenetes kameranézet is, a kalandokat ugyanis amolyan LEGO Star Wars stílusban fix, gép által kezelt látószögből élhetjük át, ami pedig nem mindig előnyös számunkra, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy visszaforduláskor megmakacsolja magát, és nem hajlandó követni se minket. De hasonlóan rossz még a mesterséges intelligencia is, az ellenfelek nem használnak fedezéket, és például hajlamosak harc közben leesni a szakadékba is, ami ugye mindent elárul arról, mennyire komoly csaták vannak a játékban.
Az új Star Wars játék PC-re, PS2-re, Playstation 3-ra, PSP-re, Xbox 360-ra, Nintendo Wii-re és DS-re is megjelent, tehát a készítők lényegében lefedték vele a jelenlegi teljes gépkínálatot. Ezek közül mi az Xbox 360-as kiadást teszteltük le, a PC-seknek pedig jó hír, a játék igen kellemes rendszerigénnyel büszkélkedhet (bár a képeket elnézve ez nem csoda). A The Clone Wars egyébként a játékok korhatár besorolásáért felelős ESRB-től Teen, míg a magyar képviselettel is rendelkező európai Pegi-től 12-es ajánlást kapott, és bár nincs benne vér, meg semmi komoly dolog, úgy látszik a kisebbeknek nem igazán javasolt a használata. Pedig pont őket kellett volna megcélozni a játékkal!
IV. oldal
Az internetes vagy helyi hálózatos módokat preferálóknak sajnos le kell mondaniuk kedvenc hobbijukról, a játék multiplayer módja ugyanis csak az egy gépnél való közös kalandozást támogatja. Pozitívum viszont, hogy ha co-op élményre vágyunk, akkor nem kell az egészet két konktrollerrel végigvinnünk, a második játékos ugyanis bármikor csatlakozhat a harcokba, és ugyanilyen könnyen ki is léphet.
A tapasztalatokat összefoglalva bátran kijelenthető, hogy a Star Wars The Clone Wars: Republic Heroes egy pocsék játék lett. A Star Wars világ és a Klónok Háborúja rajzfilm megelevenedése jó dolog, talán a kisebb gyerekek számára szórakoztató is lehet az egész, de a megvalósítás egyszerűen rettenetes. A látvány pocsék, a hangzás nem dobbant semmi komollyal, a béna irányítás és idegesítő kamerakezelés miatt pedig a nulla a játékélmény. Nincs semmi kihívás a játékban, az egész bugyuta és igénytelen, a teszt során alig vártuk, hogy megszabaduljunk a szenvedéstől, érthetetlen, miért adta a LucasArts ilyen gagyihoz a nevét!
