I. oldal

A délutáni kibeszélő műsorok ideje lejárt! A vetélkedőket már nem nézi senki, a valóságshow sem menő, ki kellett hát találni valamit, mely az embereket újra le tudja ültetni a képernyők elé. Egy olyan műsorra volt szükség, ami képes felkavarni a kereskedelmi televíziózás állóvízét, amiért ismét milliók, sőt milliárdok rajonghatnak. Egy olyan ötlet kellett, amilyet még nem látott a világ. Sokáig vártunk a változásra, egy napon azonban nyílt a BR Channel vezérigazgatójának ajtaja, és nem más ugrott be rajta, mint Jeremy, a cég egyik próbaidős, újonc marketingese. Főnök! Több száz lóerős sportkocsik, hatalmas robbanások, adrenalin, üvöltő technozene, reflektorfény, pénz és dicsőség. Ez a Split/Second: Velocity! Ez kell a népnek, nem a Teleshop!

Az új reality híre tornádóként söpört végig a világon, és noha csak most indul az első évad, már odavan érte szinte mindenki, a tengeren innen, s túl egyaránt. Mindez pedig nem is csoda, hiszen a koncepció frenetikus. Fognak egy tucat versenyautót, még egyszer ennyi őrült sofőrt, majd miután rajthoz állították őket, már indulhat is a menet! Szabályok nincsenek, szabadon fel lehet nyomni egymást a szalagkorlátra, a fair play itt nem ismert, a legkeményebb pedig, hogy minden versenyző kap egy detonátort, amivel aztán kedvükre szívathatják egymást. A távvezérlő a pálya különböző pontjain elhelyezett bombákat élesíti, segítségével hidakat lehet lerobbantani, alagutakat egy pillanat alatt lángba borítani, sőt jó időzítéssel még egész toronyházakat is le lehet rombolni, aztán pedig a vesztesek kerülgethetik az úttestre hulló törmelékeket. Az egész futam egy hatalmas élet-halál harc, sosem lehet tudni, hogy mikor tesznek keresztbe az embernek, bármikor levegőbe repülhet egy út mentén parkoló kamion, és még a legutolsó kanyarban sem lehet fellélegezni, hiszen még akkor is fordulhat a kocka. A Split/Second tehát finoman fogalmazva is életveszélyes, mégis sorban állnak a kvalifikációs pilóták, akiknek ha az elszántsága még egy kis idiotizmussal párosul, akkor már esélyesek is felállni a rajtrácsra.

A Pure fejlesztőinek legújabb játéka ezt az extrém autóversenyt dolgozza fel, mi pedig mi mást is alakíthatnánk benne, mint egy elszánt, feltörekvő sofőrt. A válogatáson kezdünk, egy építkezés mellett körözgetve ki kell verni a mezőnyből a riválisokat, majd ha megtanultuk az alapokat, és darabokra szedtünk mindenkit, akkor már nincs is más hátra, mint az élő műsor! A show kezdetét veszi, hatalmas közvetítőhelikopterek zúgnak el a fejünk fölött, a motorok felbőgnek, a világ egy emberként hangosítja fel a tévéket, majd működésbe lépnek a rajtot jelző petárdák és tűzijátékok, és lehet is a gázra lépni! Ami ez után kezdődik, az maga a digitális férfiasság, a versenyzők egymásnak esnek, véres harc indul az első helyért, az pedig egészen biztos, hogy nem lesz ember, aki ezt karcolás nélkül megússza!

II. oldal

Maga a játékmenet rendkívül egyszerű. Driftelésért, ugratásokért, és szélárnyékban való autózásért pontokat kapunk, ami egy három szintből álló energiaskálát tölt fel. Amikor eleget gyűjtöttünk ezekből, akkor jöhet a robbantás: csak meg kell várni, amíg megjelenik az előttünk autózók felett egy kis jel, és egy gombnyomással már vehetjük is elő a detonátort, aktiválva a hozzá legközelebb eső bombákat. Egy-egy jó időzítéssel rendesen odapörkölhetünk a társainknak, ha közel robban hozzájuk a pokolgép, akkor az egész autó a levegőbe repül, de nem ritka az sem, hogy a távolabb lévőket is eléri a detonáció szele, rendesen kibillentve mindenkit a tempójából. Nem kell azonban megijedni, ha minket találnak meg, a robbanás után ugyanis pár másodperc késéssel bár, de vissza lehet állni a mezőnybe, hiszen a bosszú akkor édes igazán, ha azonnal lehetőséget kapunk rá.

A menüben bóklászva a Season rejti a tévé show első évadját. A műsorban 12 részen keresztül kell helyt állnunk, összesen 72 különböző futamban megfordulva, ezalatt pedig krediteket gyűjthetünk, ami új pályákat és autókat teszi elérhetővé. A kalandok során többféle játékmód váltja egymást: a race például sima verseny, az eliminátornál visszaszámol egy óra, és az idő leteltével mindig kiesik a legutolsó ember, a detonátornál pedig nincsenek is ellenfelek, időre kell teljesíteni a pályát, mialatt az egészet a földdel teszik egyenlővé. De izgalmas még az elite race, ahol bajnokok ellen kell kiállnunk, illetve az air strike is, melyben egy katonai helikopter rakétáz minket folyamatosan. Ezen kívül azonban nincs is több igazán egyéni ötlet, a játék nem kínál többet az alap módok cserélgetésénél. Versenyezni egyébként a karrieren kívül a Quickplay menüben is lehet, ahol szabadon választhatunk mindig autót és helyszínt, de nem feledkezhetünk el az Online és a Split Screen módokról sem, melyek segítségével bármikor elkenhetjük legjobb barátaink arcát.

