A 3I/ATLAS katalógusjelű üstököst mindössze egy hete fedezték fel, és azóta a csillagászok a világ minden táján keményen dolgoznak, hogy minél több adatot gyűjtsenek róla. Az objektumról rendelkezésre álló első adatok máris jelentős különbségeket mutatnak a Naprendszert korábban átszelő két csillagközi objektumhoz képest.
Matthew Hopkins, Chris Lintott és társaik egy új modellt használtak a 3I/ATLAS üstökös eredetének nyomon követésére, és úgy tűnik, hogy ez a galaxis egy teljesen más régiójából érkezett, mint korábbi csillagközi látogatóink. Az egyik legszembetűnőbb különbség az üstökös és a másik két csillagközi látogató között a sebességük. A 3I/ATLAS üstökös majdnem kétszer olyan gyorsan halad, mint a másik kettő, az ’Oumuamua és a 2I/Borisov üstökös, a becslések szerint körülbelül 57 kilométer/másodperces sebességgel.
Két új, egyelőre preprintben közzétett tanulmány szerint az üstökös más szempontból is jelentősen eltér a várakozásoktól. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Távcsöve (VLT) megfigyelései szerint sokkal vörösebb, mint a Naprendszer legtöbb üstököse. A másik kutatás inkább a Naprendszer számos égitestjeivel, köztük néhány üstökössel való hasonlóságokra összpontosít, és azt hangsúlyozza, hogy a különbségek leginkább az 'Oumuamuával és a Borisov üstökössel szemben szembetűnőek.
„Ez az objektum sokkal gyorsabban közeledik, mint a másik kettő, de valójában a sebességtartományon belül van, amit az ilyen égitestek esetében várnánk. Ezért nem tartjuk figyelemre méltónak, de a galaxis síkjához képest függőleges irányban gyorsan mozog felfelé és lefelé, ami nyomra vezethet, hogy honnan származik” – magyarázza Lintott professzor. „Modellünk szerint egy csillagtól származhat, amely a galaxis sűrű korongjában található.”
A Tejúthoz hasonló galaxisok spirálkarjai egy ritkább anyagú korongban találhatók. Itt van a Nap is. A spirálgalaxisok egy sűrű korongnak nevezett szerkezettel is rendelkeznek, amely a Tejút síkjában középen kap helyet, és ahol általában az idősebb csillagok találhatók. „A 3I/ATLAS üstökös valószínűleg egy öreg csillagtól származik a sűrű korongból, és úgy gondoljuk, hogy valószínűleg már a Naprendszer előtt is létezett” – mondja Lintott professzor. „Hatvan százalék körüli esély van rá, hogy 7 milliárd évnél is öregebb, ami megmagyarázná a színét. Ezek az égitestek ugyanis a kozmikus sugárzás hatására vörösre színeződnek. Ez úgy tűnik, stimmel, bár szerintem a VLT-tanulmányban szereplő színek kissé furcsák, ezért ezt ellenőrizni kell az adatokat” – teszi hozzá a szakértő.
„Modellünk szerint az idősebb csillagok körül gyakrabban keletkeznek vízben gazdag csillagközi objektumok. Tehát, ha igazunk van, akkor ahogy ez az objektum közelebb kerül a Naphoz, sok üstökösaktivitást kell tapasztalnunk. A következő feladatunk az, hogy pontosabb kémiai elemzéseket végezzünk” – mondja Lintott. „Számomra a legizgalmasabb az, hogy ha a sűrű korongból származik, akkor egy olyan objektumot látunk, amely a galaxis egy olyan részéből jött, amit még soha nem láttunk közelebbről. A másik kettő teljesen más eredetű.”
