Socket AM3-as alaplapok a szorítóban

Az X58-as alaplapok tesztje után nemrégiben az AMD háza táján is szétnéztünk újdonságok után kutatva, agy rátaláltunk az Athlon II X2 240-es processzorra, amely a múltkori teszt eredményei alapján egy igazán jó vételnek minősül. A terméket most egy újabb teszt erejéig láttuk vendégül: ezúttal megnéztük, hogy a Socket AM3-as alaplapok piacán mit érdemes választani, ha ki akarjuk használni a beépített DDR3-as memóriavezérlő nyújtotta előnyöket.

Socket AM3-as alaplapok a szorítóban

Bevezető

Az X58-as alaplapok tesztje után nemrégiben az AMD háza táján is szétnéztünk újdonságok után kutatva, így rátaláltunk az Athlon II X2 240-es processzorra, amely a múltkori teszt eredményei alapján egy igazán jó vételnek minősül. A terméket most egy újabb teszt erejéig láttuk vendégül: ezúttal megnéztük, hogy a Socket AM3-as alaplapok piacán mit érdemes választani, ha ki akarjuk használni a beépített DDR3-as memóriavezérlő nyújtotta előnyöket.

A szűkös választékból két Gigabyte és egy MSI alaplapot szemeltünk ki, amelyek közül kettő darab az AMD 770-es északi hídjából és SB710-es déli hídjából álló platformra, míg egy darab az AMD 790X-es északi hídjából és SB750-es déli hídjából álló lapkakészletre épül. A termékek között árban és szolgáltatások tekintetében van különbség, legalábbis, ha a 770-es lapokat szembe állítjuk a 790X-es termékkel, no de hogy ezt az árkülönbséget megéri-e kifizetni, ha nincs szükségünk multi-GPU támogatásra, az majd a cikk végén kiderül.

Az előző tesztünk alkalmával egy Radeon HD 4850-es videokártyát alkalmaztunk, ám ez most nem állt rendelkezésre, így egy Radeon HD 4890-es modellel folytattuk a tesztelést, amelyet az X58-as alaplapok esetében is használtunk. Ennek hátránya, hogy a korábbi, DDR2-es környezetben, ráadásul 32-bites Windows Vista-val és 2 x 1 GB rendszermemóriával  készült játéktesztek eredményeit nem tudjuk összehasonlítani, így emiatt majd még vendégül fogjuk látni az Athlon II X2 240 es modellt a későbbiekben. Nos, most vessünk is néhány pillantást az alábbi táblázatra, amelyben a jelenlegi megmérettetésben szereplő alaplapok specifikációit összegeztük:

Ahogy az a fenti kis táblázatból is látható, van némi különbség az egyes versenyzők között. A 770-es és 790X-es lapkakészlettel szerelt alaplapok esetében a karcsúsított RAID támogatás, valamint a Multi-GPU támogatás hiánya tűnhet fel első körben. A 790X alaplapon több SATA portot találunk és az audió vezérlő is különbözik a 770-eseken használttól. Az MSI és a Gigabyte 770-esei között szintén vannak különbségek, talán a legszembetűnőbb (ami tulajdonképpen a következő oldalon látható képek alapján derül ki) a koaxiális és optikai audió kimenetek hiánya lehet.

[bold]Tesztkonfiguráció

Alaplapok:[/bold]

-Gigabyte MA770T-UD3P

-Gigabyte MA790XT-UD4P

-MSI 770-C45

[bold]Processzor:

[/bold]-AMD Athlon II X2 240

Memória: 2 x 2 GB Geil (DDR3-1333, CL7-7-7-24)

VGA: XFX Radeon HD 4890 1024MB

HDD: WD 160 GB SATA II

ODD: NEC DVD-ROM

Operációsrendszer: Windows Vista Ultimate x64

A rövid kis bevezető és a specifikációk ismertetése után következzen az alaplapok bemutatása, részletesen.

Az alaplapok

Ezúttal két Gigabyte és egy MSI alaplapot helyeztünk górcső alá, hogy kiderüljön: az egyes gyártók, között pontosan milyen teljesítménybeli különbségek vannak? A két darab 770-es alaplap mellé egy 790-es modellt is beszereztünk, amellyel az volt a cél, hogy szemléltessük, mennyire éri meg a drágább alaplapot használni, ha az egyik legfőbb szolgáltatását, a multi-GPU támogatást nem kívánjuk igénybe venni.