Játsszunk akár gép ellen, akár hús-vér emberekkel, a Split/Second: Velocity-nek fantasztikus hangulata van, annyira telibe találták az egészet a készítők, hogy az már egyszerűen félelmetes. Az irányíthatóság szuper, nagyon könnyű driftelni, és nem lehetetlen beérni az elsőket akkor sem, ha többször egymás után totálkárra törjük magunkat. Verseny közben kőkeményen termelődik az emberben az adrenalin, folyamatosan koncentrálni kell, hogy tökéletesen teljesítsünk, nem vonhatják el a figyelmünket az utunkat kísérő robbanások, ha pedig megelőznek, akkor mindent meg kell tennünk, hogy visszaszerezzük az aranyérmes helyet. Élesebb helyzetekben nem egyszer úgy hajtunk bele egy fekete füstgomolyagba, hogy azt sem tudjuk, mi van mögötte, de az utcán felrobbanó bombák is okoznak egy kis káoszt a mindent beborító lángcsóváikkal. Száguldás közben ráadásul folyamatosan dobál is a kamera, úgy érezzük, mintha tényleg kétszázzal szakítanánk egy szétvert úton, egyszerűen semmi biztonságérzet nincs, és ez annyira lázba tud hozni, hogy az ember legszívesebben üvöltene izgalmában!

III. oldal

A Split/Second: Velocity nem okozott csalódást a pályák és az autók számának tekintetében sem. A forgatások alatt a világ minden táján megfordulhatunk, a játék folyton tud újat mutatni nekünk, az új helyszíneken folyton látni valami szokatlant és vadítót, amiért meg lehet szeretni az adott várost. A járművek sora is szép kövér lett, a száguldozni vágyók kedvéért vannak jól gyorsuló, ám nehezen kezelhető autók, a nyugdíjas stílus kedvelőinek lassabb, de strapabíróbb modellek, illetve persze olyanok is, amiket kifejezetten driftelésre ajánlanak a gyártók. A felhozatal tehát kellemes, egy baj van csak, hogy az autók nem igaziak, kitalált márkanevekkel találkozunk folyton, pedig a legtöbbnek van életnagyságú megfelelője is.

A hangok jól sikerültek, nagyon tetszett, hogy a versenyek előtt és után mindig kapunk egy igazi tévés összefoglalót, mintha csak egy műsort néznénk éppen. A narrátor fickó telitalálat volt, a játék hangjai is szuperek, és a zenével sincsen különösebb baj, persze csak abban az esetben, ha szeretjük az üvöltő technót. A grafika hibátlan, a látvány annyira lenyűgöző, hogy ritkán látni ehhez hasonlót, még egy autós játékban is, ahol erre mindig odafigyelnek a készítők. A színek gyönyörűek, a robbanások és a speciális effektek pedig egyenesen leszakítják az arcunkat, akinek ez nem tetszik, az tényleg nincs észnél, és már csak a PlayStation 4 mutathat neki újat.

Eddig hibátlannak tűnik a játék, a szavatossággal viszont nem vagyunk kibékülve. Persze minden bizonnyal megjelennek majd mindenféle DLC-k hozzá (egyről már tudunk), meg a kétfajta többjátékos mód is nagyon élvezetes, de maga a robbantós, körözős játékmenet azért annyira sokáig nem tudja fenntartani az érdeklődésünket. Az első napokban az ember sikítva élvezi az egészet, aztán a majdnem ugyanolyan versenyek a karrier vége felé kezdenek veszíteni a varázsukból, utána pedig már csak egyénfüggő, hogy a játék tovább él-e a meghajtónkban, vagy egy elégedett, őszinte mosollyal, de bekerül a vitrinbe. Ezt csak a következő hetek fogják eldönteni, mi egyelőre meg vagyunk őrülve a cuccért, ennyire pörgős, akciódús, és hollywoodi rég volt már egy négykerekűekre kihegyezett játék, persze csak ha nem számoljuk a szintén a napokban megjelenő konkurenciát, az Activision és a Bizarre Creations műhelyéből származó Blurt, ami hasonlóan jónak ígérkezik.

IV. oldal

Természetesen ezúttal is kapunk achievementeket és trófeákat, hogy legyen mit mutogatni az ismerőseinknek. A díjak megszerzéséhez szerencsére nem kell semmi különleges, komplex feladatot megcsinálnunk, egyszerűen csak jól kell teljesítenünk, ahol csak tudunk. Pont jár például a karrierbeli szereplésünkért és az első helyezéseinkért, de a bónusz futamok, a szemétkedések, és az online futamok is felhasználhatók néhány finom jutalom megszerzéséhez.

A Split/Second: Velocity hihetetlenül jól sikerült játék lett, nem teljesen tökéletes, de autós témában nem is lehet olyat alkotni, ami mindenkinek a kedvére tud tenni. A Disney most mégis ünnepelt sztárja lett a májusi estéinknek, lehet szólni a családnak, hogy pár napig egy másik univerzumban fogunk élni, ne is keressenek velünk kapcsolatot, játszani fogunk orrba-szájba, amíg meg nem éhezünk, vagy egyéb szükségleteink nem jelentkeznek. De hát ilyenek vagyunk mi, gamerek, ezt vállalnia kell a környezetünknek, a PS3 tulajdonosoknak pedig azt kell most ünnepélyesen megígérniük, hogy végigjátszás után nem adják el a lemezt, hiszen ha minden igaz, akkor a játék támogatja majd az új mozgásérzékelős Move kontrollert, amiért ősszel megint elővehetik majd!

[bold]Platformok: PC, Playstation 3, Xbox 360

Tesztelt platform: Xbox 360[/bold]