Az Epic és az Apple között zajló pereskedés nem csak nagy hatással lesz a játékipar jövőjére nézve, hanem menet közben számos érdekes dolog is kiderül az ipar különböző résztvevőivel kapcsolatban. Most például az, hogy a Microsoft semmit nem keres az eladott Xbox-konzolokon.
Ez természetesen önmagában nem nagy meglepetés, hiszen a konzolbiszniszben jellemzően az a stratégia, hogy magát a hardvert veszteséggel árulják a minél nagyobb felhasználói bázis minél hamarabbi kialakítása érdekében, majd az igazi hasznot a játékok eladásából, a szolgáltatások értékesítéséből és a külsős partnerek által generált forgalom egy részének (30%-ának) a lehúzásából szerzik.
Az éppen zajló perben beidézték külsős tanúként Lori Wrightot, az Xbox-részleg alelnökét, akit az Epic ügyvédje, Wes Earnhardt arról kérdezett, hogy mekkora hasznot realizál a Microsoft az Xbox-konzolok eladásából.
"Nincs hasznunk, veszteséggel értékesítjük a konzolokat" - válaszolta Wright. Amikor az ügyvéd rákérdezett, hogy valaha realizált-e hasznot a Microsoft az Xbox-konzolok eladásán, az alelnök azt válaszolta, hogy "nem". Mindezzel az Epic arra akart rávilágítani, hogy a konzolgyártók esetében még igazolható, hogy a bevételek 30%-át elveszik a külsős szoftverfejlesztőktől, mert az ökoszisztéma kialakításán nincs nyereségük. Ez szöges ellentétben áll a mobilos iparral, ahol az Apple hatalmas haszonnal értékesíti a telefonjait. Így tehát az Epic szerint nem korrekt, amikor az Apple arra hivatkozik, hogy más áruházakhoz hasonló a díjszabása.
Ahogy az ügy kapcsán a Niko Partners elemzője, Daniel Ahmad rámutatott, a konzolok veszteséggel történő értékesítése főleg a '90-es és 2000-es években volt a csúcsán, a Sony rengeteg pénzt nyelt be a PS2 és a PS3 kapcsán is, és mindkét konzol árát később elég agresszívan kezdték csökkenteni. Ez némileg megváltozott a PS4 esetében, ami kezdetben szintén veszteséges volt, azonban a korábbiaktól eltérően később nem csökkent meredeken az ára, hanem hosszú ideig 299 dolláron ragadt, így az életciklusa második felében már minden bizonnyal valamennyi haszonnal tudta értékesíteni a Sony.
Az egész gyakorlat alól természetesen kivétel a Nintendo, a cég ugyanis jellemzően úgy tervezi meg a hardvereit és olyan árat szab meg rájuk, hogy még ha minimálisan is, de már a kezdetektől profittal tudja azokat értékesíteni (legalábbis az esetek többségében).
Jelenleg mind a PS5, mind pedig az Xbox Series X/S konzolokat veszteséggel árulják a gyártók, de ez már a nyers hardverüket nézve is elég egyértelmű. Nem segít a helyzeten, hogy korábban egy generáció során a gyártók nagyot tudtak nyerni a chipek csíkszélességének csökkentésével, ami így olcsóbb gyártást tett lehetővé. Ráadásul így elég volt a kisebb, olcsóbb hűtés, valamint a konzol mérete is csökkenni tudott, ez pedig a dobozolás és szállítás során jelent kisebb költséget. Manapság azonban már egyrészt jóval drágább átállni egy új csíkszélességre, és ezek nem is jelentenek olyan hatalmas előrelépést, mint korábban.
Érdemes például visszaemlékezni, hogy az Xbox 360 esetében kezdetben 90nm-es technológián készült külön a CPU és a GPU, a legutolsó vékony modellben azonban ezeket már egységesítették egy APU-ba, amit 45nm-en gyártottak. Ezzel párhuzamosan viszont több, korábban külön megvásárolható kiegészítőt (például HDD és wi-fi modult) már alapból beépítettek a gépbe az agresszív árcsökkentés mellett.