Elsőként vizsgáljuk meg, hogy a termékek milyen csomagolásban érkeztek hozzánk. A dobozokkal semmi gond nincs, mindegyik tetszetős és igen informatív: a bennük rejlő termék legfőbb tulajdonságai az elő- és hátlapon maradéktalanul megtalálhatóak, ami sok esetben jól jöhet. A Gigabyte alaplapjainak csomagolásai követik a gyártó többi termékénél használt dizájnt, de az MSI-nek sincs oka szégyenkezésre, ugyanis 770-es termékének doboza igen tetszetősre sikerült.

A nem túl lényeges csomagolás után nézzünk is bele a dobozokba, és vizsgáljuk meg, hogy melyik gyártó mennyi tartozékkal lát el minket, illetve mi vagy mik azok, amelyek hiányozhatnak.

A Gigabyte és az MSI 770-es lapkakészlettel ellátott termékei gyakorlatilag hasonló felszereltséggel érkeztek, már ami a kellékek mennyiségét illeti. A gyártók egy, az alaplap hátlapi kivezetéseihez szükséges takarólemezt, valamint egy IDE adatkábelt adtak az alaplapjaikhoz, a SATA adatkábelből a Gigabyte esetében két darab, míg az MSI termékénél csak egy darab állt rendelkezésre. Sajnos MOLEX -> SATA tápkábel átalakítót egyik gyártó sem adott, pedig igencsak jól jönnének. A Gigabyte 790X alaplapjánál a kisebbik Gigabyte-nál már ismertetett tartozékokon kívül két darab eSATA kivezetést is kapunk hátlapi panel formájában adat- és tápkábelekkel együtt.

A leírások között mindhárom alaplapnál jelen van a felhasználói kézikönyv, valamint a drivereket és segédprogramokat tartalmazó telepítőlemez. Az MSI-nél a gyors üzembehelyezési útmutató egy nagy összehajtogatott papír formájában volt jelen. Érdekesség, hogy míg a Gigabyte telepítőlemezein lehetőségünk van az automatikus drivertelepítés igénybevételére, addig az MSI megoldásánál nekünk kell egyenként elindítani a különböző telepítőket, azaz nincs automatikus telepítés opció. Ez sokaknak kellemetlen, de tény, hogy nem létfontosságú az automatikus telepítő.

A kellékek után magukat az alaplapokat vesszük szemügyre egy kicsit közelebbről, szokásunknak megfelelően most is inkább a tervezésbeli és kialakításbeli problémákkal foglalkozunk, hiszen az alaplapok specifikációit már a bevezető folyamán kitárgyaltuk.

A 770-es Gigabyte alaplapnál a +12V-os csatlakozó érdekes módon nem a megszokott helyre, hanem a processzor mögötti területre került, emiatt bizonyos házakban igencsak útban lehet a kábel. A csatlakozó elhelyezése legalább jó lett, ugyanis könnyedén hozzáférhetünk a kioldó pöcökhöz, ha esetleg szétszedésre kerül sor. A SATA csatlakozóknál a gyártó végre odafigyelt az általunk sokat hangoztatott kellemetlenségre: a csatlakozók itt már nem egy irányba néznek, azaz a kioldó pöckök nincsenek egymás takarásában, így egy kábel kioldása miatt nem ell a másikat is bántani. Pozitívum, ilyet legutóbb a Zotac GeForce 9300-as alaplapjánál láttunk, amelyet szintén megdicsértünk. A többi csatlakozó elhelyezésével nem volt probléma, az alaplap felépítése összességében problémamentes.

A 790X lapkakészlettel ellátott Gigabyte alaplap (2. kép) 90 fokkal elfordított SATA csatlakozókat kap, amelyeknél egy-egy kábel kioldásához a mellette lévőt is ki kell szedni, ugyanis a rögzítők fedik egymást. A +12V-os tápcsatlakozó itt már a megszokotthoz közeli helyre került, a kissé szoros elhelyezés ellenére a szerelés nem kényelmetlen. Ha kétslotos hűtővel ellátott videokártyát alkalmazunk, akkor egy PCI express slotot ennél a terméknél is veszítünk, sőt, ha Crossfire rendszert építünk ilyen kártyákból, akkor egy PCI slotnak is búcsút mondhatunk. Ez a tény gyakorlatilat az alaplapok túlnyomó többségére igaz, ettől eltekintve egyéb kellemetlenséget nem fedeztünk fel.

Az MSI 770-es alaplapjánál a +12V-os csatlakozóval nem volt gond, ám a SATA csatlakozók esetében ennél a terméknél is azt a kellemetlen elrendezést alkalmazták, ami miatt az egyes csatlakozók kioldásához a másik kábelt is ki kell oldani, mert máshogy nem férünk a pöcökhöz. Ez amolyan idegesítő apróság, túl nagy jelentőséggel nem bír. A termék esetében a felépítéssel nem volt egyéb problémánk. Ami még megemlíthető, az talán az alaplapon elhelyezet DIP tuning kapcsoló, amelynek segítségével a processzor gyors tuningjára nyílik lehetőség. Hasznos megoldás, de mivel a felhasználók nagy része zárt gépházban tartja perifériáit, sok értelme nincs. Tuningosok esetében már más a helyzet: ezt a megoldást kifejezetten nekik találták ki.

Az alaplapok közül a 770-es lapkakészlettel ellátott Gigabyte és MSI termékeknél egyszerűbb heat pipe nélküli megoldásokat használtak, amelyek jól teljesítették a rájuk bízott feladatot, míg az egy lépcsőfokkal magasabban elhelyezkedő 790X terméknél már egy komolyabb, heat pipe alapú rendszert hívtak segítségül az északi híd és a tápellátó áramkörök hűtésére. Hogy melyik megoldás hogy vizsgázott, az pár oldal múlva kiderül.

Az alaplapok hátlapi csatlakozóiról sem feledkeztünk meg, ezekről az alábbi három kép és az utánuk következő leírás segítségével juthatunk bővebb információkhoz. A Gigabyte termékeknél a csatlakozók mennyisége gyakorlatilag megegyezik, mindössze elrendezésben van némi különbség, ehhez képest az MSI kínálata valamivel szerényebbnek mondható.

 

A Gigabyte alaplapjain a hátlapi csatlakozók között USB 2.0-s portból összesen 8 darab áll rendelkezésre, míg az MSI esetében ez mindössze 6 darab. A PS/2-es csatlakozók, a Gigabites Ethernet port és az  audió vezérlő jack kimenetei mindhárom alaplapon megegyeznek. A Gigabyte termékein két-két darab FireWire csatlakozó is jelen van, ezek az MSI alaplapjáról hiányoznak. A bevezetőben már említettük, de itt ismét megtesszük: a két Gigabyte alaplapon koaxiális és optikai hangkimeneteket is találunk, míg az MSI alaplapjáról ezek hiányoznak. Az utolsó különbség a termékek között az, hogy az MSI egy RS-232-es soros portot is elhelyezett az alaplapján, ami a Gigabyte modellekről hiányzik.

Processzor-kompatibilitási listák

Gigabyte MA770T-UD3P | Gigabyte MA790XT-UD4P | MSI 770-C45

[bold]Memória-kompatibilitási listák

[/bold]Gigabyte MA770T-UD3P | Gigabyte MA790XT-UD4P | MSI 770-C45

Memória tesztek

Everest 5.02

Az egyes rendszerek memória- és processzorkezelését az Everest segítségével vizsgáltuk meg. A tesztprogram által adott eredményeket egy kis táblázatba foglaltuk, hogy a diagramnál könnyebben, egyszerre átláthassuk a különböző tesztekben nyújtott teljesítményeket.

Az AMD 7-es sorozatú lapkakészleteivel szerelt alaplapok közül ahogy az a fenti táblázat zöld mezőinek összesítése után kiderül, a legjobb a Gigabyte 770-es terméke lett. Alig lemaradva a második helyet zsebelhette be a 790X lapkakészlettel ellátott modell, míg az utolsó helyre az MSI alaplapja került. A termékek között sok helyen szinte csak minimális különbségeket mérhettünk (viszonyítási alapnak elhelyeztük a táblázatban a háromcsatornás Core i7-es eredményeket is).

