A kínai processzorfejlesztő vállalat, a Zhaoxin kínálatában nemrégen jelent meg a KX-7000-es processzor, ami óriási előrelépést hoz az előző generációs modellhez, a KX-6000-hez képest, hiszen teljesítménye munkafolyamattól függően kétszer-háromszor nagyobb, ám így is csak az Intel négymagos Kaby Lake processzoraival tud versenyezni. Ez alapjában véve nem hangzik jól, de ha azt vesszük, mennyire sokat fejlődtek a kínai processzorok az elmúlt évek folyamán, igencsak impresszív teljesítménynek tűnik.
Nemrégiben készült egy teszt is a szóban forgó új generációs processzorral, amihez az ASUS egy különleges alaplapot is készített, így a termék igény esetén hatékonyan tuningolható. A tesztet az ASUS égisze alatt dolgozó Tony Yu készítette és egy videó formájában tálalta, viszont a videót időközben sajnos eltávolították, a lényegi része azonban megmaradt, azaz az eredmények nem vesztek el. A tesztre egyébként az egyik ismert hardverdetektív, @9550pro hívta fel a figyelmet az X virtuális hasábjain keresztül.
A teszt alkalmával az ASUS alaplapjában kapott helyet a Zhaoxin KX-7000-es processzor, amivel szemben az Intel Core i5-7500-as és Core i7-7700K modelljei sorakoztak fel, valamint érdekességképpen egy első generációs AMD RYZEN processzor, a RYZEN 7 1700X is felbukkant a megmérettetésben. Az eredmények alapján, amelyek a Geekbench 6 és a CPU-Z segítségével születtek, úgy tűnik, CPU-Z alatt a gyári órajelek mellett a KX-7000 összességében 20%-kal lassabb, mint a Core i5-7500, ha egyszálas terhelésről van szó, több szálon azonban már 43%-os előnyt tud felmutatni vetélytársához képest.
A kínai Zhaoxin KX-7000-es processzor teszteredményei CPU-Z alatt
Modell/Teszt | Egy szál | Több szál |
KX-7000 | 351 | 2654 |
KX-6780 | 182 | 1394 |
Core i5-7500 | 424 | 1523 |
Core i7-7700K | 492 | 2648 |
RYZEN 7 1700X | 385 | 4271 |
A Core i7-7700K-hoz képest a KX-7000 egyszálas terhelés alkalmával 29%-os hátrányt ért el, több szálon viszont azonos teljesítményre volt képest. A RYZEN 7 1700X ellen már nem volt esélye a kínai portékának, az AMD első generációs RYZEN processzora ugyanis egyszálas terhelés esetén 17%-kal, míg többszálas munkafolyamat alkalmával közel kétszer gyorsabbnak bizonyult. Az egyéb tesztekben a KX-7000 mellett már csak a Core i5-7500 eredményei sorakoztak fel, ám nagy vonalakban ugyanaz a kép mutatkozott, mint a CPU-Z esetében.
Mivel az ASUS alaplapja tuningra is lehetőséget adott, a KX-7000 alap órajelét 3,2 GHz-ről egészen 3,6 GHz-ig emelték, így az egyszálas teljesítmény 10%-kal, míg a többszálas teljesítmény 21%-kal javult. Ez persze nem hozott megváltást, arra viszont elég volt, hogy az egyszálas teljesítmény közelebb kerüljön a Core i5-7500 szintjéhez, és többszálas terhelés terén is sikerült faragni a hátrányból, a Core i5-7500-zal szemben pedig még messzebbre távolodott a KX-7000.
Maga az ASUS alaplap egy egyszerű dizájnnal rendelkező megoldás, ami a H610-es és a B660-as sorozat tagjaira emlékeztet, azaz belépőszintű terméknek tekinthető. A VRM áramkör komponensei nem kaptak külön hűtést, mert arra valószínűleg nincs is szükség, tuning-képességek terén azonban így is elérhető a 4 GHz-es álomhatár normál hűtés mellett, míg folyékony nitrogén alapú hűtés esetén akár az 5 GHz-es szint is célba vehető.
Az alaplapon 6+2 fázisú tápellátás dolgozik, a processzor mellé két darab DIMM memóriafoglalat kapcsolódik, míg az adattárolókat egy M.2-es slot és két darab SATA 6 Gbps-os port szolgálja ki. A bővítőkártyákat két PCi Express 4.0 x16-os slot, illetve egy PCI Express 4.0 x1-es slot várja. Az alaplapon egyáltalán nincs PCH, azaz platformvezérlő hub, hiszen az összes I/O funkciót a processzorba épített vezérlők kezelik.
A fogyasztásmérés alapján gyárilag 85 W körüli fogyasztással üzemel a rendszer a többszálas terhelések alkalmával, ami abszolút nem tekinthető soknak. A tuningolt processzorral ellátott konfiguráció fogyasztását sajnos nem mérték, de a jelek szerint nem volt annyira nagy az áramigénye, hogy a 6+2 fázisú VRM áramkör ne tudta volna kiszolgálni. A KX-7000 egy nagyon nagy előrelépés a kínai processzorok számára, amivel már nagyon sokféle feladatot lehet megoldani, teljesítménye is jelentősen nőtt az előző generációs modelléhez képest, azaz jó irányba haladnak a fejlesztések.