Shop menü

SÍPARADICSOM A MARSON

Elképesztő téli tájat fotózott bolygószomszédunkon a 15 éves Mars Express.
Jools _
Jools _
Síparadicsom a Marson

Míg a Föld forgástengelye 23,5 fokkal tér el a pályasíkra állított merőlegestől, a Marsé 25 fokkal, így a planétán nagyon hasonlóan váltakoznak az évszakok, mint saját bolygónkon. Mivel azonban egy marsi év majdnem kétszer annyi ideig tart, mint egy földi, az évszakok is duplájukra nyúlnak. Aki szereti a telet, annak különösen ajánlott lehet egy marsi utazásra való befizetés (ha lesz ilyen), hiszen a bolygó Naptól való nagyobb távolsága miatt a tél nemcsak hosszabb, de hidegebb is a Földön megszokotthoz képest.

És hogy mit lehet télen csinálni a Marson? Például korcsolyázni vagy síelni, legalábbis ezt sugallja a Mars Express egy friss felvétele, amely csodás téli tájat kapott lencsevégre a vörös bolygón. A mellékelt képen látható Koroljov-kráter 80 kilométer átmérőjű és 2 kilométer mély, helyenként 2 kilométerrel a felszín fölé emelkedő falakkal, és mivel az északi szélesség 73. fokán található, belsejében annyira hideg van, hogy a marsi év nagy részében jég és hó borítja.

Galéria megnyitása

A krátert, ahogy a képen is látszik, és más mérések is igazolták, jelenleg is nagyrészt jég, mégpedig csaknem tisztán vízjég tölti ki. A becslések szerint ez a hatalmas becsapódásnyom akár 2000 köbkilométernyi vizet is tartalmazhat, így ha nem lenne annyira északon, ideális szomszédságot jelentene egy jövendő marsi kolónia számára. A vizsgálatok alapján a vízjég fokozatosan gyűlt össze a kráterben, és a folyamat nem is olyan régen kezdődött. A téli „csodavilág” az elmúlt néhány millió év leforgása alatt alakult ki.

Ahogy már említettük, a felvételt az európai fejlesztésű Mars Express készítette, amely 2003-ban indult útjára, és pontosan 15 évvel ezelőtt, december 25-én állt pályára bolygószomszédunk körül, hogy a bolygó légkörét, felszínét és belsejét tanulmányozza.

Utóbbi feladatban nemrégiben társat is kapott, a Marson pár hete landolt InSight ugyanis december 19-én sikeresen kihelyezte szeizmográfját a bolygó felszínére, amellyel elsőként kísérli meg a marsi rengések közvetlen „lehallgatását”, a kutatók reményei szerint rengeteg új információt gyűjtve be a következő időszakban a planéta belső szerkezetéről.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére