Egy német kutatócsoport úgy döntött, hogy leteszteli, mennyi igazság van a közismert kocsmai bölcsesség mögött, miszerint: „sörre bor, mindenkor, borra sör, meggyötör.” Eredményeik szerint semmi: csak a bevitt alkohol mennyisége a mérvadó a másnapi rosszullét súlyossága szempontjából, az pedig lényegtelen, hogy milyen sorrendben fogyasztottuk el az italokat.
A másnaposság elkerülésére és megelőzésére jelenleg nem létezik orvosilag igazolt módszer, de ez persze nem jelenti azt, hogy az italozók nem támaszkodnak különböző bevált vagy kevésbé bevált metódusokra a következő napi fejfájás, hányinger és fáradtság elkerülése érdekében. Ezek némelyikének van biológiai alapja (például hogy sok vizet kell inni alkoholizálás közben és lefekvés előtt is), mások viszont kevésbé megalapozottak. Ilyenek például az alkoholivás sorrendjére vonatkozó tanácsok, amelyek a német szakértők eredményei szerint egyáltalán nem működnek.
A kutatók 90 egészséges, 19–40 év közötti önkéntessel vágtak bele a kísérletbe. A résztvevőket három csoportra osztották, az elsőbe került önkéntesek először 2 és fél korsó, 5 százalékos sört ittak, majd 4 nagy pohár bort (alkoholtartalom 11 százalék). A második csoport ugyanennyit ivott, de fordított sorrendben, először a bort, aztán a sört. A harmadik csoport tagjai pedig vagy csak bort, vagy csak sört fogyasztottak. Az ivás során a résztvevőknek rendszeresen értékelniük kellett, hogy mennyire érzik magukat részegnek.
Az italozás után az alanyok az éjszakát orvosi felügyelet alatt töltötték, majd másnap felmérték másnapossági tüneteiket is. Számszerűleg értékelniük kellett, hogy mennyire szomjasak, fáradtak, fejfájósak, szédülnek, mennyire van hányingerük, gyomorfájásuk, mennyire gyors a szívverésük, és milyen mértékben étvágytalanok. Végül egy héttel később a résztvevők megismételték a kísérletet, csak ezúttal az első csoport tagjai borral indítottak és sörrel zártak, a második csoport tagjai sörrel nyitottak, és utána boroztak, a harmadik csoportban pedig a csak sört ivók borra, az előzőleg borozók pedig sörre váltottak.
A két ivászat eredményeinek összevetése során a szakértők úgy találták, hogy mindenki esetében mindkét alkalommal nagyon hasonlók voltak a másnapossági pontszámok. Vagyis a következő nap nem volt könnyebb attól, hogy az alanyok egy bizonyos sorrendben itták az italfajtákat. A résztvevők másnaposságának mértékét az este folyamán csak két tényező látszott befolyásolni: a részegség önértékelt foka és hogy az illető hányt-e az ivás után. Ha valaki nagyon részegnek érezte magát és/vagy hányt az este során, másnapossága is súlyosabbnak bizonyult.
A szakértők ugyanakkor hozzáteszik, hogy mindezen megállapítások csak a lagersörre és a fehérborra érvényesek, amelyeket a kutatás során vizsgáltak. Más alkoholok esetében elképzelhető, hogy van jelentősége annak, milyen sorrendben fogyasztjuk el ezeket.
