Sokkal közelebb lehet a Betelgeuse, mint eddig gondoltunk

Egy friss számítás szerint a csillag csak 530 fényévre van tőlünk, és jóval kisebb az átmérője, mint eddig gondoltuk.

Sokkal közelebb lehet a Betelgeuse, mint eddig gondoltunk

A vörös óriáscsillag az elmúlt egy évben többször is szerepelt a hírekben, mivel 2019 végén váratlanul elkezdett halványodni. Azóta kiderült, hogy nem az égitest megsemmisülésének előjele volt a változás, hanem a Betelgeuse valószínűleg egy hatalmas porfelhőt bocsátott ki, amely elhalványította fényét a külső megfigyelők számára. Hogy ez miért történt és miért ekkora mértékben, az azonban továbbra is rejtély a szakértők előtt.

A jelenség ismét megerősítette azt is, hogy mennyire keveset tudunk a csillagok belsejében zajló folyamatokról. A Betelgeuse kapcsán pedig azt is, hogy olyan alapvető információkkal kapcsolatban is komoly bizonytalanság van, mint a csillag átmérője, tömege, kora és távolsága. Egy csillagászcsoport nemrégiben áttekintette az égitesttel kapcsolatos megfigyelési adatokat, és bár ennek során a csillag fizikai jellemzőinek egy részé megerősítették, annak átmérőjével kapcsolatban arra jutottak, hogy jóval kisebb lehet az eddig véltnél.

Az eddig valószínűsített adat 1,5 milliárd kilométer volt, de az új modell alapján úgy tűnik, hogy alig 1 milliárd kilométer a Betelgeuse átmérője. Ez pedig azt is jelentené, hogy a csillag sokkal közelebb van hozzánk, mint eddig hitték: 640 fényév helyett, „mindössze” 530 fényévre.

Galéria megnyitása

A szakértők a csillagon belüli gázmozgások alapján igyekeztek modellezni a Betelgeuse viselkedését és méreteit. Ahogy a gáz áramlik az égitestben, periodikus változásokat okoz a csillag abszolút fényességében. A Betelgeuse kapcsán több ilyen periodikus fényváltozás is ismert, az egyik fajta pulzálás több éves szakaszokban ismétlődik, a másik pedig egy 1 évnél kicsit hosszabb periódussal működik.

A csillagászok a korábbinál pontosabb fényességadatok érdekében a Napot megfigyelő Coriolis távcső megfigyelési adatait elemezték, amely saját csillagunk mellett számos más fényes csillagot is megvizsgált. Az űreszköz adatai alapján a kutatók pontosították a már említett periódusok hosszát, és a hosszabbikat 2365 földi napnak (6,4 év) és a rövidebbiket pedig 416 napnak mérték.

Ezekből az adatokból, és a csillag kezdeti tömegéből kiindulva (amely szintén nem egy egzakt szám, így lehet benne bizonytalanság), sokkal kisebbnek mérték a Betelgeuse-t, mint a korábbi hasonló kalkulációk. Az jött ki, hogy a csillag átmérője a korábban hitt 1100 napátmérő helyett „csak” 764 napátmérő. A csillag látszólagos méretéből (a Betelgeuse ugyanis olyan hatalmas, hogy megfelelő műszerekkel pont helyett korongnak látszik az égen) kiindulva újraszámolták annak távolságát is, és kiderült, hogy az adatok alapján csak 530 fényévre van tőlünk.

Galéria megnyitása

Ez óriási eltérés, és ha valóban igaz, nagyon fontos információ. A tanulmány egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy milyen kihívást jelent a közeli égi objektumok vizsgálata. A Betelgeuse távolságát azért nehéz meghatározni, mert a csillag túl fényes ahhoz, hogy az erre szolgáló űreszközök, például a Gaia űrtávcső, megvizsgálják. Más módszerekkel pedig nagyon változatos eredményeket lehet kapni. A mostani, 530 fényéves eredmény például összhangban van a Hipparcos műhold korábbi méréseivel, de ellentmondásban van a legújabb, rádiótávcsöves mérésekkel.

Az új modell másik érdekessége, hogy ha a számítások helyesek, a Betelgeuse jelenleg héliumot fuzionál szénné a magjában. Ez a folyamat a hasonló csillagok esetében a kutatók szerint nagyjából 100 ezer évig tart, majd beindul a szénfúzió, amit a további, még nehezebb elemek egyesülése követ. A szakaszok egyre rövidülnek, míg végül a csillag magjában vas kezd keletkezni, amely már nem képes tovább fuzionálni. Ezt követően következik be a szupernóva-robbanás. Az új modell szerint a Betelgeuse a héliumfúzió korai stádiumában van, ami azt jelenti, hogy az égitestet megsemmisítő robbanás még nagyon-nagyon távol van.

Hogy az új modell helytállóbb-e a korábbi számításoknál, azt egyelőre nem lehet megmondani, mivel minden hasonló kalkulációban sok a bizonytalan tényező. De a módszer kétségkívül érdekes, és a modell izgalmas újdonságokat sugall a vörös óriások működéséről. A következő években pedig talán sikerül olyan észlelési adatokat gyűjteni, amelyek eldönthetik a vitát.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ product.displayName }}
csak b2b
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap