Sniper Elite V2 - A háború végnapjai

Németország, 1945. Berlin inváziója kezdetét vette, a főváros nyugati határában Szövetséges erők gyülekeznek, keleten pedig már a Vörös Hadsereg támad.

Sniper Elite V2 - A háború végnapjai

I. oldal

Németország, 1945. Berlin inváziója kezdetét vette, a főváros nyugati határában Szövetséges erők gyülekeznek, keleten pedig már a Vörös Hadsereg támad. Hitler hatalmának utolsó napjait éljük, a modern történelem legfontosabb pillanatai ezek. A lángok marcangolta náci birodalom büszke nemzetét bombák moraja kelti minden hajnalban. A győzelem utópiáját egyre kevesebben látják már, a führer vezérkarában a remény viszont még egy kicsit se foszlott szerte, a tengelyhatalmak legnagyobb tudósai dolgoztak azon a fegyveren, mely végérvényesen megfordíthatja a háborút. A V2-es rakétaprogram részleteit alig egy tucat beavatott ismeri csupán, gyilkos töltetek szegeződnek London belvárosára, Hitler véres bosszúra készül.

Atlanti-óceánt átszelő repülőgépek, interkontinentális rakéták, láthatatlan tengeralattjárók, 1000 tonnás, 35 méter hosszú tankok, és minden korábbinál nagyobb erőt felvonultató, sorozatgyártásra kész szupertöltetek. A második világháború titkos fegyvereit ezernyi mítosz és legenda övezi, szólnak beszámolók már elkészült típusokról, csak tervezőasztalon létező, de kidolgozott darabokról, s olyanokról is, melyek megépítése talán még a mai csúcstechnika képességeit ismerve is lehetetlennek tűnik. Az új Sniper Elite alcímét adó V2-es program is Hitler legtitkosabb terveinek egyike. A 320 kilométeres hatótávolságú, 1000 kilogrammos töltetet szállító, 4000 kilométer per órás sebességre is képes óriásrakétát a világ egyik legpusztítóbb bombájaként tartják számon, a nemes feladat pedig, hogy megállítsuk, ezúttal is a mi vállunkat nyomja. Az ellenséges vonalak mögött azonban mindez nem lesz könnyű feladat, főleg nem, ha Berlin belvárosáról beszélünk.

A Rebellion és a 505 Games legújabb közös játéka Németország megszállásának egy egészen elképesztő időszakát dolgozza fel. Karl Fairburne amerikai mesterlövész bőrébe bújva szemtanúi lehetünk a Wehrmacht megtörésének és bukásának, a mi feladatunk lesz, hogy felkutassuk, s megöljük a programban részt vevő mérnököket. A tét pedig nem kicsi. Ha a rakéták útnak indulnak Nagy-Britannia partjai felé, akkor a Szövetségesek elveszthetik a nyugatról érkező minden utánpótlásukat. A játék külső nézetből vezet be minket az eseményekbe, lopakodnunk kell, csendben behúzódni a sötétbe, s csak akkor meghúzni a ravaszt, ha célpontunk tiszta. A készítők szerint a Sniper Elite V2 a valaha készült legrealisztikusabb mesterlövész szimulátor, a kilőtt golyóra hatással van a szél, a gravitáció, de még a levegő páratartalma is, ám maga a játék nem csak a profiknak készült. A gyengébb nehézségi szintek segítségével az is megtalálhatja benne kedvenc esti programját, aki a Call of Duty harcaiban edződött, s nem vágyik azoknál komolyabb kihívásokra.

II. oldal

Mesterlövészként az elsődleges feladat, hogy célpontjainkkal tisztán végezzünk, a lehető legkevesebb zajt, s felfordulást okozva. Bár több tucat embert kell megölnünk azért, hogy eljussunk a célszemélyhez, belerohanni a tűzvonalba egyszer se tanácsos. A hangtompítós pisztoly gyorsan és megbízhatóan állítja félre az utunkba kerülő katonákat, támadhatunk puszta kézzel, hátulról eltörve áldozataink nyakát, s készíthetünk csapdákat is, a játék teljesen szabad kezet ad mindenben. Rejtekhelyünk bejáratait bombákkal védhetjük le, a megölt emberek holttestét elrejthetjük, de felhasználhatjuk következő áldozatunk lépre csalásában is, vonszoljuk ki a hullát a főtérre, rakjunk mellé egy taposóaknát, s figyeljük az eredményt. A járőrök mikor meglátják, azonnal odarohannak hozzá, három-négy embert is eltehetünk láb alól így, s még lőnünk se kellett.

Vannak elterelő taktikák is. Sűrűn kerülünk olyan helyzetbe, hogy az őrség figyelme nem lankad, s elmozdulni se hajlandó senki a helyéről. Vegyünk fel egy követ ilyenkor, s dobjuk el messzire, a zaj azonnal megbontja a rendet. Az elforduló, útnak eredő katonákat nem kötelező megölni, ha feltűnés nélkül átérünk az általuk figyelt területen, akkor is elértük a célt, számolni kell viszont azzal is, hogy néha elszabadulna a pokol. Ilyenkor az Amerikai Hadsereg klasszikusa, a Thompson géppisztoly fogja megmenteni az életünket. Nehéz vele célozni, és szét is hord egy kicsit, de a célját teljesíti, ahogyan az ellenségektől elvehető MP40-es is. Töltény, robbanószer és egyéb utánpótlás a megölt ellenségek átkutatásával szerezhető, a legizgalmasabb rész pedig minden kétséget kizáróan az, mikor elfoglaltuk kiszemelt helyünket, s magunkhoz emelve a mesterlövész puskát, végre belenézhetünk a távcsőbe.

Ahová a célkereszt mutat, a lencsén keresztül nézve az a terület élesedik ki előttünk, be kell mérni kiszemeltünket, s ha minden tényező a kezünkre játszik, pár másodperc múlva a célpont már holtan fog elterülni előttünk. Ha messzebb áll, akkor a D-Pad felfelé gombjával közelíthetünk egy kicsit, a pontosabb célzáshoz pedig használhatjuk az RB gombot is, melynek hatására hősünk néhány másodpercre visszatartja a lélegzetét, így csökkentve a célkereszt mozgását. Igazán nagy pácba pedig akkor kerülünk, ha a nácik felfedik állásunkat, megszólal a riasztó, s mindenki ránk kezd tüzelni. Karl pulzusa ekkor az egekbe szökik, alig bírja megtartani fegyverét, a célkereszt ide-oda mozog, mi meg idegességünkben elkezdjük halmozni a hibákat, de hogy ahogyan a szemtől szembeni csaták során, úgy itt se szabad elfeledkezni a különböző trükkökről.

III. oldal

A robbanó hordók igazi klasszikusként egy pillanat alatt megölik a körülöttük tébláboló - amúgy nem kifejezetten okos - egyéneket, ha egy tankot kell megállítani, akkor a benzintartály beömlőnyílására érdemes célozni, de az se megoldhatatlan feladat, ha egy golyóval két embert akarunk egyszerre kiiktatni. Csak várjuk meg, míg egymás takarásába kerülnek, az első emberen átszáguldó golyó a másodikat is le fogja dönteni. De akár fel is robbanhatjuk őket, csak lőjük szét a derekukon lógó kézigránátot, nem lesz szép halálban részük, ez garantálható. A Sniper Elite V2 egyik leghangulatosabb elemét pedig az X-Ray bejátszások adják. Fontosabb lövéseinket a játék lassított felvételen követi, a golyó elhagyja fegyverünk csövét, megállíthatatlanul hasítja a levegőt, majd becsapódik az áldozatba, csontok törnek, és szervek robbannak fel a szerencsétlenben. Ha tetszettek az új Mortal Kombat lassításai, akkor ezt is imádni fogod. Nem új, s nem is egyéni ötlet ez, de még ennyi év után is hatásos.

A látvány határozottan jó. Berlin belvárosa szép és részletes, kalandjaink során elhagyatott múzeumokban, földalatti fegyvergyárakban, kiégett kispolgári társasházak lakásromjaiban, és kincsekkel teli, érintetlen luxusvillákban is megfordulunk, a pályák nem nagyok, de szabadon bejárhatóak, a szürke linearitás viszont itt is jelen van, a kötött forgatókönyv a kibontakozásra nem ad nekünk sok lehetőséget. Technikai oldalról elégedettek lehetünk, a grafika szép, a fények és a speciális effektek hozzák a tőlük elvárt szintet, s még ezekkel is lehet taktikázni. Rendkívül hangulatos például, mikor úgy iktatjuk ki a szomszéd szobában strázsáló őrről, hogy az árnyékát figyeljük csak, s nem rontunk rá addig, míg hátat nem fordít nekünk, a játék nem rágja szánkba minden lehetőségét, figyelnünk kell, s magunknak felfedezni a részleteket.

A játékmenet kellemes, a kalandok nagyszerű kikapcsolódást nyújtanak, a lebukás veszélye miatt pedig a Sniper Elite V2 izgalmasabb, mint egy átlag második világháborús akciójáték. Persze lehetett volna még szebb, és még jobb az egész, a taktikai lehetőségek közül kimaradt például több olyan is, amit a Thiefben és a Splinter Cellben például már évekkel ezelőtt láttunk, de az összhatás így is elég jó. Amik meg a legjobban tetszettek, azok a hangok. A cipőzaj, a biztosítószeg kattanása, a lövés hangja, és az újratöltéskor hallható fémes matatás mind felerősítve, visszhangosítva szólal meg, az ember úgy érzi, hogy a főszereplő akár egyetlen fejvakarással lebuktathatja magát, bármit is csináljunk, a szívünk a torkunkban fog dobogni. S ha már a hangoknál tartunk, akkor a zenét is meg kell említeni, erős közepesként teljesít itt a játék, a dallamok nem fülbemászóak, de mindig illenek az adott szituációhoz, és attól függően változnak, hogy éppen nyugodtabb, vagy akciódúsabb pillanatokat élünk-e meg.

IV. oldal

A Sniper Elite V2 egy jó játék lett. Minőségben és költségvetésben természetesen elmarad az Activision és az Electronic Arts évente megjelenő sikercímeitől, de ami megmenti őt, az a hangulata. Fantasztikus dolog a kétfrontos háborút vívó Berlin ellen csatába indulni, a négyjátékos online coop pedig arról is gondoskodik, hogy kibővítse egy kicsit az amúgy nem hosszú single player élményeket. Ha szereted a mesterlövészeket, akkor két dolgot kötelező most látnod: az egyik ez a játék, a másik pedig Jude Law, Ed Harris, Joseph Fiennes és Rachel Weisz klasszikus filmje, az Enemy at the Gates.

Platformok: PC, PS3, Xbox 360

Tesztelt platform: Xbox 360

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward