A Sniper Elite korábbi része egyből megfogott azzal hogy eltérő volt az abban az időben szokásosnak tartott cső FPS-ektől. Nem csak egy irányból lehetett megközelíteni a feladatot, nem csak egyféleképpen lehetett célpontunkat likvidálni, ezáltal nagyobb esélyt adott arra hogy egy pályát akár többször is meg akarjon csinálni a játékos.

Azonban ha visszagondolok, egy pályát sem tudok felidézni, a sztoriról már nem is beszélve. Ami megmaradt - és ami szerintem mindenkinek, aki játszott valaha Sniper Elitte-el már a mondat kezdetekor bevillant - az a tökéletes lövést követő bullet time , amivel végigkövetjük a kilőtt golyó röppályáját egészen célpontunkig, ahol a Mortal Kombatot megszégyenítő röntgenfelvételt kapunk.

A mostani részben ismét Karl Fairburne mesterlövész bőrébe bújva kíséreljük meg szabotálni a nácik terveit, miközben megtizedeljük soraikat. Ezt többféleképpen tehetjük, egyedül vagy egy társunkkal a teljes co-op támogatásnak köszönhetően.

A játékmenet sokat nem változott az évek során: továbbra is látszik, hogy a névadó stílust, tehát a mesterlövészkedést fogja előnyben részesíteni a játék. Meg lehet próbálni Rambo módjára nekiindulni egy pályának, de a játék maga is több ponttal jutalmaz egy jól irányzott lövést úgy, hogy nem vesz észre minket senki, mint azt, hogyha berohanunk és megsorozzuk az egész tábort.  Ezért egy pálya akár 2 óra is lehet, míg megtaláljuk a számunkra megfelelő útvonalat, illetve pozíciót célpontunk likvidálására.

A játék 20 óra alatt végigvihető - plusz mínusz 5-8 óra -, attól függően hogy mennyire alaposan kutatjuk át a 10 rendelkezésre álló pályát (DLC-vel együtt) gyűjthető tárgyak után kutatva vagy mennyire tartjuk fontosnak a mellékküldetések, felfedezését/teljesítését. Ugyanis minden pályán a startnál csak a fő küldetés teljesítéséhez szükséges adatokat látjuk, minden mellékküldetést a pályán található levelekből, ellenfeleknél fellelhető információ morzsákból vagy a térkép felfedezésével nyithatunk fel.

Ebben segítségünkre lesz a már korábbi részekből ismerős mechanika, a távcső használata, amivel nem csak megjelölni tudjuk az ellenfeleket, hogy lássuk merre mozognak, de abban az esetben, ha hasznos tárggyal rendelkeznek - pl.: mellékküldetéshez tartozó felszereléssel, széf kulccsal - azt is felfedi számunkra.

Kiemelendő a mozgás továbbfejlesztése. Sose volt még Karl ilyen fürge, aminek hasznát is vesszük a lövés leadása utáni pozíció-váltáskor. Alacsonyabb kerítéseken simán átugorhatunk, vagy a falakon található növényzeten felmászhatunk, ezáltal is növelve a nehézséget a gép számára megtalálásunk szempontjából. Bár ennek a nehézsége változó, ugyanis van hogy az AI a Skynetet meghazudtoló pontossággal mért be egy több száz méterre leadott lövés után, rám küldve a pályán lévő összes ellenfelet, máskor pedig egy nyílt terepen látóhatáron belül akadálymentesen tudtam végigsétálni úgy, hogy még a lopakodós játékokból megszokott "figyelemcsík" sem jelent meg a képernyőn.  

Ami számomra új volt az a Deathloop-ból ismerős megszállás mód (Axis Invasion), ahol egy másik játékos becsatlakozik a játékmenetembe és az ellenfél oldalán harcolva próbál meg levadászni engem, mielőtt én tenném ezt meg. Ebben segítségére vannak a gép által irányított ellenfelek, akiket minimálisan befolyásolni tud azzal, hogy a figyelmüket tudja megerősíteni anélkül, hogy az adott karakter látott-e engem vagy sem. Ez a funkció természetesen kikapcsolható a pálya elindítása előtt, de érdemes egyszer  - kétszer kipróbálni, hogy lássuk mennyit fejlődtünk.

Összegzés

A Sniper Elite V grafikailag sokat fejlődött az elődhöz képest, de nem mondhatni hogy a  mai legszebb játékok közé tartozna. Az arcok kidolgozottsága, vagy a mimika animálása pedig bizonyos esetekben az Elder Scrolls Oblivion szintje alatt van. A hozzá tartozó szinkron pedig több helyen is gyengébb, mint amit várna az ember egy 2022-es címtől, az én kamu francia akcentusom is jobb, mint néhány ebben szereplő szinkronszínésznek.

A játékmenet fő eleme a fegyverkezelés viszont szerencsére nem hagy kivetnivalót maga után. Sose éreztem, hogy ha esetleg elrontottam egy lövést az azért lenne, mert az írányitás vagy a célzás hátráltatna. Ami pedig még jobban segít, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő fegyvert, a munkaasztalok ahol tetszés szerint tudjuk alakítani fegyverünk, távcsövét, csövét, tusát, tárát illetve akár a lőszer típusát.

A Sniper Elite nem fogja megváltani a játékos világot, de addig amíg tartott jó szórakozást nyújtott, eltekintve a megannyi bugtól, plusz végre egy olyan dologgal is találkoztam amivel még soha, nem kékhalállal indult újra a gépem hanem zöld halállal.