„A nukleáris háború se békét nem hozott, se győzteseket. Nem csoda, hogy a végén aláírták az egyezményt, ami a plutónium bármiféle katonai felhasználását megtiltja. Azon viszont már ez sem segített, hogy a radioaktivitás által életre keltett mutánsok hordái lepték el a világot, folyamatos nyomás alatt tartva az emberiség maradékát. Amúgy pedig? Az élet mindenkinél a maga medrében folyt tovább, hiszen a városok védett zónának számítanak, mintha nem is lenne külvilág. Az üzleti út eseménytelenül telik, a luxust magától értetődőnek veszem. A VIP szoba minden lehetséges kényelmet biztosít és a védelmi rendszere is tökéletes. Új Európa hadban áll, bár a harmadik világégésnek vége. A biológiai védművek átmeneti megoldást jelentenek csak és sokan a háború végét jósolják, de a cinikusok szerint a remény pont a katasztrófák előtt szokott a legmagasabbra csapni. A rakéta becsapódása utáni zűrzavarban a mészárlás rettenetes mértéket öltött. Az ezt követő csend talán még ijesztőbb volt, de van valami, ami ezeknél is rosszabb. Az éhség. Ha pedig választhatok a bizonytalan halál és a biztos éhhalál között, akkor az előbbi mellett döntök. Ki kell mennem közéjük, mert itt a biztos pusztulás vár csak. Túl kell éljem a mutánsokat és ezt a helyet…”
Az egyszerű karakterlapot böngészve feltűnik, hogy a maga módján nagyon is komolyan vették a készítők a túlélést, ugyanis életerőnk maximumon tartása mellett éhségünk csillapítása is a feladataink közé tartozik. Alvással is gyógyulhatunk a VIP szobában, de az átaludt órák alatt éhesebbé is válunk, így itt is előre kell gondolkodnunk. Az éhség csíkját egyfajta energiaként is felfoghatjuk, mivel ennek elfogyása után életerőnket csökkenti a továbbhaladás, aminek elfogyása értelemszerűen a kaland végét jelenti. Az „energia” menedzselése nagyon is fontos elem, mivel a hotel épületének bejárása úgymond mozgáspontokba kerül. Amúgy sem lesz könnyű dolgunk, míg a 100. emeletről lejutunk az elsőre, de hát kellett nekünk az emeleti csúcsakategóriás luxuslakás ugye, így jártunk. Minden emelet, szoba meglátogatása időbe -és így 1 pontba- kerül és erre az energiánkból áldozunk. Ha ez nem lenne elég, a lift elektromos panelének megjavítása és a liftezés is energiába kerül, de a lépcsőzésnél mértékrendekkel gyorsabbak leszünk a felvonót használva. Szereplőnk külön naplóba gyűjti az érdekes történeteket, újságkivágásokat, de találhatunk hangfelvételeket, mobiltelefonokat és számítógépeket is, amikből a háttértörténetről tudhatunk meg apróságokat. A játék kezdetekor egy aktív és egy passzív képességet választhatunk, bár csak akkor, ha már unlockoltuk őket, első nekifutásra üres lesz a lista.
A főhadiszállásunk nemcsak menedék, de a gyártás, bütykölés központja is, és a fejlesztésekkel jobb ágyunk, biztonságosabb ajtónk és jobban felszerelt konyhánk, munkaasztalunk lehet. Mindez elsőre jól is hangzik, de nem aludtam egyszer sem, így ugye az ajtó megerősítésére sem volt szükségem. Lehet csak szerencsém volt és elég ételt, kötszert találtam, de a munkaasztal és a konyha létfontosságú volt, főként az előbbi. Miket gyárthatunk itt? Fegyvert, kötszert, gyógyszereket, ételt és mindenféle alkatrészt. Az adott fegyverhez például nem árt, ha elég erősek (vagy ügyesek, gyorsak) vagyunk. Ha ez nem teljesül, -használható marad ugyan-, de jelentős hátránnyal vagyunk csak képesek odacsapni ellenségeinknek, hiszen sebzéséből 33%-ot veszítünk képzetlenségünk okán. Olyan apróságokra is figyeltek a készítők, hogy ha automatát találunk, ahhoz bizony kell, hogy legyen nálunk aprópénz, bár nem tudom, ki szólna ránk, ha betörnénk az ablakát és kifosztanánk, jó rendben, fogjuk fel játékmechanikai elemnek. Villanyszerelőt is játszhatunk, ugyanis ahhoz, hogy a lift működjön, helyre kell pofoznunk az elektromos rendszert (nagyjából 5-6 szintenként), így könnyítve és gyorsítva meg az utunkat a szobánk és a lentebbi szintek között. Ez pedig erősen ajánlott, mert a gyors közlekedés szobánk és a lentebbi szintek között egyre fontosabb lesz, ahogy a földszint felé haladunk.
Úgy másfél, két óra alatt kiszabadulhatunk, ha ügyesen taktikázunk. Aztán pedig? Kezdhetjük az egészet előröl, nehezebb fokozaton, újabb képességeket unlockolva, tapasztaltabb játékosként. A pálya random generált, de az 1 emelet = lift + 2 szoba belátható, hogy limitált kombinációs lehetőségeket rejt. És ennyi. Az ötlet tényleg jó és érdekes a koncepció, a háttérinfók, magnófelvételek is tetszenek egyszer. Na jó, kétszer is, és harmadjára sem rossz de utána? Nagyjából itt fogyott el a játék és lett minden túlontúl ismerős vagy kiszámítható a véletlengenerált szintekkel egyetemben. Lebontani nem tudunk, a random tárgydobálás akkor frusztráló, ha valami csak azért sem esik, vagy amikor egymás után több szoba is teljesen üres. Kíváncsi lennék egy olyan verzióra, ahol mondjuk komplexebb a bejárható terület és kicsit bonyolultabb a harc és a gyártás is. Lehet lesz második rész és talán abban. Rövidsége ellenére jópofa és élvezetes játéknak tartom a Skyhillt, így aki a túlélésben való jártasságát próbára tenné, adjon neki egy pár órás esélyt. És csak óvatosan a 10. emelet alatt, azt mondják ott már minden sarokban szörny lapul!