Sisoft Sandra 2009 SP3

A Sisoft tesztprogramjával ezúttal csak a különböző rendszerek memória sávszélességét vizsgáltuk, hogy lássuk, az Everesttel mért értékek mennyire hitelesek, pontosabban van-e különbség a két tesztprogram által mutatott értékek között. A szoftver elérhető legfrissebb verziójával a következő értékeket kaptuk:

A Sisoft tesztekben most az MSI alaplapja mutatta fel a legjobb teljesítményt, a második helyre a Gigabyte 790X terméke, míg az utolsóra, minimális különbségekkel a Gigabyte 770-ese ért be. Összességében memóriakezelés tekintetében minimális különbségeket mértünk az egyes alaplapok között.

Szintetikus tesztek

Cinebench R10

A Cinebench R10-es szoftverben egy kép renderelésének sebességét méri az alkalmazás, amelyre aztán pontszámot ad a végén. A teszt első körben egy szálon, majd később két szálon fut le, illetve annyin, ahány maggal rendelkezik a processzor, azaz esetünkben kettőn.

Mivel itt a magasabb érték számít jobbnak, így a megmérettetésben szereplő AMD-s alaplapok között összességében nehéz eredmény hirdetni. A Gigabyte 770-es alaplapja mondható összességében győztesnek, ám a különbségek sokszor mérési hibán belül vannak.

[bold]POVRay

[/bold]

A Povray a Cinebench-hez hasonlóan egy renderelő alkalmazás, amely képes a processzor egyetlen magját, vagy akár minden magot csatarendbe állítani a feladat elvégzéséhez. Az alábbi diagramon az összes processzormag terhelésekor kapott eredményeket láthatjuk.

A legjobb teljesítményt a Gigabyte 770-ese mutatta fel, tőle alig lemaradva az ugyancsak Gigabyte által készített 790X alaplap lett a második. Az MSI 770-es alaplapja ezúttal az utolsó helyen zárta a megmérettetést. [bold]

WinRaR

[/bold]

A következő tesztprogram a WinRar 3.81-es változata. Az alkalmazás beépített sebességmérőjével végeztük el az első tesztet szokás szerint, amely a gép teljesítményét KB/s-os értékkel jellemzi. Ezeket az eredményeket összesítettük, majd egy valós teszt segítségével is megnéztük, hogy az előzőleg felállított sorrend vajon a valós teszt alkalmával is érvényes-e.

Az eredmények alapján a legjobb eredményt a Gigabyte 790X lapja érte el, rögtön a második helyen pedig a Gigabyte 770-es modell foglal helyet. Az MSI 770-es lapja ezúttal csak az utolsó helyre fért be, de a különbségek viszont itt is csak minimálisak.

3DMark Vantage

A 3DMark Vantage egy kizárólag Windows Vista operációsrendszeren üzemelő tesztprogram, amely a processzor és a videokártya, illetve a teljes rendszer teljesítményét egyaránt pontszámokkal próbálja ábrázolni. Esetünkben a processzorra adott pontszámokra fókuszáltunk, amelyek az alábbi táblázatban vannak jelen.

A processzorteszt kivételével minden megmérettetésben második lett a Gigabyte 770-es alaplapja, míg az első helyre a 790X termék lépett fel. Az MSI alaplapja ezúttal mindenben alulmaradt a két rivális termékhez képest, ám a különbségek itt is minimálisak voltak.

[bold]Photoshop CS4

[/bold]

Az Adobe képmanipuláló szoftverében egy nagyméretű panorámaképen végeztünk módosításokat, amelyeket script formájában elmentettünk, majd lefuttattuk a különböző rendszereken. A teszt megegyezik az X58-as alaplaptesztnél használt scripttel.

A különbségek itt is minimálisak voltak, így hasonló tesztekből többet nem futtattunk le a rendszereken. A minimális különbség miatt ezúttal egyértelmű rangsor ugyan felállítható, de a pár ezred másodperces különbségeket látva kevés értelme van.

Néhány játékteszt

[bold]Crysis: Warhead

[/bold]

A játékok közül a tesztben szereplő egyik népszerű alkotás a Crysis:Warhead. Ezt a játékot 1024 x 768-as felbontás, valamint Gamer beállítások mellett és 10280 x 1024 pixeles felbontás, illetve szintén Gamer beállítások mellett futtattuk le. A tesztek során figyeltük, hogy milyen különbségek mutatkoznak az egyes versenyzők között, az eredmények a lenti képen láthatóak: 

Az eredmények ismét változtak. A Gigabyte 790X alaplap nyerte a megmérettetést, a második pedig az MSI 770-es lapja lett. A két termék között minimális teljesítmények mutatkoztak, bár az 1024 x 768 pixeles felbontás alkalmazásakor az 1 FPS különbség azért már megvolt. Az utolsó ezúttal a Gigabyte 770-es terméke lett.

Far Cry 2

A másik rendkívül népszerű alkalmazás a Far Cry 2. Az alkalmazásban 1024 x 768 pixeles felbontást alkalmaztunk mindkét tesztnél, de az egyik esetben a PhysX effekteket közepesre állítottuk, míg a második esetben maximumra. Az így kapott eredményeket a következő diagram szemlélteti:

Az első két helyre a két Gigabyte alaplap futott be, közülük a 790X modell lett az első. Az utolsó helyet, ha csak minimális lemaradás miatt is, de az MSI alaplapja gyűjtötte be. Összességében egyik játékban sem volt mérhető érdemleges különbség, mint ahogy azt várhattuk.

Fogyasztás, hőfokok, tuning

Merevlemez-kezelés

A merevlemez kezeléssel kapcsolatos tesztek alapjául ezúttal is a HDTune és HDTach alkalmazások szolgáltak. Az egyes szoftverekben kapott eredményeket a következő néhány képen láthatjuk.

A tsztek alapján a minimális adatátviteli sebesség tekintetében a Gigabyte 770-es alaplap mutatta fel a leggyengébb teljesítményt, míg a legjobb ebben a körben az MSI terméke lett. A maximális adatátviteli sebesség szintén az MSI termékénél lett a legjobb, a két Gigabyte lap közel azonos eredményt ért el (az eltérő déli híd ellenére). Az elérési idő a Gigabyte 770-nél lett a leggyengébb, a legjobb pedig az MSI alaplapjánál. Processzorterhelés tekintetében szintén az MSI terméke nyert.

Fogyasztás

Az alaplapok esetében természetesen most is megvizsgáltuk, hogy az egyes rendszerek monitor nélkül a különböző helyzetekben mekkora fogyasztás mellett üzemelnek. A teszt során első körben alapjáraton, energiatakarékos funkciók bekapcsolása nélkül vizsgáltuk az alaplapokat, mad a második körben energiatakarékos módban és Cinebench renderelés alkalmával is megnéztük, hogy mekkora a fogyasztás átlaga. Az így kapott eredményeket az alábbi kis diagram segítségével foglaltuk össze.

A legkedvezőbb fogyasztási értékeket a Gigabyte 770-es alaplapja vonultatta fel, akár az üresjárati, akár az energiatakarékos vagy a teljes terhelés melletti képet nézzük. A második helyre, olykor minimális különbséggel az MSI 770-es terméke érkezett, míg a legtöbbet a Gigabyte 790X alaplapja fogyasztotta.

[bold]Tuning

[/bold]

Az alaplapoknál most kétféle módszerrel próbáltuk letesztelni a tuning képességeket. Az egyik eljárás a maximális "rendszerbusz" órajel megkeresése volt, amelynek során bizony órajel limitbe ütköztünk. A két Gigabyte alaplapnál 280 MHz-es, míg az MSI termékénél 275 MHz-es limitbe ütköztünk, ennél feljebb nem sikerült jutni. A memória osztót, a HT buszsebességet és a processzor szorzóját természetesen minden esetben minimális értékekre vettük vissza, hogy semmi ne álljon a sikeres tuning útjába. A második körben már az alapfeszültség mellett elérhető maximális órajelet kerestük az Athlon II X2 240-es processzorral ellátott rendszerekben.

 

A maximális órajel keresésekor ismét manuális feszültség beállítást alkalmaztunk (1,35V) és próbálgattuk, hogy meddig marad stabil a rendszer. A fenti táblázatban a maximálisan elért, atom stabil órajeleket láthatjuk. Érdekes, hogy a DDR2-es teszt alkalmával sikerült 3500 MHz-en is stabilan üzemeltetni az Athlon II X2 240-es processzort, ám a mostani alaplapok már nem voltak ennyire együttműködőek. A tuning bajnokságot a Gigabyte 770-ese nyerte.

[bold]Hőmérsékletek

[/bold]

A rendszerek tesztelése során műszeres mérésekkel figyeltük, hogy az egyes alaplapok északi- és déli hídjai milyen mértékben melegszenek terhelés és üresjárat alkalmával. Az értékeket átlagoltuk, majd táblázatba foglaltuk:

Üresjáratban mindkét chip vizsgálatakor a Gigabyte 770-es alaplapja bizonyult hűvösebbnek a mezőny tagjai közül, a másik két alaplap azonos hőmérsékleti értékeket mutatott fel.

Terhelés esetén változott a helyzet: mindkét esetben a Gigabyte 790XT alaplap volt a leghidegebb, így a hűtésére nem lehet panasz. A legmelegebben az MSI alaplapja üzemelt, igaz csak 1-1 Celsius fok különbség volt közte és a Gigabyte 770-ese között.

Itt is elmondanánk, hogy mivel a termékek passzív bordákkal vannak ellátva, érdemes a gépházba két darab rendszerhűtő ventilátort is beszerelni, hogy a meleg nyári napokon se legyen problémánk a termékek hűtésével és ne váljon instabillá a rendszer a rosszul szellőző ház miatt.

Végszó

Az alaplapok közül a legtöbb tesztben a 770-esek közül a Gigabyte terméke vitte el a pálmát, de az MSI alaplapja sem szerepelt rosszul. A 790X modell sok-sok első helyezést zsebelt be, de teljesítménye neki is egy picit hullámzó volt (de szeretnénk kihangsúlyozni, hogy eltérések a legtöbb esetben nagyon apróak).

Amennyiben vásárlás előtt állunk, akkor két szempontot kell eldöntenünk: kell-e a multi-GPU támogatás vagy sem. Ha nem kell, akkor a 790X egyből ki is esik, így marad az MSI és a Gigabyte alaplapja. Amennyiben a FireWire portra és az optikai/koaxiális hangkimenetekre szükségünk van akkor számunkra a Gigabyte 770-ese a jó választás, ugyanis mind tuningban, mind teljesítményben, mind pedig szolgáltatások terén jó választásnak minősül, plusz az említett kritériumoknak maradéktalanul megfelel és 10000 forinttal olcsóbb a 790X modellnél, amely plusz egy PCI Express X16-os csatlakozót, RAID 5,10 támogatást és plusz két SATA portot kínál.

Az MSI alaplapja szintén jó terméknek mondható, ám több dolog hiányzik róla, mint amit az 1500 forintos árkülönbség indokolna. Az audió kimenetek között nincs jelen az optikai és a koaxiális csatlakozó, ami mostanában már egyre több felhasználó számára fontos. Nincs FireWire portunk, valamint SATA adatkábelből is csak egyet kapunk. Jó, ez utóbbi kijelentés nem éppen fontos, de legyünk pontosak. Összességében ezek, és a teljesítmény, valamint fogyasztáskülönbség miatt érdemes azt az 1-2 ezer forintot a Gigabyte 770-es termékére költeni, de ha mégsem így teszünk, akkor sem fogunk csalódni az MSI 770-C45-ös lapjában sem, amely merevlemez kezelés tekintetében tesztgyőztes lett. Azért azt ne felejtsük el, hogy az MSI alaplapja maximum 125W-os TDP-vel rendelkező processzorok fogadására képes, míg a két Gigabyte alaplapban majd akár 140W-os TDP mellett üzemelő processzorokat is használhatunk.

A Gigabyte 790XT-UD4P alaplap a fentiekben kitárgyalt extrákat kínálja a maga 31000 forintos áráért. Hogy érdemes-e őt választani? Nos, ha nem kell a Crossfire támogatás, valamint nem hiányoljuk a fejlettebb audió vezérlőt, az eSATA hátlapi panelt és a RAID 5,10-es támogatást, akkor válasszuk a 770-es modellt. Amennyiben a felsoroltak többségére szükség van, és hajlandóak vagyunk az extrákért majd 10000 forintot kiadni, akko bátran beruházhatunk a Gigabyte 790XT-UD4P-be, ugyanis a lap ajánlott vételnek minősül!

[bold]

A tesztben szereplő alaplapok a Cédrus Kft kínálatából érkeztek, ezúton is köszönet értük![/bold]

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward